Egész jó kis játék,engem leköt (eddig).Valóban az MP5 és a másik assault fegyver elég béna,bár én már tudok velük egész jól lőni,viszont ezt a balance dolgot tényleg meg kéne oldani,hiszen jön velem szembe egy agyonkonfigurált P90-es Lvl 45-50 es játékos,akkor igen csak gondban van az ember :) A tárcserét meg úgy oldották meg hogy ha megnyomod az R-et előjön egy ilyen kis kör,és ha odaér kb úgy a negyedéhez,lenyomod az R-et, vagy az egérgombot,és pont elkapod,akkor egész hamar fog tárat cserélni.Viszont van ennek hátulütője is,ha lecsúszol róla,akkor beragad a fegyver és sokáig vacakol az újratöltéssel :D Tényleg elég lassan jön a pénz a játékban,én is mindig nézem hogy én csinálok valamit rosszul,vagy mi van már,pedig nem hiszen egész jól szerepelek a körökben.
Összességében jó kis játék,persze rá fér még a fejlesztés,meg nem ártana pár új játékmód se.
Valószínűleg a SOE az az online játékokkal foglalkozó kiadó, amelyik a szó legszorosabb értelmében megrészegült az ingyenes modellre váltás sikerétől. Ezen nincs mit csodálni, a DC Universe Online tavaly ilyenkor már erősen csőd közeli jeleket mutatott, 2011 novembere óta viszont a free-to-play mezőny egyik legnagyobb sztárja lett, és a többi modellváltáson átesett játékuk népszerűsége is hatalmasakat ugrott. Magától értetődik, hogy a továbbiakban is ezt a stratégiát fogják követni: hamarosan vált a Vanguard, jön a Dust 514 és a Planetside 2, viszont a hatalmas hírforgatagban majdnem eltűnt egy kisebb projektjük, a Bullet Run (eredetileg Hedone) névre keresztelt kis FPS.
A Bullet Run középpontjában egy next-gen valóságshow áll, ahol a játékosok nézők milliói előtt gyilkolják egymást hatalmas pózőrködések közepette, majd támadnak fel az üzemeltető cég Lazarus technikájának segítségével, hogy ezt folytathassák. A játék lényegében hatalmas, kimaxolt Unreal technológia felhasználásával készített, változatos, bekamerázott pályákból áll, amelyeken a jól megszokott játékmódokat (egyelőre Team Deathmatch és Dominion) űzhetjük. Karaktereinkkel pontokat kapunk a skalpokért, ezekből fokozatosan nyílnak meg és töltődnek újra a skilljeink (öngyógyító injekció, besiklás két pisztollyal a kézben stb.). A sikeres mutatványokkal – póz a kamerák előtt, fejlövés, bosszú a minket legutóbb megölt ellenfélen, a másik csapat legjobb játékosának megölése – pedig rajongókat szerzünk magunknak, akiknek segítségével nő a hírnevünk (vagyis a szintünk) és egyre nagyobb összegeket, egyre több szponzort, fegyvert és kiegészítőt (minél elvadultabb a külsőnk, annál gyorsabban szerzünk rajongókat) tehetünk zsebre a mérkőzések végén.
Ez a "több" jelző persze relatív. Csak lehetőségünk nyílik megvenni az új felszereléseket a boltban, a meccsekért kapott pénz segítségével. Ezen a ponton pedig sajnos, ha a béta valamilyen főfogás lenne egy kifőzde pultján, közösen fedeznénk fel a benne úszkáló félbevágott bogarat (ha a cikket evés közben olvastad, most kívánok jó étvágyat). A probléma az, hogy a meccsekért még magasabb szinteken is meglehetősen soványka összegeket kapunk, míg a boltban az árak már-már félelmetesen borsosak és megfizethetetlenek. Kivéve azoknak, akik valódi pénzt váltanak be a Sony virtuális fizetőeszközére, nekik ugyanis tényleg csak az addig elért szintjük jelenti a maximális határt. A jobb kiegészítők pedig jobb fejlődést, az új fegyverek könnyebb játékmenetet jelentenek (nem vicc, a két alapfegyver nevetségesen gyenge már a legelső fizetőshöz képest is, valamint remélem, hogy a fejlesztő, aki az újratárazási sebességeket belőtte, azzal arányos gyorsasággal fogja egy nap megkapni a szívgyógyszerét).
Ezektől eltekintve a Bullet Run ígéretes cím, a laza, gyors játékmenet, a meccs közben hallható poénos kommentek, a változatos pályák és a rajongók gyűjtésére építő fejlődési rendszer hangulatos és addiktív. Viszont az ingyenes-fizetős játékosok közti balanszot ki kellene igazítani a hivatalos indításig, különben a fair play szabályának sok más free-to-play FPS-hez hasonlóan ezúttal is búcsút inthetünk.
