Borderlands

Óriási meglepetés a Gearboxtól
Az eleinte Half-Life modokat készítő, dallasi székhelyű cég már első saját fejlesztésű játékával, a Brothers in Armszal komoly sikereket könyvelt el. A sorozat tavaly szeptemberben kiadott, Hell's Highway alcímmel aposztrofált része pedig az eddigi legfényesebb csillag a fejlesztő életében: több mint 1,5 millió példányt adtak el belőle. De Randy Pitchfordék nem elégedtek meg ennyivel és három új témájú projektet is indítottak: a Samba de Amigo szintén 2008-ban, Wii-re látott napvilágot, az Aliens: Colonial Marines a jövő év egyik nagy sikervárományosa lesz, jelen cikk témája, a Borderlands pedig október végén jelent meg, és nem kevesebbet, mint az FPS műfaj reformját tűzte ki céljául.
INFO: A Borderlands trailere, valamint intrója alatt hallható számot a Kentucky államból származó, de jelenleg Angliában élő Cage the Elephant amerikai rockegyüttes adja elő. :-)

Rajzfilmes stílus, felnőtt tartalom
Sokan legyinthettek az új stílus – FPS ötvözve az RPG-vel, azaz RPS, role-playing shooter – és a Diablo II valamint a World of Warcraft inspirációk hallatán, de a játék élő bizonyíték arra, hogy az elegyítés sikeres volt. Mindezt megfejelték a cel-shaderes (azaz rajzfilmszerű) grafikával: a játék 2008-ban alakult át, addig szokványos, "életszerű" textúrákat használt. Ez az ábrázolás egyre népszerűbb az utóbbi időben, az új Prince of Persia, a Street Fighter IV, az Eternal Sonata, a Tales of Vesperia és a Crackdown is hasonló stílust használt. Maga a játék abban tér el az előbb felsoroltak közül, hogy rendkívül erőszakos és felnőtt tartalommal bír: repkednek a végtagok, szétrobbannak a fejek, elégnek az ellenfelek vagy a sav lemarja a bőrt és húst a csontokról, de akár az elektromos áram is elszenesítheti áldozatainkat. Ezek mellé persze vér is dukál rendesen, mely leginkább a gázolásoknál folyik patakszámra.
Ez az érett ábrázolásmód, a rajzfilmes stílussal és az új játékmenetével egészen pompás koktélt alkot. Ehhez jön még a helyszín, Pandora bolygója, mely maga egyben Mad Max és a Fallout világának keveréke. A külső terepek óriási, homokos és kietlen pusztákon, roncs- és gyártelepeken, bandavárosokban és lepusztult falvakban játszódnak. A belső, kisebb helyszínek tűzharcai pedig barlangokban és szűk folyosókon zajlanak majd. A Gearbox programozói a Hell's Highway után ismét az Unreal 3 motort használták és attól soha nem látott méretű, gigantikus tájakat alkottak. A bolygón a napszakok valós időben váltakoznak, esténként lilás-kékes megvilágításba helyezve a terepet. A pályatervezők is kitettek magukért, minden helyszín egyedi és minden pályát ötletesen, felismerhetően és élvezetesen terveztek meg. A felfedezés szinte mindenhol kifizetődő, mert eldugott helyeken találunk fegyveres ládákat (ezekből szerezhetünk legnagyobb valószínűséggel ütősebb fegyvereket).
INFO: A játékban sok a Mad Max filmekre történő utalás, az arénaharcos achievementtől kezdve az egyik főellenfélig bezáróan.
TIPP: A játék nemcsak achievementeket tartalmaz, hanem számos meghatározott akciónkat TP-vel is jutalmazza: égessünk el x ellenfelet, nyissunk ki y ládát, autóval töltsünk el a levegőben z másodpercet stb. Aktuális állásukról a küldetések képernyő második fülén tájékozódhatunk. Mindenképpen teljesítsük ezeket a mini feladatokat is, már csak az élvezeti értékük miatt is!

Kincs, ami nincs
A játék elején négy előre definiált osztály közül választhatunk: a sólyomszerű lényt használó mesterlövész (Hunter), a géppuskaállvánnyal operáló katona (Soldier), az őrjöngő tank (Berserker) és a misztikus, láthatatlan lopakodásra képes szirén (Siren) alkotják a felhozatalt. Mindegyikük egyedi képességekkel és képességfával rendelkezik, amelynek 3 ága van (hol is láttam hasonlót? :-) ). A fejlesztési fa újdonsága az ún. kegytárgy, amely a különleges képesség extra sebzésére lesz hatással, azaz ezt az aktuális ellenfelek immunitásának függvényében érdemes cserélni.

A laza és elnagyolt kerettörténet szerint a négy kalandvágyó harcos elindul, hogy Pandora bolygójának rejtett kincsét megtalálják, amelyet egy óriási páncélbarlangba zártak. Elkezdődik a kaland, a Vault felkutatása, amelynek végére 36-37-es szintű karakterrel rendelkezünk majd, és mintegy 25-30 órát vesz igénybe (ha az összes küldetést végrehajtjuk).
Gyakorlatilag a kezdéstől minden nagyon hasonlít a Diablora és a WoW-ra: központi zónákból indulva küldetéseket hajtunk végre, amelyek zöme a "gyilkold meg ezt", "hozd vissza azt", "aktiváld ezt" és "találd meg azt" kategóriákra oszlik. Központi zónánként 1-2 kemény főellenféllel is el kell bánnunk, ezek a küzdelmek teszik majd ki a játék legakciódúsabb részeit. A világ és a játék lehetőségei is nagyon szépen, progresszíven nyílnak ki előttünk: képességeket először az 5. szinttől, járművet a 10. szinttől, a gyors közlekedést biztosító teleport-kapukat pedig a 20. szinttől használhatjuk majd.
A Blizzard akció-RPG-jének hatása annyira erős, hogy a legyőzött ellenfelekből, illetve a számtalan különféle tárolókból és az automatákból vásárolt fegyvereink és egyéb tárgyaink színkódolása is teljesen megegyezik a Diablo II-vel (fehér, kék, zöld, lila, sárga, narancs és arany). A Borderlands fegyverei négy extra sebzéssel rendelkezhetnek: tűz, elektromos töltet, robbanás és sav okozhat ellenfeleinknek hatalmas kínokat, nekünk pedig vidám perceket.
Érdekes csavar, hogy az összesen 7 osztályba tartozó fegyvereink is fejleszthetők: ehhez nem kell mást tenni, csak használni őket és minél több TP-t szerezni velük. Ergo hiába lövöldözünk halomra 1-2 TP-t adó ellenfeleket, ettől karakterünk és fegyvereink sem fognak fejlődni!

A játékban a fegyverek mellett pajzsunkat (itt óriási előny ÉP-t visszatöltő változatokban rohangálni), gránátunkat és különleges, osztályspecifikus tárgyunkat is cserélgethetjük, illetve újakat vásárolhatunk. Az eddigi, mintegy 30 óra játék alapján elmondhatom, hogy az automatákból sajnos nem tudtam értelmes tárgyat vásárolni, az ellenfelekből nyert tárgyak mindig jobbak voltak náluk. Ez azért érdekes, mert a Diablo II-ben teljesen hasonló volt az érzésem, a pénznek nem volt érdemi szerepe a játékban. A Borderlandsben a pénz arra jó, hogy a fegyvereink tárkapacitását növelhetjük (a fent ismertetett színkódok alapján).
A fegyverek és az extra sebzések tekintetében itt is érvényben van a kő-papír-olló szabály, azaz minden ellenfél ellen megvan az ideális fegyver és extra, nincs mindent lekaszáló szuper-gépkarabély. Rögzített lövegállások ellen a gránát vagy a mesterlövészpuska, nagy testű ellenfelek ellen az elektromos vagy savas nehéz gépfegyver vagy géppuska (a lövedékek becsapódásakor nem tud az ellenfél mozogni, akárcsak az extra sebzés hatásakor sem), a páncélozott katonák ellen a rakétavető, a kitinpáncélos bogarak ellen a potrohukra lőtt sörétes, a kutyaszerű skagek ellen pedig a tüzes sebzést okozó géppuska az ideális fegyver.

Mivel ládánk vagy egyéb tárolóhelyünk nincs, ezért kedvenc tárgyainkat a hátitáskában cipeljük magunkkal. Ennek kapacitása a játék elején rendkívül limitált, de a pályákon eldugott, összesen 10 javításra szoruló robot (Claptrap) mindegyike 3-3 plusz hellyel bővíti majd fel, így végül 42 férőhelyes lesz.
A hetedik fegyverosztályba tartozó, ún. Eridian fegyverekkel egészen a játék végéig nem találkozunk, azaz ezek használata és fejlesztése a következő végigjátszás(ok) alatt történhet meg. Apropó végigjátszások! A Diablo II-höz hasonlóan a játék végén karakterünk ismételten, immáron nehezebb szinten kezdheti újra a kampányt. A Gearbox így garantálja a maximális 50. szint elérését valamint a fegyvertípusok 50 szintjének felfejlesztését.

A négy karakter között jelentős különbségek vannak. A leghasználhatóbbnak a katona tűnt, akinek multifunkcionális állványa nemcsak fedezékkel és bónuszokkal szolgál, hanem egy időre leköti a ránk támadó ellenfelek figyelmét is. A játék elejétől szintén erős a vadász és a szirén, viszont meglepően gyenge a tohonya tank, aki gyakorlatilag minden kósza golyót felfog hatalmas testével. A második végigjátszásnál meglepő fordulattal a szirén lesz a leggyengébb karakter, hiszen az ellen harcosai eszméletlen mennyiségű ÉP-vel rendelkeznek és közelharcos speckói, valamint a lopakodás már nem érnek fabatkát sem. Szintén gyengül a tank, aki szintén közelharcra gyúrt karakter. A katona innentől fogva még jobban használható, akárcsak a vadász, akik fegyverekkel irtóztató sebzésekre képesek.
INFO: Old Haven helyszíne és az ott először felbukkanó páncélos Crimson Lance elitcsapatok óriási STALKER-hangulatot sugároznak.
INFO: Elhalálozáskor csak pénzt vesztünk, TP-t nem és a legközelebbi mentési pontnál fogunk újraéledni.
TIPP: Az egyszer már kitisztított zónák újra ellenfelektől hemzsegnek majd, ha visszatérünk. De elég akár pár percet várni egy helyben és az ellenfelek ismét megjelennek, így szerezhetünk plusz TP-t vagy felszerelést.

Bogaras kooperatív álom
A Borderlands már a fejlesztés kezdetétől a 2-4 fős, barátokkal történő kooperatív játékra lett tervezve és ebben teljesedik ki: ellenfeleink a játékosok számának függvényében erősödnek és jobb lootot is dobnak. A multi plusz taktikai lehetőségei (pl. egymás felélesztése) valamint az intenzívebb harcoknak köszönhetően (hiszen a keményebb ellenfeleket már összehangoltan kell lelőni) elképesztően addiktív, előjön a "csak még ezt a küldetést csináljuk meg lefekvés előtt" szindróma és bizony nagyon nehéz elszakadni tőle.
Multiban a kihívás épp megfelelő, helyenként azonban megnehezedik a móka, és ekkor kap igazán szerepet a konzolos FPS-gyakorlat. Mivel nehézségi szint nincs, ezért a multit csak és kizárólag gyakorlott játékosoknak tudom ajánlani: átlagos vagy kevésbé gyakorlott FPS-játékosok kerüljék el, mert számukra rettentően nehéz lesz! A végigjátszás után elkezdett új kampány pedig még tovább nehezíti a játékot, gyakorlatilag minden harcban benne van az elhalálozás veszélye.

A talált pénzt és TP-t mindenki megkapja, viszont a TP mennyisége a játékos szintjének függvénye. Azaz egy alacsonyabb szintű játékos ugyanazért az ellenfélért több TP-t fog kapni, mint egy magasabb szinten lévő társa. Lehetőség van az ún. "power level" kiaknázására is, ehhez egy alacsony szintű karakterrel kell belépni a játékba, és hagyni, hogy jóval magasabb szintű társunk vagy társaink törjék nekünk az utat, így a legyőzött ellenfelek utáni TP-t a szintünk függvényében mi is megkapjuk és karakterünk villámgyorsan fog fejlődni.
Az általunk játszott katona (PETEE78) és szirén (jómagam) kettős elég hatékonyan haladt előre a játékban. A katona lövegállása képes életet, lőszert de akár pajzsot is visszatölteni, és tűzereje, valamint rakétája nagyon komoly erőt képvisel. Az ellenfelek hajlamosak az állást támadni, így szorult helyzetből gyakran tudtunk használatával kimenekülni. A szirén képes másik dimenzióba lépve őrült sebességgel rohanni és onnan hátba támadni az ellenfelet (8x plusz sebzésért), valamint a csapat pajzsát, a pajzs visszatöltődését és az ellenállásokat javítani.

Sajnálatos módon az induláskor egészen szégyenletes hibákkal volt teli a játék: a kliens oldalon belépő játékosok teljes képességfájukat (beleértve a képességpontokat), fegyvereik szintjeit és összes tárgyukat elvesztették kilépéskor. Ezt egy, október 30-án kiadott frissítéssel már részben sikerült orvosolni, jelenleg csak a fegyverek szintjei közötti fejlődést veszti el az, aki kliensként áll neki a játéknak (így mi is úgy játszunk, hogy egy adott fegyver szintjét meglépjük és csak ekkor lépünk ki a játékból).
Ha ez nem lenne elég, akkor a bajt tetézi, hogy multiban jelenleg 10 achievement bugozhat be (összesen 40 van, azaz 25%-uk bugos): ezeket hiába teljesítjük, nem fogjuk megkapni az érte járó pontokat! A legviccesebb az, hogy a hiba bárkire lesújthat: akadt olyan, mely nálam bugzott be, de volt olyan is, mely a szerveroldalon játszó barátomnál nem aktiválódott. Maguk az achievementek egyébként igen ötletesek és minimálisan másfél végigjátszást követelnek, valamint mindegyik választható osztály kipróbálását.
Az MI képes néha érdekes dolgokat csinálni, ugyanazokat követi el, mint a Hell’s Highway német katonái (a kód alapjai közösek): gyakran nem támad meg látótávolságon belül, vagy egy helyben forog, esetenként pedig elfut akkor, amikor épp megölhetne. Szintén mindkét játékban tapasztalt hiba a textúrák lassú betöltése, így némely esetben akár fél perccel a pályára érkezés után is még töltődnek be textúrák. Ez utóbbi hibán sokat segít a játék telepítése, de a hibát nem fogja teljesen megszüntetni.

Ha végeztetek volna a történettel, akkor egyrészt ajánlott az új nehézségi szinten újrakezdeni, ahol a játék már FPS-őrülteknek is komoly kihívást ad, másrészt viszont hamarosan érkezik az első letölthető modul, "Dr. Ned Zombi Szigete", ahol a sziget lakosai mutáns zombikká váltak és célunk a gyógymód megtalálása és meggyógyításuk lesz.
TIPP: Ha elfogy az ÉP-nk és a földön agonizálunk, ne adjuk fel! Ha lelövünk egy ellenfelet, akkor ún. "második esélyt" kapva magunkhoz térünk és folytathatjuk a küzdelmet.
TIPP: A képességeink bármikor újraoszthatók. Ehhez némi pénzre és egy New-U állomásra lesz szükség, itt a karakterünk ruházatának színe alatt található az újraelosztás lehetősége.

Mad Max for the win
Az intrótól kezdődően jelen lévő erőszak és humor az egész játékon végigvonul, és a képregényszerű grafikával, valamint a szerepjátékok egyedi tápolásérzetével társulva teljesen egyedivé teszik azt. Legyen szó akár tűzharcról, járművekkel vívott száguldozásról, vagy az emlékezetes boss-csatákról (közülük is kiemelkedik az óriás bányász fejtőgép tetején vívott élet-halál ütközet), a Gearbox játéka sok-sok emlékezetes pillanattal szolgál.
A kissé beszürkült FPS-műfajnak jót tett a Borderlands, kvázi "fényt gyújtva" az éjszakában. Megmutatta, mennyi lehetőség van még a műfajban, és hibái ellenére sem lehet tőle elszakadni. Mint minden jó RPG-ben, itt is órákat fogunk eltölteni a fejlesztésekkel: fegyvereink statisztikáját nézegetve választjuk ki az adott osztály legjobbját és komoly dilemmát okoz majd a szintlépéskor kapott képességpont elköltése.
Számomra konzolon minden kétséget kizáróan ez a játék az év egyik legnagyobb pozitív meglepetése és az év eddigi legjobb kooperatív mókája.
INFO: Eddig a Resident Evil 5 volt számomra az év kooperatív játéka, de a Borderlands annyira egyedi és annyira hangulatos, hogy képes volt az amúgy zseniális RE5-öt is feledtetni.