A Baldur’s Gate trilógia kétség kívül a számítógépes játékok legnagyobb klasszikusai közé tartozik. Első része 15 éve jelent meg, 1998-ban 5 CD-n akkor, amikor a floppylemezek is épphogy kimentek a divatból. Hozzám hasonlóan biztos számos kedves olvasónknak is meghatározó élményt jelentett annak idején. De nem csak nekünk. A Baldur's Gate sikere röpítette a fejlesztő Bioware-t olyan magasságokba, ahonnan különösen látványos (és fájdalmas) az utóbbi években tapasztalható hanyatlása.

Amikor a Beamdog tavaly bejelentette, hogy dolgoznak az eredeti Baldur’s Gate felújított változatán, a reakciók meglehetősen vegyesek voltak. Az egyik tábor lelkesen várta a játékot és a részleteket arról, milyen újdonságokat fog tartalmazni. A másik pedig szkeptikus volt, már-már elutasító, és a Beamdog lépésében csak egy olcsó pénzszerzési trükköt láttak, mondván csak meg akarják lovagolni a játék népszerűségét. Az azonban kétségtelen, hogy mindkét nézőpontot a játék iránti rajongás motiválta.
De mitől is lett „enhanced” az Enhanced Edition? Először is frissítették a játék szabályrendszerét, ami így a Baldur's Gate 2-ét használja. Ez azt jelenti, hogy kezdhetünk berserker vagy barbár karaktereket már az első játékban is. Nagy változásokon ment keresztül a kezelőfelület is. A játék képes kezelni a nagyobb felbontásokat, és lehet zoomolni is, bár ezt PC-n valószínűleg nem fogjuk gyakran használni. A számtalan egyéb apróság közül, amelyek könnyítik és egyszerűsítik a játék kezelését, még a naplót emelném ki, amiben a questeket és egyéb történéseket is nyomon követhetjük. Annak idején egy, a nyomtatott sajtóban megjelent kritikában a szerző azon örvendezett, hogy milyen jó, hogy van a napló, nem nekünk kell mindent megjegyezni vagy leírni (PC Zed 1999/02 – igen, még megvan). Később azonban ezen a téren is el lettünk kényeztetve, és visszatekintve a Baldur's Gate naplója finoman szólva is kaotikus. Az Enhanced Edition azonban gatyába rázta, így újra képes ellátni eredeti funkcióját.

Az Enhanced Edition tartalmazza az alapjátékon túl a Tales of the Sword Coast kiegészítőt, valamint vadonatúj tartalomként három új karaktert, (jó) szinkronnal és egy-egy személyre szabott küldetéssel. Az egyikük Neera, a fél-elf vadmágus, a másik Dorn Il-Khan, a fél-ork blackguard (ami egyúttal egy játszható karakterosztály), a harmadik pedig Rasaad yn Bashir, a calimshani szerzetes (hangja Mark Meer, aka Commander Shepard). Az ő küldetéseik során bejárhatunk új, eddig soha nem látott helyszíneket is, amelyeket teljesen a nulláról kellett megalkotni, mivel az évek során az eredeti artworkök elvesztek (látod, látod, Dragon Age II, így is lehet csinálni). Van továbbá egy stand alone kaland is, a Black Pits, ahol egy arénában küzdhetünk különböző ellenfelekkel. Ez sajnos nem átjárható az egyjátékos kampánnyal, ami azért fájó hiányosság.
Az Enhanced Editionnel szemben szkeptikus rajongók joggal állították, hogy a három új karakter és az egy Black Pits kivételével a játék szinte semmi újdonságot nem tartalmaz, hiszen az évek során a különböző modok (pl. TuTu) már orvosolták a grafika vagy a szabályrendszer legsúlyosabb problémáit. Ezt figyelembe véve pedig a játékért kért 20 dollár különösen borsosnak tűnhet, tekintve, hogy a rajongók már jó eséllyel rendelkeznek az eredeti dobozos vagy a digitális (GoG.com) változattal. Mindezzel kár lenne vitatkozni, hiszen valóban ez a helyzet, a PC-n. Csakhogy a Baldur's Gate Enhanced Edition jelentősége valójában abban rejlik, hogy több platformon jelent meg. A fejlesztés idejének és költségeinek jelentős részét is az emésztette fel, hogy portolták a játékot Macre és iOS-re is (2012 augusztusára volt bejelentve, ebből lett december). Ez a PC-s felhasználóknak sovány vigasz lehet, de a nyitással eljuthat egy olyan közönséghez is, akik a játék koránál és/vagy a platformnál fogva eddig még csak nem is találkozhattak a Baldur's Gate-tel, vagy a műfaj egyéb képviselőivel. Főleg, hogy az eredeti Baldur's Gate alkotója szerint a szerepjáték újfent azt jelenti, hogy piros és kék dialógusok közül választgatunk ész nélkül, illetve megjelent mint egy új játékfejlesztési elv, hogy minden számot le kell cserélni színes csíkokra. Ezért a régi rajongók joggal érezhetik magukat elhagyatva. A Baldur's Gate alapjául is szolgáló Infinity Engine-re olyan játékok jelentek még meg, mint a Fallout 1-2, Icewind Dale 1-2 vagy a Planscape: Torment. IE gyökerű (party-alapú, felülnézetes), de már nem azt használó játékok a Neverwinter Nightsok és a KotOR-ok. Az eddigi egyik legutolsó képviselője az ilyen játékoknak pedig a Dragon Age: Origin. Pedig igény az lenne rá, jól mutatja ezt az Obsidian sikere a Kickstarteren a Project Eternity-vel, amely kimondottan az IE alapú játékokat tekinti példaképének. Az előzetesen remélt 1 millió dollár helyett sikerült 4,1 milliót összegyűjteni a közösségtől...

Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy megérik-e neki az Enhanced Edition újdonságai a ráfordítást, vagy inkább modokat használ. Én csak egy nagyobb kontextusra hívnám fel a figyelmet. Az Enhanced Edition kapcsán lehetőségünk van, nekünk játékosoknak az egyetlen olyan nyelven kifejezni magunkat, amit a kiadók megértenek és ami egyáltalán érdekli őket: a pénzünkkel. A Baldur's Gate: Enhanced Edition esetleges sikere nemcsak egy Baldur's Gate 2: Enhanced Editiont jelenthet, hanem egy állásfoglalást is amellett, hogy igenis van létjogosultsága az ilyen összetettebb, kevésbé akcióközpontú játékoknak is. A magam részéről tehát a pénzem nem is tudta volna gyorsabban elhagyni a tárcámat.