A magyar filmcímfordítások sok esetben lőnek nagyon mellé, például megpróbálnak – a fordító szerint legalábbis – igazán eredeti humort csempészni a honosított címbe, vagy egy egészen más, részben talán hasonló témájú film címét elferdítve kreatívkodnak valamit. Az előbbi kategóriába esik jelen cikkünk tárgyának hazai címe is, mely jó eséllyel pályázhatna az utóbbi évek legbénább filmcímének díjára is. És bár az "Erőszakik" fekete humorú vígjátéknak tekinthető, a címe (mely eredetileg annyit jelent: "Bruges-ben") semmiképpen nem érdemelte meg azt, amit tettek vele. Főleg, hogy egy igazán jól sikerült alkotásról van szó.
Bruges (avagy Brugge) egy flamand kisváros, melyet valamikor a XII. században alapítottak. Ide érkezik a főszereplő két bérgyilkos, Ray (Colin Farrell) és Ken (Brendan Gleesson), hogy egy félresikerült akció után csendben meghúzódva várják főnökük, Harry (Ralph Fiennes) további utasításait. De míg Ken lelkesen vetné bele magát a hely szépségeibe és járná a középkori épületekkel szegélyezett utcákat, Ray legszívesebben visszamenne Londonba, vagy legalábbis beülne egy kocsmába, hogy az 500 belga sör valamelyike mellett múlassa az időt. Aztán megismerkedik egy kedves helyi lánnyal meg egy filmforgatáson lévő amerikai törpével, közben pedig a várva várt telefonhívás is megérkezik Harrytől – azonban nem egészen azzal az üzenettel, amire mindketten vártak. Innentől viszont nem lenne szerencsés tovább fejtegetni a cselekményt, legyen elég annyi, hogy egy fordulatos és igen élvezetes történet vár a nézőkre.
Amellett, hogy a hangulatos kisváros nagyszerű hátteréül szolgál az eseményeknek, különösen felejthetetlen volt a főszereplők alakítása. Leginkább Colin Farrell otthonról hozott remek ír kiejtése volt, ami külön ízessé tette a nyelvezetet. (Miközben mindezt az "f-szó" sűrű használatával cifrázta is...) A beszélgetések – például arról, hogy vajon miért akarhat egy törpe öngyilkos lenni – pedig még morbid vagy esetleg akár sértőnek tekinthető szövegükkel is inkább röhejesek, minthogy komolyan vegye őket bárki is.
A DVD-n 5.1-es magyar és angol hangsávot találunk, és feliratnak is ezen két nyelv közül választhatunk. Angolul nézve a filmet sok esetben jött jól az akcentus miatt az angol felirat bekapcsolása is, nyelvtanulóknak is előnyös választás ez, nem is értem, hogy sok DVD-ről miért spórolják le azt a pár kilobyte-nyi adatot, ami a plusz egy felirathoz szükséges. Az extrák sora nem túl hosszú, de alapvetően tartalmas. Megnézhetünk kimaradt és bővebb jeleneteket, bakiparádét, valamint egy szokásos werkfilmet, melyből kiderül, hogy mindenki el volt ragadtatva a forgatás helyszínétől. Bruges egyik elmaradhatatlan turistaprogramja a csatornákon való hajókázás, így ebből is kapunk ízelítőt, miközben a városka történelméről, egyes látnivalóiról hallhatjuk a narrátort. Végül pedig a "fokkin" különböző szövegkörnyezetben történő alkalmazásaiból kapunk egy összevágott részt, azaz a filmbeli káromkodásokat tömörítették össze egy pár perces montázsban – valahogy úgy, ahogy a neten a 24-beli Jack Bauer "damn it" videója is látható.
Az In Bruges egy humoros és fordulatos történet, zseniális karakterekkel, megható és drámai elemekkel fűszerezve. A DVD extrái átlagosak, de igazából nem tudom, mi mást tehettek volna még a korongra, szóval hiányérzetem se volt a megnézésük után. A magyar címről pedig a legjobb megfeledkezni. A filmen értelemszerűen nem ront egy cseppet se, melyet így csak ajánlani tudok mindenkinek.
