A PlayStation-tulajdonosoknak a Naughty Dog neve egyet jelenthet a minőségi játékokkal. A csapat olyan sikerjátékokkal váltak híressé, mint a Crash Bandicoot, a Jak and Daxter és az Uncharted sorozatok. Játékaik rendre jó fogadtatásban részesülnek, és várhatóan így lesz ez a hamarosan megjelenő The Last of Us esetében is. Lehetőségünk volt kipróbálni a játék előzetes verzióját, amelyről most részletesen is beszámolunk.

A The Last of Us egy világméretű biológiai katasztrófa után játszódik. A bolygó lakosságának jelentős részét egy titokzatos vírus pusztította el. Aki nem halt bele, dühöngő, beszámíthatatlan őrültté vált. Csak egy maroknyi túlélő maradt, akik minden nap a következőért harcolnak. Ilyenek Joel és Ellie is, akik bejárják az egykori Egyesült Államokat. Joel egy középkorú férfi, míg Ellie még csak most készül belépni a tinédzserkorba. A játék kettejük kalandjait meséli el, amelyből a preview változatban két fejezetet ismerhetünk meg.
Egészen pontosan két városba, Lincolnba és Pittsburghbe látogathattunk el. A két fejezet a játékmenet két teljesen eltérő részét mutatja be: míg Lincolnban inkább a lopakodás, a feladványok és végül a menekülés kerül a középpontba, addig Pittsburgh városában egy rajtaütésnek és az abból kialakuló tűzpárbajnak lehetünk aktív részesei. De menjünk szépen sorjában, és nézzük, miről is szól pontosan a lincolni fejezet!
Joel és Ellie azzal a céllal érkezik a városba, hogy felkeressék a férfi régi barátját, Billyt, aki a kataklizma előtt itt élt. Billy igazi üldözési mániás alak, valószínűleg ez segített neki eddig is túlélni. A városba érve hamar kiderül, hogy mindenfelé fertőzöttek grasszálnak, így hőseinknek nincs más választása, mint épületről épületre osonva felkutatni Billyt. Ez a fejezet elsősorban tehát a lopakodásról és a kutatásról szól. Ahogy haladunk egyre beljebb a városba, rájövünk, hogy barátunk az egészet halálos csapdákkal szórta tele, így ezeket is ki kell játszanunk. Ám végül egybe mégis belesétálunk, és egykettőre fejjel lefelé lógva találjuk magunkat. Itt jön az első nagy összecsapás, mivel míg Ellie minket igyekszik kiszabadítani, addig nekünk fejjel lefelé kell lelövöldöznünk a ránk rontó őrülteket. Végül megérkezik Billy is, akivel kezdetét veszi egy fejvesztett menekülés.
A pittsburghi fejezetben hőseink egy autóval jutnak el a városba, ahol az egyik utcán egy botorkáló, segítségért esedező alakba botlanak. Azonnal sejtik, hogy baj van, így ahelyett, hogy segítenének, inkább megpróbálnak elszáguldani. Ez persze nem sikerülhet, mivel a lesben álló túlélők azonnal az autóra rontanak és sikerül is eltéríteniük azt. Végül egy üzlethelyiségben kell megvédenünk magunkat a jelentős túlerővel szemben, ráadásul mindössze néhány lőszerünk van. Így itt is inkább a taktikázás kerül előtérbe, a frontális támadás hamar a load képernyőre navigál minket. Ez a fejezet tehát nem a fertőzöttek nyújtotta halálos veszélyt járja körbe, hanem bizony a túlélők jelentette veszedelmet.

Mi végig Joelt irányíthatjuk, akit Ellie hűségesen és többnyire okosan is követ. Csak nagyon ritkán fordult elő a játék során, hogy feltartott volna minket, vagy őrültséget követett volna el. Legtöbbször mi megyünk előre, hogy felderítsük, tiszta-e a terep, mi cipeljük a felszerelést, valamint mi oldjuk meg a feladványokat is. Ezek általában a továbbjutásunkat szolgálják: átjárót kell csinálnunk egy deszkából két tető között, vagy létrát felállítani, ilyesmi. Joel visel egyedül fegyvert, ami egy tini mellett teljesen érthető. Fegyverből több is lehet nálunk, sőt egy típusból is több: pisztolyok, puskák és (legnagyobb örömömre) egy vadászíj is előkerül. Emellett a romok és törmelék között kézifegyvereket is találhatunk, amelyeket a Dead Islandben ismert módon fejleszthetünk is. Éppen ezért érdemes a környezet minden zugát és sarkát átkutatnunk felhasználható anyagok (olló, ragasztó, szerszámok, alkohol, rongyok stb.) után. Kézifegyvereink a használattól roncsolódnak, majd idővel teljesen tönkre mennek. A kötszereket is ugyanígy tudjuk elkészíteni.
Némi szerepjátékjelleg is került a játékba, ugyanis bizonyos kapszulák összegyűjtésével javíthatjuk Joel képességeit: pontosabban lő, gyorsabban regenerálódik vagy épp a „fülelés” képességének sugara növekszik. Ez utóbbi amúgy is rendkívül fontos, hiszen az általuk keltett zajok alapján feltérképezhetjük, hogy ellenségeink merrefelé mozognak. Sokszor előfordult, hogy a helyzet túlságosan forróvá vált, ilyenkor célszerűbb volt egyszerűen elszaladni, kikerülni az ellenség látóteréből, majd elrejtőzni. Ők ilyenkor nekiálltak felkutatni minket, ez pedig remek lehetőséget nyújtott egy lesből támadásra.
Joel és Ellie rendkívül aktívak, sosincsenek csendben, mindig beszélgetnek valamiről. Ez nagymértékben segíti a beleélést. Ellie ráadásul néha teljesen elkalandozik, megáll megcsodálni a szentjánosbogarakat, egyszer pedig elmélázik, amikor találunk egy régi játékgépet. Ezzel együtt neki sem kell a szomszédba menni egy kis szabadszájúságért. Egy jelenetben nagyon emlékeztetett Bruce Willis lányára az Utolsó cserkészből. Joel is állandóan kommentálja a dolgokat, de ő sokkal visszafogottabb, többnyire inkább csak a kislánynak jelzi, ha talált valamit vagy zsákutcába jutott.

A játék grafikája érdekes kérdés. Alapvetően remekül fest minden, sőt, bizonyos effektek terén igyekeztek a DirectX 10 képességeit utánozni a fejlesztők, ami tulajdonképpen egész jól sikerült is. Az összkép nagyon hangulatos, remekül festenek a városok, a belső terek pedig mind rendkívül élethűen lettek berendezve. A karakterek mozgása, animációi is teljesen rendben vannak, a preview változat során csupán néhány kisebb grafikai hibával találkoztam.
Ugyanakkor már nagyon érződik az egészen, hogy bizony eljutottunk a jelen konzolgeneráció képességeinek határára. A textúrák sokszor bántóan alacsony felbontásúak, mindenfelé érződik, hogy a fejlesztőknek komoly kompromisszumokat kell kötnie a konzol képességei miatt, hogy ne szaggasson a játék. Röviden: a The Last of Us egy nagyon szép PS3 játék lesz, amely azonban egy számítógépen már csak közepes színvonalúnak számítana. Kell már az a PlayStation 4...
Remekül szórakoztam a The Last of Us előzetes verziójával, amelynek végigjátszása nagyjából háromnegyed órámat vette igénybe. A játékmenet nagyon ígéretes, bizonyos elemei kimondottan jól működnek. A harcok pörgősek, a kézitusa pedig remekül kihasználja a környezetet (egyszer sikerült egy betört ablaknál a kiálló szilánkkal elvágnom egy ellenfelem torkát). A történet, amelyről ebben a verzióban túl sokat még nem tudhatunk meg, már így is nagyon lebilincselőnek tűnik. Reméljük, nem csak a szokásos kliséket puffogtatják el a fejlesztők, bár ez a Naughty Dog csapatára sosem volt jellemző. A látványra nem lesz különösebb panasz, egy mai konzolon nagyon is rendben van minden. Várjuk a június 14-i megjelenést!