Megérkezett a maradék három rész is a Cognitionből, sőt, a Steam Zöld Út révén már ott is megvásárolható a játék. Ugyan nem voltam annyira elragadtatva az első résztől, de alapjában véve nem tartottam annyira rossznak – lássuk, mi történt azóta.

Szerencsére olyan technikai hibával már nem találkoztam, ami lehetetlenné tenné a továbbjutást, viszont kellemetlen, hogy Radeon kártyával nem lehet bekapcsolni az élsimítást, mert akkor minden 3D modell az előtérbe jön – az is, amit a háttérnek takarnia kéne. Sebaj, ez még túlélhető. Más problémám nem nagyon volt, kevesebb fennakadt szemet láttam a többi epizódban, viszont a szereplők idegesítő téblábolása megmaradt. Ehhez még hozzácsaptak néhol olyan karakteranimációt, hogy csak lestem: kiváló példa erre a második epizódban az a jelenet, amikor főhősünk egy raktárépület külső lépcsőjén megy fel – egyszerűen rettenetes nézni, és a való életben klasszikus nagykabát ívben esett volna hanyatt hősnőnk (valahol van is egy kép róla a játék galériájában). Ennél ugyan kevésbé szörnyű, de zavaró, hogy néhány ember ízülete milyen lehetetlenül flexibilis tud lenni némely amimációnál (vagy csak épp kificamította az adott végtagját). Azért ostorozom ezeket, mert egy kis odafigyeléssel simán kiküszöbölhetőek lehettek volna ezek a hibák.

A történetet már dicsértem, de meg kell mondjam, a harmadik epizód kb. első harmada után lesz igazán érdekes, izgalmas. Ami viszont eredetileg is zavart, az végig megmaradt: a legtöbb szereplő meglehetősen sablonos, igazi jellemfejlődés nem nagyon van (azért akad pár kivétel, de nem akarok spoilerezni). A ripacskodás is valamelyest csökken, ahogy haladunk előre: vagy a színészek kezdenek belerázódni a dolgukba, vagy én szoktam meg őket – igazából nem tudom.

A fejtörőket az első epizódról készült cikkben nem tartottam különösebben nehéznek ugyebár – ez a második epizód végétől már nem áll. Akárcsak régen, a klasszikusok idején, úgy most sem árt jegyzetelni, mert egyébként nagyon nehéz helyzetbe hozhatjuk saját magunkat. ;) A pszi képességeink tárháza szépen bővül részről részre, ezek nagy hasznunkra lesznek. Ugyan van némi kísérlet a sztori szétágaztatására, de igazából nem számít különösebben, milyen döntéseket hozunk vagy milyen hibákat vétünk: végkifejlet csak egy van.

Bár tudnék tiszta szívemből lelkesedni Erica kalandjaiért, bár tudnék... A fent említett bosszantó apróságok sajnos eléggé lerontják az élményt, de ha ezeken sikerül túltenni magunkat, akkor összességében véve egy remek történettel rendelkező játékot tisztelhetünk a Cognitionben. Kalandjátékosoknak mindenképp ajánlott – de a The Walking Dead trónját nem ingatja meg.