Amerika furcsa hely. Sok ember él ott, ezért a nagyon ritka hobbiknak is lehet több rajongója. És míg Magyarországon a társasjátékot a Gazdálkodj okosan vagy a Monopoly (Capitaly) jelenti, addig Amerikában rengeteg hódolója van totál kőkemény társasoknak. Olyanoknak, melyeknek elég bonyolult szabályrendszere van, és hétköznapi ember kezébe sem veszi. A mi szerencsénk, hogy Németország a társasjátékok nagyhatalma, ezért becsurog onnan egy-két jól sikerült és népszerű játék, mint a Catan telepesei vagy a Carcassone. Amerika azonban messze van, és ezért az amerikai típusú társasokkal – például az Axis and Alliesszal – csak a kiválasztottak játszhatnak hazánkban.
Ilyen szűk körnek szóló játék a Hornet Leader, melyet szerencsekártyákkal, sokoldalú dobókockákkal és vaskos táblázatokat tartalmazó kézikönyvekkel játsszák az óceán túloldalán. Ezekből a játékokból – melyek izgalmas órákat ajándékoznak a játékosoknak – aztán időnként (a táblázatokban való turkálás elkerülésére) számítógépes változatokat készítenek, melyek növelik az élvezeti faktort abban a tekintetben, hogy kevesebbet kell számolgatni. Viszont csökkentik az izgalmat, amit egy baráttal vívott ádáz csata, vagy a dobókocka pörgése okoz. Ilyen játék a Hornet Leader PC is, melyet esélytelen a mai játékokkal összehasonlítani, vagy hozzájuk mérve pontozni. De önmagában véve kellemes játékidőt biztosít, ezért méltán nevezhetjük jó játéknak.
A játék alapja a küldetés. Ezeket a küldetéseket persze hadjáratokban játszhatjuk. A küldetés két részből áll: a felkészülésből és a bevetésből. A felkészülés során válogathatjuk össze a pilótáinkat az anyahajóról (egy hadjáratban fix számú pilótánk van), majd felfegyverezhetjük a Hornetjeinket is. Mindezt természetesen a feladat paramétereinek ismeretében. A felfegyverzésen rengeteg minden múlik, ezért is ajánlott a játék inkább a repcsi-mániákusoknak, mint egyszeri halandóknak. De azért a kézikönyv segítségével még én – harckocsi-megszállott – is elboldogultam.
Az előkészítés után következik a bevetés. Ekkor egy malomtáblához hasonló sematikus légtérben vívjuk meg a csatát ellenséges repülők és földi légvédelmi fegyverek ellen. A csata négy lépésből áll, mindegyik lépésben több fázis követi egymást. Az első fázisban a „gyors” tulajdonságú pilótáink lőhetnek valamelyik fegyverükkel egy ellenséges célpontra. Ez után az ellenség következik és támadja repülőinket. Minden lövést dobókockával dönt el a gép, és különböző következményekkel járhat. Szerencsére, ha ránk lőnek, több választásunk is van. Például egy még nem lépett másik Hornetünkkel megzavarhatjuk vagy megsemmisíthetjük a támadót. De akár választhatjuk a kitérő manővert is. Ami nem biztos, hogy sikeres és stressz pontokat okozhat a pilótánknak.
Az ellenség lövései után a „lassú” pilótáinkon a sor, hogy használják fegyvereiket. Majd az összes gépünkkel léphetünk, ami azt jelenti, hogy átrepülhetünk a légtér egy másik pontjára, vagy magasságot válthatunk. Ez után pedig kezdődik minden elölről, pontosan négyszer. Ha ezen idő alatt sikerül a feladat, ami általában a „tábla” közepén elhelyezkedő célpont (kutatóközpont, fegyvergyár, csapatösszevonás, főparancsnokság) megsemmisítése, akkor a bevetésünk sikeres és bezsebelhetjük a győzelemért járó Victory Pointokat. Melyeket a hadművelet alatt gyűjthetünk.
Persze a játékmenet ennél picit bonyolultabb, ez csak a leegyszerűsített magyarázata volt, hogy az olvasó képet kaphasson a nem éppen megszokott PC-s játék menetéről. A játék közben (előtt és után is) különböző szerencsekártyákat kapunk, melyek persze néha szerencsétlenséget okoznak. Van olyan, hogy bevetés előtt elveszítünk egy fegyvert, vagy az ellenség valamelyik légvédelmi fegyvere mondja be az unalmas. De olyan is megeshet, hogy a csata négy fordulója közben egyszer csak visszarendelnek minket az anyahajóra, és ha nem sikerült addig teljesíteni a feladatot, akkor nulla pontot kapunk.
A feladatok is változatosabbak, van, amikor megtámadják az anyahajónkat és azt kell megvédenünk, vagy egy sok pontot érő feladatnál ha nem sikerül végrehajtani, akkor nem csak hogy nem kapunk pontot, de valamilyen paraméterben rosszabbul is járunk (pl. felderítés). Ráadásul a sokfajta feladat közül magunk választunk a hadjárat során.
A hadjáratok valódi történelmi és fiktív eseményekből állnak. Például játszható a kisiskolás koromban a szocialista országokban felháborodást keltő Líbiai légicsapás. Vagy akár a meg nem történt, Észak-Korea elleni légiháborúba is bekapcsolódhatunk. De van Iraki és Szíriai hadjárat is. A hadjáratok bevetései persze nem függetlenek, hiszen ha megsemmisítünk egy repteret, vagy sok MiG-29-est a földre küldünk, akkor a következő feladat teljesítésekor kevesebb ellenséges repülővel kell számolnunk.
A Matrix Games által kiadott Hornet Leader nem fogja elhódítani a Call of Duty 4 rajongóit, de a repülőkért, a taktikai játékokért rajongók és a társasokat szeretők szűk köre kellemes órákat vagy napokat tölthetnek el ezzel a játékkal.
