A tower defense játékok rengeteg rajongót tudhatnak maguk mögött és már számtalan formában láttak napvilágot. Mind a casual, mind pedig a hardcore játékosokat vonzzák, és ez jól is van így, ugyanis egy remek ötleten alapulnak. Adott egy útvonal, ahol egy horda közlekedik egyik pontból a másikba, nekünk pedig az a feladatunk, hogy megakadályozzuk ezen ténykedésüket. A Robot Entertainment játékában sincs ez másképp, mindössze annyi változik, hogy hősünk irányításával rásegíthetünk a horda megsemmisítésére, nem kell csak a „tornyainkra” – esetünkben csapdáinkra – hagyatkozni.
A történet – mert az is van ám!
Főhősünk egy rendkívül ostoba, de mérhetetlenül egoista és nagyképű varázsló, akit arra képeztek ki – vagyis próbáltak meg kiképezni –, hogy megvédje az orkok földjén található rift kapukat, amelyek világokat kötnek össze: az emberekét az orkokéval. Természetesen a zöldbőrűek feltett szándéka, hogy ezeken a kapukon átmasírozzanak, így az emberek hatalmas erődöket emeltek köréjük, hogy védelmük alá vonják azokat, s hősünkhöz hasonló – csak eszesebb – varázslókat képeztek ki őrzésükre. A történet behatóbb ismeretére szolgál egy ingyenesen elérhető és a játékra is jellemző kellemes humorral megfűszerezett képregény, amelyet érdemes végiglapozni, de természetesen nem szükségszerű.
For the Horde!
Ellenfeleink tehát többnyire orkok lesznek, valamint a velük járó csatlósok, akik a tower defense játékokból már ismerős „kasztokat” testesítik meg. Lesznek fürge, de könnyen elhalálozó goblinok, hatalmas, lomha ogrék és repülő, lődöző szerzetek is. A felhozatal tehát már ismerős lehet a TD játékok fanatikusainak, azonban a körítés merőben más. A játékot harmadik személyű nézetből irányítjuk, és csapdáinkon kívül fegyverzetünk is van, hogy a kósza orkokat – amelyek valami csoda folytán átjutottak védelmünkön – felapríthassuk, mielőtt a rift kapuhoz érnének. Csapdákból lesz rengeteg, majdnem minden pályán megnyithatunk egy új szerkezetet, de lesz lehetőség védelmezőket is felbérelni, akik lelkesen küzdenek a jó cél érdekében, amíg egy ork le nem darálja őket. Vannak még a pályákon kilőhető savas fazekak, illetve csillárok és guruló, szöggel kivert rönkök is, amelyek segítik túlélésünket. Ezeket jól kell időzíteni, hogy a lehető legnagyobb pusztítást vihessék végbe. Meglehetősen hasznos találmányok.
Csapdáink fejleszthetőek is, ezt a pályák teljesítése után begyűjtött koponyákból tehetjük meg. Normál nehézségen öt koponyát szedhetünk össze szintenként, amelyből egy a rift kapu érintetlenségéért jár, a maradék négy pedig az időben való teljesítésért. Pontokat is kapunk a szintek végén, amelyek felkerülnek a ranglistára, de ezek már több összetevőből állnak – mint például kombók mennyisége, csapdák, vagy hősünk által megölt orkok száma satöbbi.
Később elérhetővé válik még a weaverek lehetősége is, amik lényegében a skillfákat jelentik. Azonban ez nem a hagyományos értelemben vett fejlődés: nem egy bizonyos XP mennyiség elérése után lépünk szintet, hanem a pályákon összeszedett pénzből – amelyből csapdáinkat is vesszük – arra az adott szintre elérhetővé tehetünk magunknak extra segítségeket: lángoló nyílvesszők, olcsóbb varázslatok vagy több pénzt szolgáltató csapdák. Mivel a csapdákat is ugyanabból a pénzmagból kell megvásárolnunk, jól meg kell gondolni, hogy inkább egy csapdát vagy tüzes nyílvesszőket éri meg vásárolni.
It’s a trap!
A hangok és a grafika remekül sikerültek a játékban. Az orkok jajveszékelése, hősünk szövegelése és a csapdák élesítésével járó effektusok is mind-mind remekül passzolnak a komikus, rajzfilmszerű világba. A látvány is teljesen megfelelő egy ilyen játékhoz, az orkok kellően idiótán néznek ki, hősünk szintén és a környezet is teljesen jó, tehát minden adott, hogy egy remek program jöjjön létre, amelyet a Robot Entertainmentes srácoknak sikerült is megvalósítaniuk. Külön kiemelném a zenét, amely valószínűleg nem mindenkinek fogja elnyerni a tetszését, de véleményem szerint hatalmasat dob a hangulaton. Szavakkal nem is tudnám leírni, mire hasonlít, a lényeg, hogy a klasszikus fantasy zenéket vegyítették némi gitáros hangzással, a végeredmény pedig nagyon is passzol ehhez a komikus hangulathoz.
Talán az egyetlen szívfájdalmam az, hogy a már említett és jól bejáratott XP-vel történő szintlépés nem kapott helyet a játékban. Jó lett volna, ha hősünk folyamatosan fejlődik és továbbvihet a pályákon képességeket, de ez nem így történt. Azonban a már említett okból kifolyólag megvan ennek is a varázsa, azaz hogy jól át kell gondolnunk minden pályán, mire költünk. Vannak egész durva képességek is, amelyekért sok pénzt kell kipengetni, viszont mindenképp megéri a befektetést. Egyéb hiányosságról egyszerűen nem tudok nyilatkozni, minden klappol, egy szál buggal sem találkoztam a játék során, ami mostanában elég ritka.
I wanna go home!
Összegezve a tapasztalatokat, azt kell, hogy mondjam, egy remek játékot készített a Robot Entertainment. Minden tekintetben megugorja azt a szintet, amelyet az előzetes videók alapján felállítottam neki. Remek humorral operál, ízléses grafikát tálal, és mindezt megfűszerezi még a tower defense játékok végtelen függőség okozásával is. Mivel elég olcsó – 4990 forintos áron került az üzletekbe – mindenkinek bátran merem ajánlani, azoknak is, akik eddig nem játszottak ehhez hasonló játékkal, ugyanis remekül ötvözi a TD játékok minden előnyét a TPS akciójátékokéval. (Aki pedig esetleg tartana tőle, próbálja ki a Steamről letölthető demót.)
