Flockers: Ugyanaz a téma, vagy műfaj, mint a lemmings volt, de attól még más és több, csak valahogy rá kellett világítani, hogy kb. miről van szó. :-D Amúgy remek móka, és van benne annyi eredetiség, hogy érdemes kipróbálnia annak, aki szerette a Lemmings játékot, kiváló időölő.
DA: I Ez nekem is feltűnt, főleg úgy, hogy a játék producere ott volt a kiállításon, és ha valaki, akkor ő az, aki mindent tud a játékról oda-vissza, végül is minden alapvető döntés (hány kari, tulajdonságok, játékmenet, szabályok, térkép, és még csilló különböző dolog) az ő kezén ment keresztül. Persze nem szabin volt, hanem felügyelte, hogy minden tökéletesen menjen, vezényelte a segítőket, figyelte a játékosok reakcióit. Nem vicc, hogy exkluzív lesz az interjú, mással (legalábbis péntek estig) nem beszélgetett a játékról.
Tinykeep: Ötletesnek tűnt. Elsőre agyatlan hentelésnek hinné az ember, de valójában inkább érdekes puzzle. A pályákon van egy csomó csapda, amibe bele lehet csalni az ellent, vagy a különböző tipusú ellenfeleket egymásra lehet húzni és akkor ők egymás csépelésével foglalkoznak, a játékost meg békén hagyják pár másodpercre. :-D
Hosszú ácsorgás után végre sikerült reggel 10-kor bejutnunk az EGX-re, amelyet a londoni Earl’s Court kiállítási központban rendeztek meg. A nagy kiadók és fejlesztők (Sony, Microsoft, SEGA stb.) mellett teljesen egyenrangú módon (még ha kisebb alapterületen is) húzódtak meg az egy-két fős mini csapatok által készített játékok standjai is. Ezek közül néhány nagyon ötletesnek és érdekesnek bizonyult, így beszámolómban ezek közül a kedvenceimre is sort fogok keríteni, hátha valakinek kedve szottyan kipróbálni valamelyiket.
Nagy kedvencem, a Dragon Age: Inquisition bemutatójára várva először az említett kis csapatoknál kezdtem a nézelődést. Elsőként a Team 17 Flockers című játékát próbáltam ki, amely hangulatilag és pár játékelemét tekintve is a Lemmingsre emlékeztetett, a zöld hajú emberkék helyett rózsaszín sapkás birkákkal. A játék nagyon ötletes, jól lehet vele ölni az időt, és bosszankodni, ha a birkák (néha szó szerint) fejetlenül szaladnak a halálba. Sajnos itt fejlesztővel nem sikerült találkozni, de talán holnap több szerencsém lesz elkapni valakit.
A második játék a sorban a War for the Overlords volt, amelyet akár nem hivatalos Dungeon Keeper 3-nak is nevezhetnénk. Szerencsére azért van benne annyi csavar és újítás, hogy az is kedvet kapjon hozzá, aki már rongyosra koptatta a Bullfrog klasszikusának CD-jét. A fejlesztők nagyon lelkesek, adtak egy rövidebb interjút is, amely során elárulták, hogy 2015 februárja környékére tervezik a kiadást, de most már tényleg és becsszóra. A grafika kifejezetten kellemes, a zene is jó, a játékmenet pedig élvezetes, egy indie meglepetés lehet még belőle. Kipróbálhattam egy ötletes tanító részt (az eredeti Dungeon Keeper szinkronszínésze mondta rá a szöveget, szuper!), és egy kis szakaszt az első küldetés elejéből, azonban közben sietnem kellett tovább egy interjúra.
A Tinykeep egy érdekes ötletre alapoz, amelyet jópofa, bár kissé darabos grafika, valamint élvezetes játékmenet fűszerez, én még nem igen játszottam eddig hasonlóval. A sztori alapján felébredünk a börtönben, ahol azonnal ki akarnak nyírni minket válogatott szörnyek és egyéb ellenfelek. Mi azzal hadonászunk, amink van, meg amit találunk menet közben, miközben a teljesen véletlenszerűen generált várbörtönből próbálunk kijutni. Az ellenfelet csapdába csalhatjuk, de egymásra is uszíthatjuk őket. Jópofa játék annak, aki szeret csapkodni a kardjával ide-oda. Mindezt felsőnézetes kameraállással.
A Dragon Age: Inquisitionről a művészeti és animációs vezető tartott bemutatót, természetesen egy művész szemszögéből. Ecsetelte, mennyire nehéz volt egységes, esztétikus és a sorozatba illő grafikai világot alkotni, amit pedig eközben láttunk, az valóban gyönyörű és varázslatos volt. A pénteki nap folyamán elvben további információkat tudok még meg egy személyes találkozó során, remélem, lesz lehetőség alaposan kifaggatni játékmenet, karakterfejlődés és egyéb ügyekben is.
A nap végére maradt a nagy durranás, a Creative Assembly bejelentése a legújabb Total War részről, amely Róma végnapjai idejében játszódik, és a Total War: Attila címet kapta. A bemutató elsősorban a játék újdonságait prezentálta, minden élőben ment, így még a valós idejű harc is (az egyik fejlesztő élőben vezette a római csapatokat a szászok ellen), a játék szépen, stabilan futott, és a hangok, zenék is a helyükön voltak. Bár a fejlesztők hangsúlyozták, hogy alfa előtti állapotban van a játék, engem a bemutató meggyőzött, hogy jó kezekben van, és mire kiadják, újabb klasszikussal gyarapodik majd a Total War sorozat. Remélhetőleg azt a rossz sztereotípiát sem erőltetik tovább a fejlesztők, ami alapján Attilát és a hunokat mindenütt vérszomjas, barbár csürhének ábrázolják, miközben jól tudjuk, hogy mennyire fejlett és kultúrált nép volt a hun.
