Lassan a boltokba kerül a Vivendi kiadásában az évek óta fejlesztett - és az első bemutatók óta gyakorlatilag teljesen újraírt - Timeshift. Pörgő akciót, soha nem látott játékmenetet és izmos grafikát ígértek a készítők a "korszakalkotó" FPS-ben, amelynek demója a napokban lett elérhető. Gyorsan ki is próbáltuk. Az első meglepetést pedig az jelentette, hogy a közel 1 gigabyte méretű demóhoz az NVIDIA külön drivert is kiadott, melyre szükség is volt, anélkül nem igazán futott nálam a játék.
A sztoriról elhintett infómorzsákból többek között annyi derül ki, hogy egy futurisztikus katonát alakítunk, aki egy frissen kifejlesztett páncélzatot tesztel, a Beta Suitot. Ez egy olyan ruha, amelynek segítségével - a játék címéhez ragaszkodva - görbíteni lehet az időt. Lelassítani, megállítani, visszatekerni, és persze utazni benne visszafele. A már a neten fellelhető intróban azt látjuk amint a Beta Suitba öltözött egyén egyedül hűvösre tesz egy egész szakasznyi katonát, majd egy tankot, és elsétál, mint aki jól végezte dolgát. Mindezt állati frankó időlassítások és effektek közepette. De hát mint a nevéből is látszik, a Beta Suit igencsak próbaverziós cucc. Így fordulhatott elő, hogy - minő meglepetés - csődöt mond a ruci a teszt közben, és mi, rajtunk a sokmilliárdos ócskavassal egy sötét alternatív jelenben találjuk magunkat, ahol köszönés helyett azonnal lőnek is ránk.
Egy hulláról elemelt puskával azonnal kezdhetjük is hentelni az ellent a demóban. A ruhánk fedélzeti számítógépe bőszen ajánlgatja az időtorzító funkciót, meg is nyomtam hát a gombot, amitől az egész környezet 386DX-re lassult, de én normálisan tudtam mozogni. Körbesétáltam a fegyverével felém hadonászó ellent, lekevertem neki egy-két állast a puskatussal, majd visszasétáltam a fedezékembe. Pont akkor fogyott el a "mana", azaz a ruha energiája, ami a HP-t is tölti egyébként. A fal mögül kinézve láttam, ahogy az ellen festői ívben hátrazuhan, eldobva a fegyverét. De ekkor feltűnt négy másik, és már lövöldözve rohantak is felém. Bebújtam a fal mögé, de ők csak lőttek. Egyszer csak azt veszem észre, hogy a hátam mögött kiomlik fal, engedve a nehéz-kaliberű töltények ostromának, és immáron volt-nincs fedezék. Erre a húzásra nem számítottam, de van ám nekem csodaködmönöm, nosza be is durrantottam az időlassítást, és a golyókat kerülgetve szépen lefejeltettem velük néhány skúlót, majd az időszaggatót kinyomva mind a négyen egyszerre csuklottak össze, nekem viszont kutya bajom sem volt. Na ekkor hatalmas vigyor terült szét az arcomon. A tipikus MUAHAHAHA érzés, amit utoljára a Max Payne bullet-time effektjének kipróbálásakor éreztem. A totális hatalom tér és idő felett, de itt már teljes mértékben. Mentem is tovább, ahol még két katona várt rám, akikre már majdnem rálőttem, viszont ők nem tüzeltek ész nélkül, mint az előbbiek. Integettek, hogy menjek velük, így jobb ötlet híján mentem.
Innentől kezdve romos, szerte-szétbombázott és lyuggatott épületeken keresztül folyt a harc, és nem mindig világos, ki barát és ki ellenség, és hogy miért. De ez gondolom a teljes játékból kiderül majd. Az viszont nagyon állat, hogy tulajdonképpen nincs biztos fedezék, mert szinte szó szerint az egész pályát cafatokra lehet lőni, és itt tényleg. A ládákat, a tereptárgyakat, de még a falakat is sok helyen, így soha nem érezheti magát biztonságban az ember még egy pillanatra sem, hogy újratöltsön. Az időmanipulálás a játék lelke, és ehhez gyönyörűen asszisztál a fizikai motor. Az AGEIA PhysX motorral turbózott engine egyenesen csodás látványt biztosít. Amikor megállítjuk az időt, megállnak az ellenfelek, a robbanások hullámai, a töltényhüvelyek, de még az esőcseppek is a levegőben. Itt tényleg lehet golyókat kerülgetni, mint a Mátrixban. A pályák – legalábbis a demóban látottak - lineárisak, viszont annyira jól kidolgozottak, hogy nem is akarunk majd más útvonal után nézni. Egy plusz újdonság, hogy különféle, logikai feladványnak is beillő szituációkban is találhatjuk magunkat, ahol a megfelelő időtorzítás (lassítás, megállítás, visszatekerés) használatával tudunk csak túljutni. Hatalmas fíling volt, amikor az orrom előtt robbant le egy átjáró, amerre mennem kellett volna. A fedélzeti számítógép automatikusan kiválasztja nekünk a megfelelő időeffektet, és itt a visszatekerést jelölte ki. Be is toltam a gombot, ekkor a szemem láttára "robbant" össze darabkáiból az átjáró, éppen annyi időre, hogy át tudtam rohanni, majd mögöttem ismét darabokban hullott alá. Királyság.
A játéknak természetesen multiplayer része is lesz, ez a demóban nem szerepelt, de annyi információt megtudtunk a fejlesztőktől, hogy multiban is lesz lehetőség az időmanipulációra. De hogy ez ne rontsa el társaink játékélményét, speciális gránátok állnak majd a rendelkezésünkre, melyek korlátozott hatósugarában történik az idő megállítása. A szokásos multi játékmódokra lehet majd számítani a Timeshift esetében is.
Az egyszemélyes demó a méretéhez képest amúgy nem túl hosszú, kb. 5-10 perc alatt ki lehet tolni. Viszont ez a játék a valóságban is torzítja az időt, ugyanis az 5-10 perces demóval több mint másfél órát toltam egyhuzamban. Ez a "ránézek az órára, negyed öt, ránézek öt perc múlva, fél hat" tipikus esete. A grafika elsőrangú, az MI okos és egész jól taktikázik, az időtorzítás pedig tuti fíling. Az eddig látottak alapján annyit mondhatok, hogy érdemes rá várni, mert nagyot fog ütni a Timeshift. Tik... tak... :D
