A gamescomon a szokásos Call of Duty, Assassin's Creed, Need for Speed sor mellett a Bethesda játékai voltak azok, amelyek a legnagyobb érdeklődést vonták maguk iránt. Ez nem csoda, mert a Dishonoredről eddig nagyon lenyűgöző anyagokat láthattunk (sőt, meg is választották a show játékának), ráadásul egy tapasztalt (a Dark Messiah of Might and Magicről remélem mindenki emlékszik rájuk), megbízható csapat dolgozik rajta, míg a Doom 3 BFG Edition tökéletes múltidézés, miközben titkon reménykedünk abban is, hogy a Doom 4 iránt próbálja így felkelteni az érdeklődést az id. Nem kis szerencsével sikerült kipróbálnunk mindkét játék demóját a kiállításon, következzenek hát tapasztalataink!

A Dishonoredből egy új, eddig még nem látott pályán indulhattunk el, ahol főhősünknek, a misztikus erőket birtokló Cortónak be kell surrannia a három Boyle nővér álarcosbáljára, kideríteni, hogy a lányok közül melyik vett részt az uralkodó elleni összeesküvésben, és megölni (mellékesen pedig egy kellemetlenkedő lordot is eltehetünk láb alól). A pálya a játék sokféle lehetséges végigjátszási módját volt hivatott bemutatni, és ezt remekül teljesítette. Rögtön több lehetőségünk adódott a helyszín megközelítésére – én az egyszerűség kedvéért megszálltam egy lépegetőt, hogy zavartalanul kelhessek át az utcán, majd a pilóta testét elhagyva egy zombikkal teli lerobbant házon és tetőkön keresztül surrantam be a helyszínre. Ott viszonylag könnyű dolgom volt, mivel az acél csontvázmaszk miatt engem is egyszerű vendégnek néztek, így ha elraktam fegyvereimet, teljesen szabadon mozoghattam a vendégek számára is bejárható területen. A bejáratnál találkoztam a lorddal, akit mellékküldetésként meg kellett ölnöm – nem volt kedvem sem manát, sem lőszert pazarolni, így egyszerűen kihívtam párbajra, és minimális sérülések árán megöltem, mindezt teljesen tisztán és szabályosan. A házba belépve előbb aláírtam a vendégkönyvet (hadd tudják meg az árulók, kivel is van dolguk – az ilyen tettek kihatással vannak a játék befejezésére), majd elkezdtem körbenézni. Pech, a három nővér ugyanolyan, csak színben eltérő jelmezeket vett fel, ráadásul sejtelmem sincs, melyikük a célpontom. Ha szétnézhetnék a hálószobáikban, talán találhatok valami nyomot, meg is szállok egy kósza kis patkányt, és a testében a szellőzőrendszeren keresztül feljutok a vendégek számára lezárt lakosztályba. Némi lopakodással elolvasom a három naplót, megvan a bűnös, és tudom azt is, milyen jelmezt visel. Vissza a lenti szintre, majd egyszerűen megszállom a lányt, és a testében lesétálok a pincébe. Miután elhagyom a testét, még pár percig nincs magánál, kihasználom a lehetőséget, megfojtom, majd egy újabb patkányt felhasználva észrevétlenül elhagyom a helyszínt, mielőtt valaki felfedezi a holttestet. Küldetés teljesítve.

Természetesen játszhattam volna Rambót is, a bűnös kilétét megtudhattam volna úgy is, ha elcsábítom az egyik lányt, és még sok más módon teljesíthettem volna a feladatot. A demo egyetlen hibája az volt, hogy fejtágítás nélkül dobott be az események sűrűjébe, fogalmam sem volt képességeim használatáról, a fenti kis történetbe pedig nyugodtan szúrjatok be nagyjából tíz elhalálozást. A Dishonored ígéretes játék, kellő kihívást biztosít (nagyon könnyű meghalni, ha nem ésszel hajtjuk végre a feladatokat, ráadásul mana- és életerő-visszatöltő italt sem találunk minden sarkon), látványos, a története érdekes, remélem, hogy az októberi megjelenéskor sem kell majd csalódnom benne.

Kicsit más volt a helyzet a Doom 3 BFG Editionnel. Szegezzük le előre: nekem a Doom volt anno (5 évesen) az első komolyabb játékom, rengeteg órát beleöltem mindkét részébe, az elsőt pont egy éve játszottam újra, a harmadik pedig gyakorlatilag a legjelentősebb ok, amiért zsenge serdülőkoromban újra érdekelni kezdtek a videojátékok, és teljesen rákattantam a témára. A BFG Edtion gyakorlatilag a legteljesebb gyűjtemény lesz, ami után a rajongók áhítoznak: az első három rész mellett tartalmazza a Resurrection of Evil kiegészítőt és egy vadiúj, Lost Levels címre keresztelt pályacsomagot. A fő vonzereje azonban mégsem ez, hanem a 3D támogatás konzolokon, illetve az a fura virtual reality sisak, amelyben Carmack bácsi mindezt meg fogja nekünk mutatni.

A PlayStation 3-on bemutatott demóban a Doom 3 reaktoros pályáját és a Lost Levels csomag egyik részletét próbálhattuk ki, természetesen 3D-s tévéken. Ééés... sajnos az impressziv dolgok listáján itt meg is állhatunk. Hiába lakik bennem egy igazhitű fanatikus, le kellett vonnom két sajnálatos tanulságot: a 3D vagy még nincs megfelelően átkonvertálva, vagy pechemre (ilyen volt bőven a gamescomon) pont rosszul volt beállítva a tévén, ami előtt ültem, a HD-sített grafikánál pedig szerintem az eredeti játék maxra felhúzva egy ma már középkategóriás gépen mérföldekkel jobb. A Lost Levels pedig tulajdonképpen hardcore bónusz azoknak, akik egy alapjáték és egy kiegészítő után még mindig kérnek néhány extra nehéz pályát kis levezetésként. Biztos, hogy a polcomra fog kerülni, de nem ártana, ha még egy picit finomhangolnának és csinosítanának rajta, mert jelenlegi formájában nem több egy sima gyűjtői kiadásnál. Megjelenése október közepén lesz.