Alig két hónappal az alapjáték megjelenése után érkezett meg az első „egészestés” DLC a Deus Ex: Human Revolutionhöz. A történet, amelyet ez a kiegészítő mesél el, ott illeszkedik a főcselekménybe, hogy Adam Jensen egy sztáziskapszulába bújva hajókázik ismeretlen célja felé. Eredetileg ugyebár baj nélkül megérkezik, míg itt felfedezik a hajón a potyautast, és Adam arra eszmél, hogy egy EMP-vel tuningolt székbe kötözve egy pasas és egy nőci mindenféle kellemetlen apróságokról érdeklődik, mint például a személyazonosság témaköre, illetve mégis mi a bánatot keresett a hajón (ráadásul jegy nélkül)...

Természetesen amikor kézhez kapjuk az irányítást, a székből már kiszabadultunk, és a feladat adott: cuccaink nélkül, alapra nullázott beültetésekkel (hála az EMP-trón nem igazán jótékony hatásának) meg kéne lógnunk, illetve kideríteni, mi a manó folyik a háttérben – ami jó Deus Exes hagyományokhoz méltóan meglehetősen grandiózus (és relatíve spoilermentesen elárulhatom: az alapjáték végső bossharcának helyszínén látottak is értelmet nyernek). A sztori kellemesen csavaros (szerencsére nem vitték az írók túlzásba), találkozunk pár új NPC-vel, szokás szerint morális döntéseket is kell hoznunk...

...de nincsenek új fegyverek, új ellenfelek, beültetések – ami végül is érthető, hiszen a fősodorba vissza kell valahogy juttatni a cselekményszálat. Ebből viszont adódik egy másik gond: döntéseinknek tulajdonképpen súlytalanok, nincs semmilyen hatásuk a főcselekményre. Adott a kezdőpont (kicibálnak kapszulánkból), adott a végcél (visszatömködnek kapszulánkba és megyünk egy másik hajóval tovább) – a kettő között teljesen mindegy, mit hogy teljesítünk, csak vergődjünk végig valahogy; legfeljebb egy kicsit más lesz a kicsengése a történteknek. És igazából ez zavar engem a legjobban a The Missing Linkkel kapcsolatban: egy olyan nyitott világban, mint mondjuk a Fallout 3 vagy a New Vegas, simán betehetőek az ilyen kis mellékszálak úgy, hogy érződik valamennyire az ott történteknek a hatása (ha máson nem, hát a plusz XP meg az ott szerzett cuccok miatt mindenképp), míg a Deus Ex: Human Revolution bizony ennél lényegesen lineárisabb, így valamennyire az a bizonyos lóláb ki fog lógni.

Összességében mintegy öt óra szórakozást nyújt ez a kiegészítő, és még rászámolhatunk olyan plusz kettőt, ha nagyon alaposak akarunk lenni. A történet remek, az új szereplők érdekesek (elsősorban Quinnre gondolok), a hangulat kellően hátborzongató – talán csak az alapjáték easter eggjei hiányoznak egy kicsit. Ezek után kíváncsi vagyok, a többi DLC hogy fog kapcsolódni a Deus Ex: Human Revolutionhöz.
Ha a kiegészítőt pontozni kéne, összességében egy kövér 8-ast ítélnék neki.