A York és Lancaster dinasztiák trónöröklési háborújáról már a középiskolában is tanultunk, most viszont a Fatshark fejlesztőgárdájának jóvoltából a képernyőn már mi magunk is átélhetjük. A Paradox zászlaja alatt érkező online multiplayer kaszabolás vajon teret tud nyerni a kissé telített piacon?
Akinek a képek és a trailerek alapján a Mount & Blade sorozat ugrott be, az nem jár messze az igazságtól, ugyanis jelen cikkünk alanya maximálisan erre a szériára épít, mind stílusban, mind harcrendszerben. De mivel azok a játékok is a Paradox kiadásában jelentek meg, így talán nem annyira meglepő a dolog. A hasonlóságok viszont itt nagyjából véget érnek, a War of the Roses ugyanis kissé változtat a megszokott recepten.
Ha két szóban kellene összefoglalnom a játékot, akkor azt mondanám, hogy "középkori Battlefield 2". Mivel a kvázi tutorialként funkcionáló tréningpályán kívül nincs egyjátékos módja, így gyakorlatilag csak online játszhatunk vele. A fejlesztők egy az egyben átvették a Mount & Blade multis részét, és továbbfejlesztették azt, talán a harcrendszer maradt nagyjából a régi, de abban is vannak eltérések. A pályákon a Lancaster és a York család seregei esnek egymásnak a legkülönfélébb környezetekben: kastélyudvar, várfalak, kisváros, nyílt mező, tanya stb. Ezek a pályák pedig meglepően nagyok, változatosak és elég sok teret hagynak a taktikázásra, ami igen jó pont a készítőknek. A Battlefield sorozatból ismert jegyrendszer is visszaköszön itt, ami annyit tesz, hogy mindkét oldal egyenlő számú "jegyet" kap, amely csökken minden alkalommal, amikor valaki meghal az adott oldalról. Általában az az oldal veszít, amelyiknek hamarabb elfogynak a jegyei.
A szigorú értelemben vett kasztok eltűntek a War of the Rosesben, de kaptunk helyette egy igencsak RPG-szagú perk rendszert, amellyel testre szabhatjuk karaktereinket. Igen, többes számban, ugyanis több karakterhelyet is vásárolhatunk. Az öldöklés után minden kör végén XP-t és egy adag aranyat kapunk, amelyből új dolgokkal szerelhetjük fel katonáinkat. Először el kell érni a megfelelő szintet XP-ből, aztán a megfelelő pénzmag fejében szinte bármilyen katonát megalkothatunk.
A felszerelés igen sokszínű. A szimpla kardos vagy bárdos katonán kívül kreálhatunk íjászt, íjpuskást de akár lovast is. A képességek négy fő fajtára oszlanak: támadás, védelem, támogatás és tiszti képességek. Ezeken belül általában két vonalból választhatunk. Támadásból például a gyalogosból vagy az íjászból, védelem esetén pedig a pajzshordozóból vagy a páncélmesteriből, és persze ezeken belül találjuk a képzettségeket. Viszont mindig egyszerre csak egy vonalat használhatunk, így el kell döntenünk, hogy adott karakterünket mire élezzük ki.
És ha mindez nem lenne elég, még fegyvereinket is testre szabhatjuk igen részletesen. Pengéknél a fém és az élezés fajtájától a markolat kiegyensúlyozásán keresztül a vívási stílusig mindent mi döntünk el. Az alaptól eltérő fejlesztések mind pénzbe kerülnek, viszont különféle pozitív és negatív tulajdonságokat adnak, például egy erősebb markolattal vagy fémtípussal készült fegyver nagyobbat üt, viszont nehezebb is, így lassabban ütünk vele stb. Íjaknál és íjpuskáknál különféle nyílhegyekből, felhúzási mechanizmusokból és hasonlókból válogathatunk, de a páncéloknál is igen nagy a választék, így aztán el lehet pepecselni rendesen karaktereink összeállításánál. Amit egyszer már megvettünk, azt a többi karakterünk is szabadon használhatja, ami ugyancsak jó pont. Ahogy már említettem, vásárolhatunk több karakterhelyet is, így többfelé kiélezett karaktert is raktárban tarthatunk, amelyek között akár játék közben is válthatunk.
"általánosak a véresebb tömegjelenetek..."
Maga a játékmenet igencsak pörgős, és elég szép kihívás átszokni a középkori kaszabolásra a modern lövöldözésről. Mondanom sem kell, aki játszott a Mount & Blade szériával, az nagy előnnyel indul. Közelharcban négy oldalról suhinthatunk fegyverünkkel, viszont védekeznünk is így kell. A képernyőn indikátor jelzi, melyik oldalról jön támadás, így nekünk is arra kell védekezni, különben meg fognak csapkodni. A játékban általánosak a véresebb tömegjelenetek, így sokszor elég kaotikus a harc, viszont ez legalább többnyire élethűen tükrözi a középkori csaták hangulatát. Itt nincs magától visszatöltődő élet, így igencsak vigyázni kell, hogy mennyi sérülést kapunk be. Igaz, be tudjuk kötözni magunkat és csapattársainkat, de az kemény másodperceket vesz igénybe, ami egy brutálisabb csata közepén igencsak ritka kincs. Ugyancsak visszaköszön az M&B-ből a fizikai modell, amely a fegyver erejéhez és jelenlegi sebességéhez méri a sebzést. Ez annyit tesz, hogy minél gyorsabban halad pengénk vagy nyílvesszőnk amikor találkozik az ellenféllel, annál nagyobbat ütünk. Érdemes tehát "belefordulni" az ütésbe suhintásnál, mert egy kétkezes kardot például derékból jobban meg tudunk küldeni, mint simán csuklóból. :-) Ez a nyílvesszőkre is áll, tehát egy felénk száguldó lovas jobban meg fogja érezni a lövést, mint egy bokor mögött gubbasztó baka.
Ugyancsak a Battlefieldből láthatjuk viszont a szakaszrendszert, ami annyit tesz, hogy a választott oldalunkon belül is kisebb csapatokba rendeződhetünk. A csapatvezetők mobil spawn-pontként is funkcionálnak, így a csapat tagjai rögtön a vezető nyakában teremhetnek újra, ami igen jó taktikázási lehetőséget kínál. Ezen felül a csapatvezetők tiszti képességeiket is használhatják (amelyet minden karakterünknek testre szabhatunk), így ideiglenes bónuszokat adhatnak a környékbeli barátságos erőknek (nem csak a saját csapat tagjainak, ami újabb jó pont), ezen felül pedig célokat és ellenséges egységeket is kijelölhetnek likvidálásra, akik után extra pénz jár a szerencsés fejvadásznak. Sajnos parancsnok ebben a játékban nincs, de talán nem is baj, mert nem sok értelme lenne, ugyanis itt még nem találták fel a műholdakat és a UAV-t. :-)
"Grafikailag nagyon ott van a szeren a játék."
A bétával eltöltött igencsak hosszú idő után ki merem jelenteni, hogy nagyszerű hangulata van a War of the Rosesnek. A bugok és egyéb hibák, kiegyensúlyozatlanságok rohamléptékben fogytak, és egyre több pálya és fegyver vált elérhetővé a tesztelés során. Bár a netkódban voltak még mindig kisebb bökkenők, ping-viharok, szakadások, váratlan kiesések a játékból, de annyira nem volt mindez számottevő.
Grafikailag nagyon ott van a szeren a játék. Egy izmosabb vassal eszméletlen jó látványt nyújt a középkori csaták közepén kaszabolni. A textúrák, az effektek, a páncélokon csillogó fény az eső áztatta csatatéren tényleg nagyszerű (nem is beszélve a fröcsögő vérről, a halálsikolyokról és a mindenfelé fetrengő, saját kiontott beleikben csúszkáló szerencsétlenekről :-) ). A hangokkal és a zenével is minden rendben, bár ezen a téren azért vannak hiányosságok, talán egy kicsit hangulatosabb lehetett volna a dolog. Ahogy Bődöcs mondaná "amit látok, látvány, ami hallok, halvány". A nehézségi szint inkább a fegyverek, az irányítás és a különféle játékmenetbeli elemek megtanulásából ered, ugyanis igencsak tanulni kell a játékot. De örömmel jelentem, hogy ha már játszottál TPS-el életedben, nem sok gond lesz.
Összességében egy nagyon szép és hangulatos középkori csata játékot kaptunk, amelyben a Battlefield (3 előtti játékokért) rajongók azonnal otthon fogják magukat érezni. A testreszabhatóság és a rengeteg választási lehetőség miatt igazi élmény a hatalmas pályákon egymást kergetni hatalmas bárdokkal és kardokkal, vagy villámgyorsan húzni fel az íjpuskát, hogy még le tudjuk szedni a felénk száguldó, hatalmas fejszét lóbáló lovagot. Várok mindenkit a csatamezőn, jó játékot!
