26 éve Veletek – PC Dome / PlayDome

Ismertető/teszt

Metro: Last Light

S.T.A.L.K.E.R. x Call of Duty x Crysis 3 x Doom 3 x Half Life 2 = kiváló szórakozás!

Írta: gregmerch 9 hozzászólás

Az utóbbi időben nagyon szerencsésnek mondhatom magam, már ami a hozzám kerülő tesztjátékokat illeti. Kevés kivételtől eltekintve ugyanis mindegyik nagyon jól sikerült darab, így nyugodt szívvel állíthatom, hogy az idei esztendő első fele minden idők egyik legbrutálisabb videojáték-termését hozta – mindannyiunk legnagyobb örömére. És hol van még a vége, kérdezhetnénk joggal, hiszen éppen hogy május közepe táján járunk csak, és akkor az év vége felé piacra kerülő új konzolgenerációt számításba sem vettem. Pedig jelen cikkem alanya, a Metro: Last Light sok tekintetben nem tartozik a kedvelt témáimat feldolgozó alkotások közé. Az annak előzményéül szolgáló, Dmitry A. Glukhovsky orosz író 2005-ben megjelent, azóta kultikus magasságokba emelkedett regénye, a Metro 2033 három évvel ezelőtti játékfeldolgozása például első nekifutásra nem is ragadott magával. Valahogy túlzottan depresszívnek éreztem a szinte a teljes emberiséget elpusztító atomháború maroknyi túlélőjének történetét, akik a moszkvai metró alagútjaiba kényszerülve küzdenek nap, mint nap a túlélésért, az időközben megjelent mutáns fajokkal, a gyilkos felszíni körülményekkel és egymással. Igazság szerint a számomra túlzottan lehangoló alapkoncepció mellett nem találtam rajta fogást, hiszen minden megvolt benne, ami egy vérbeli sikerjátékhoz kell: jól megírt történet, kiváló megvalósítás, pörgős játékmenet, borzasztóan látványos akció. A szakma jeles képviselői elismeréssel is adóztak előtte, és a játékosok is sokan a szívükbe zárták a szépemlékű THQ kiadó gondozásában megjelent, az ukrán illetőségű 4A Games – melynek alapítói a S.T.A.L.K.E.R. sorozat fejlesztőgárdájából verbuválódtak – által fejlesztett programot. Nem is okozott nagy meglepetést senkinek, amikor az első epizód megjelenését követően kisvártatva bejelentették a folytatást, amely azonban sok-sok halasztás, majd az eredeti kiadó bankcsődje következtében csupán a napokban kerül majd a boltok polcaira, immár a jogokat megvásárló Koch Media videojátékok kiadásáért felelős részlege, a Deep Silver jóvoltából.

Metro: Last Light

Mi vagyunk az emberiség utolsó reménye a fennmaradásra, mi vagyunk az utolsó fénysugár a mindent elborító halálos sötétségben.A Metro: Last Light ott folytatódik, ahol az előző epizód abbamaradt, illetve nem sokkal utána. A főhős, Artyom hősies tettei jutalmaként elnyeri a lehető legnagyobb megtiszteltetést, és beléphet a Hanza szövetség elit harci egységének, a Spartan Rangereknek a soraiba. Ezek a harcosok nem egyszerű katonák: ők az emberiség utolsó védelmi vonala a rájuk leselkedő veszedelmekkel szemben. Egy napon aztán az osztag vezetője, Miller magához hívat bennünket, és elküld legjobb mesterlövészével egy állítólag valahol a felszínen észlelt dark one (az első rész végén elvileg teljesen elpusztított mutáns faj) egy életben lévő példányának elfogására. Az akció során meg is találjuk a még gyermek egyedet, aki azonban telepatikus úton behatolva elménkbe hosszú időre eszméletlenné tesz minket. Magunkhoz térve a szélsőséges eszméket valló, Negyedik Náci Birodalom foglyaként eszmélünk, valahol a földalatti alagutak egyik állomásán, amiről eddig csak mondákat és rémtörténeteket hallottunk. Rajtunk kívül ott van még az általuk rabul ejtett dark one kölyök, valamint néhány másik fogoly. A kegyetlen kivégzéstől ezek egyike, Pavel ment meg, akivel ezután egymást segítve menekülünk a náci haláltáborból egészen az övéi, a kommunista eszméket valló Vörösök (Red Line) központjáig. Ideérve kezdődnek aztán el igazi megpróbáltatásaink, amelyek során ráébredünk: mi vagyunk az emberiség utolsó reménye a fennmaradásra, mi vagyunk az utolsó fénysugár a mindent elborító halálos sötétségben.

Metro: Last Light

A játék története igen jól kidolgozott, számos csavarral, és maga a világ is nagyon jól összerakott, ami nem is csoda, hiszen a sztori megalkotásában maga az író is szorosan együttműködött a fejlesztőkkel. Ez a rengeteg párbeszéden is meglátszik – illetve pontosabban a nekünk mondott dialóguson, tekintve, hogy mi némák vagyunk az egyes pályák közötti átvezető képek kivételével. Olyan tartalmas lett a programhoz írt történet, hogy egy új regény is születik majd belőle, Metro 2035 címmel. (Az időközben már megjelent Metro 2034 regény nem képezi a játék alapját, az egy mellékszálat dolgoz fel.) Az erős történet mellett a nagyon pörgős, filmszerű játékmenet is dominál a programban. A megvalósításról a Call of Duty vagy a Battlefield sorozatok jutottak az eszembe, azok esetében találkoztam ennyire szépen megkomponált, már-már a hollywoodi filmekre emlékeztető képsorokkal.
Az első részhez hasonlóan ezúttal is leginkább földalatti alagutakban, katakombákban és tárnákban bolyongunk gyalogosan, avagy valami sínpályán közlekedő járművel, most azonban nagyobb hangsúlyt kapott a mérgesgázokkal borított felszínen való közlekedés is. Mindkét esetben bőségesen kijut nekünk a különféle szélsőséges csoportok (mindkét szélső oldal képviselteti magát a játékban), illetve a különféle mutáns lények támadásából. Ellenfeleink tehát igen változatosak, ami tovább színesíti a játékmenetet.

Metro: Last Light

Fontos szerepet kap a gyűjtögetés, hiszen csak igen limitált mennyiségű muníciót hordhatunk magunknál.A harcok során különféle, még a „régi világból” való, vagy amolyan házilag eszkábált fegyverekkel vehetjük fel a harcot ellenfeleinkkel, akik ugyanezekkel lőnek ránk vissza. Fontos szerepet kap a gyűjtögetés, hiszen csak igen limitált mennyiségű muníciót hordhatunk magunknál a nálunk lévő, összesen háromféle fegyverhez. A csúzlik amúgy a megszokott palettát fedik le a különféle revolverektől kezdve a shotgunokon át a gépfegyverekig és a távcsöves puskákig. Az egyes kolóniákban, amelyek rendszerint valamelyik metrómegállóban alakultak ki, találkozhatunk árusokkal, akiknél fejleszthetjük fegyvereinket (azok markolatát, irányzékát és torkolatát), illetve feltölthetjük másodlagos fegyverkészleteinket is (dobókések, robbanó- és tűzgránátok, mozgásérzékelő aknák alkotják azt, amelyekből egyszerre ötöt-ötöt tarthatunk magunknál). A fizetőeszközt a játék világában a régi világból származó töltények jelentik, amelyeket számos helyen találhatunk. Ezeken kívül egészségügyi csomag, illetve – amennyiben olyan helyen vagyunk, például a felszínen – gázálarc és ahhoz való filterek is vannak nálunk. Ez utóbbiakat rendszeresen cserélnünk kell, amit a karóránkon visszaszámláló időből láthatunk. Amennyiben kifogytunk belőlük, igen hamar elhalálozunk – erre pedig jó esély van, hiszen legtöbbször mindenféle pontos útbaigazítás nélkül bolyongunk a mutánsoktól hemzsegő senki földjén, és csupán iránytűnk jelzi a helyes útirányt, amelyet azonban így sem egyszerű megtalálni. Gázmaszkunk gyakran meg is sérül, amit annak repedezettsége jelez, és súlyos esetben még ép filterrel sem fog működni. Ilyenkor gyorsan keresnünk kell egyet, és le kell cserélnünk a már nem, vagy csak alig működő régit. További fontos kellékünk az öngyújtónk, illetve a sisakunkon lévő lámpa, amelyet egy hordozható akksiról tölthetünk rendszeresen újra. Ez a lámpa egyébként bizonyos óriási, pók- és skorpiószerű dögök ellen létfontosságú is, lévén ők félnek a fénytől, mások azonban pont erre fognak előtörni és ránk rontani.

Metro: Last Light

A nyílt harcnál gyakran célravezetőbb az árnyékok kihasználásával való osonás, amit a lámpák eloltása révén elő is segíthetünk. Ilyenkor a sötétben meglapulva kivárhatjuk a kellő pillanatot, és egy gyors nyisszantással, vagy dobókéssel történő támadással – esetleg hangtompítóval felszerelt lőfegyverrel – iktathatjuk ki a felénk tévedt őrszemet. Ez egy teljesen másfajta játékstílusra is lehetőséget ad a lopakodás kedvelőinek, de a legtöbb helyszín nagyon nehezen teljesíthető ilyen módon, mert amennyiben két vagy több őr beszélget egymással, egyszerűen nem tudunk olyan gyorsak lenni, hogy egyikük el ne kiáltsa a „riadó!” szót. És ilyen beszélgetőcsoport szinte mindenhol akad legalább egy.

Metro: Last Light

A lineáris történet mellett időnként egy-egy nagyobb kolóniába érve kicsit szórakozhatunk is, például a lőtéren vagy a vigalmi negyedben.A történetet színesítik az itt-ott felszedhető naplójegyzetek vagy bekapcsolható hangüzenetek is, amely által még mélyebben belemerülhetünk Glukhovsky történetébe. Ezek, valamint az egyébként abszolút lineáris történet mellett időnként egy-egy nagyobb kolóniába érve kicsit szórakozhatunk is, például a lőtéren vagy a vigalmi negyedben, így utunk nem csupán az állandó harcokból és menekülésből áll, azt ezek a részek kicsit feloldják és színesítik. Az első epizódban a játék során hozott döntéseink és cselekedeteink alapján kétféle végződés is lehetséges volt (a folytatás az általános, rossz végződést veszi kiindulási alapnak), emiatt gyanítható, hogy ez most is így van, bár ezt még senki nem tudta megerősíteni, és egyelőre csak találgatások olvashatók ezzel kapcsolatban szerte a világhálón.

Metro: Last Light

Az effektek egyszerűen gyönyörűek: a gomolygó köd, a lobogó fáklyák és a repedezett gázmaszk mind rettenetesen jól mutat.A programot az egyik mai legerősebb, és méltatlanul mellőzött grafikus motor, a fejlesztők saját 4A Engine-je hajtja. Ez véleményem szerint sok mindenben megközelíti, sőt, megkockáztatom, el is éri a Crytech 3 motor színvonalát. Annál azonban valamivel kisebb a gépigénye, hiszen már DirectX 9-es videokártyákon is elfut, és az én 580 GTX-emen is csupán az élsimítást kellett levenni az élvezhető 45-60-as fps érték eléréséhez. Az is igaz ugyanakkor, hogy a harcok sűrűjében 25 körülire lassult le a másodpercenkénti képkockák mennyisége, így az optimalizáltságon még azért van mit javítani. Az effektek azonban egyszerűen gyönyörűek: a fények és az árnyékok, a gomolygó köd, a lobogó fáklyák, a repedezett vagy töredezett gázmaszk, illetve amikor azon csurog az eső, avagy a vér, és nekünk egy hanyag mozdulattal le kell törölni, mert már nem látunk ki, nos, mindezek rettenetesen jól mutatnak! Akad persze némi baki is a képi világban, mint amikor átgyalogolunk valakin, vagy egy hulla belelóg egy sziklába, de szerencsére ilyesmivel csak nagy ritkán találkoztam. A zenék szintén rendben vannak, bár nem azok, sokkal inkább a brutális és félelmetes hanghatások viszik el az embert a készítők által megcélzott horrorisztikus irányba. Én fejhallgatóval játszottam a játékot, és úgy érzem, ez a tökéletes választás a maximális élmény eléréséhez. No meg egy jó sötét szoba. A szinkron jól sikerült, az orosz akcentussal beszélő szereplők igencsak autentikussá teszik a helyzetet, de aki akarja, orosz nyelven is hallgathatja az előadást – persze számos egyéb mellett.

Metro: Last Light

Többjátékos rész ezúttal sem került a játékba. Helyette létezik egy nehezített, úgynevezett Ranger mód is, amely egyelőre az előrendelőknek jár, illetve 5 eurós áron meg is lehet majd vásárolni a program megjelenése után. Ebben abszolút nincs HUD, a töltények számát és egyéb rendelkezésre álló felszerelésünk mennyiségét csak sejtjük, sokkal kevesebb a loot, és ellenfeleink is keményebbek, legalábbis az ígéretek szerint.

Metro: Last Light

A Metro: Last Light mindent tartalmaz, ami révén igazi klasszikus lehet.2010 egyik legjobb, de valamiért méltatlanul elfeledett játéka volt a Metro 2033. A most megjelenő folytatás, a Metro: Last Light mindent tartalmaz, ami révén igazi klasszikus lehet. Igaz, hogy gyakorlatilag egy csőjátékról beszélünk, amely a benne lévő 10-12 játékórában nagyjából annyit kínál, mint egy Call of Duty epizód egyszemélyes kampánya, de kiemelkedően jó grafikai megvalósítása, pörgős, moziszerű játékmenete, összetett játékstílusa és nagyon jól megírt története révén úgy gondolom, az utóbbi idők egyik legjobb alkotásával van dolgunk. Arról nem is beszélve, hogy a stílus legjelesebb képviselői mintegy ötvöződnek benne. Aki szereti a jó, egyszemélyes lövöldéket, az megtalálhatja benne a számítását. Nekem az utóbbi idők egyik legnagyobb FPS játékélményét adta a játék (a Bioshock: Infinite mellett), így most, zárszóként ismét elmondhatom: szerencsés vagyok, hogy én tesztelhettem.

A Metro: Last Light PC-re, PlayStation 3-ra és Xbox 360-ra jelenik meg. A cikk a PC-s változat alapján készült.

Kattints, ha érdekesnek találtad a cikket!

90%
grafika
10
hangok
9
játszhatóság
9
hangulat
9
Pozitívumok
  • Brutálisan szép grafika
  • Nagyon pörgős, moziszerű játékmenet
  • Jól megírt történet
  • Erősen be tudja szippantani az embert
  • Ideglelés ténye előre leszögezhető
  • Fejhallgató használata közben érdemes egy szobaillemhelyet a közelben tartani
Negatívumok
  • Néhány kisebb grafikai bug
  • Sok szereplő esetén lelassul, ami harc közben zavaró lehet
  • A Ranger módot külön kell megvásárolni (nem előrendelés esetén)

További képek

  • Metro: Last Light
  • Metro: Last Light
  • Metro: Last Light
  • Metro: Last Light
  • Metro: Last Light
  • Metro: Last Light
  • Metro: Last Light
  • Metro: Last Light
  • Metro: Last Light
  • Metro: Last Light
  • Metro: Last Light
  • Metro: Last Light
  • Metro: Last Light
  • Metro: Last Light
  • Metro: Last Light
  • Metro: Last Light
  • Metro: Last Light
  • Metro: Last Light
  • Metro: Last Light
  • Metro: Last Light
  • Metro: Last Light
  • Metro: Last Light

Metro: Last Light

Platform:

Fejlesztő: 4A Games

Kiadó: Deep Silver

Forgalmazó: Cenega Hungary

Megjelenés: 2013. május 17.

» Tovább a játék adatlapjára

gregmerch

gregmerch
Amióta az első kvarcjátékát meglátta kb. 6 éves korában, mindennél jobban érdekelték az elektronikus játékok. 2010 óta árasztja el cikkeivel a magazin oldalait.

HOZZÁSZÓLÁSOK

ufodani
ufodani [17764]
Na kérem nem fog csúszni a kezdés..:-)
Corvus5
Corvus5 [2011]
"Brutálisan szép grafika"

A gépigényéhez képest inkább mondanám rondának, mint akár simán csak szépnek, legalábbis a tubeos videó alapján. Persze ez mindig ízlés kérdése, s lehet nem Tomb Raiderezés után kellett volna megnézni.:-)
gregmerch
gregmerch [3766]
Csak remélem, de tényleg nagyon köszönöm! :-)
ufodani
ufodani [17764]
Tudod Te :-)
gregmerch
gregmerch [3766]
Öhm, nem tudom, ez bók volt-e, vagy kritika, de mindenképpen köszönöm :-).
» Összes hozzászólás listázása a fórumban (9 db)