A rendelkezésünkre álló két nap során igyekeztünk Blade-del a lehető legtöbb alkotást kipróbálni, de főleg olyan címekre koncentráltunk, ahol a készítők közül is el tudtunk csípni valaki, így plusz információhoz juttatva Titeket. A pénteki nap során a The Crew és a Dying Light kapcsán beszélgettem három rendkívül szimpatikus fiatalemberrel, csevegésünk külön cikkek tárgyát képezi majd. Most pedig nézzük, mi az, amit csak kipróbálni sikerült!
Battlefield: Hardline: Úgy tűnik, az EA megpróbálja felvenni az Activision tempóját és szinte évente új Battlefieldet a piacra dobni. A demóban az új Hotwire módot volt alkalmam kipróbálni, amely így játszva inkább keltette egy Need for Speedbe oltott roncsderbi és a Capture the Flag klasszikus játékmódok egyvelegét, semmint egy klasszikus csatáét. A rabló-pandúr kergetőzés mindenképp gyorsít a Battlefieldek multijában megszokott tempóhoz képest – kérdés, ez mennyire jön be majd a rajongóknak.
Call of Duty: Advanced Warfare: Hiába sprinteltem a standhoz reggel, ahogy bejutottam, már a 45 perces táblánál állt a sor vége (és egész nap a 90-es körül tanyázott), a szervezők pedig sűrű bocsánatkérések közepette, de a tömeg miatt az újságírókat is sorbaállásra kérték. Jobb híján mások játékát vettem szemügyre, így ez alapján tudok egy gyors véleményt mondani. Az Advanced Warfare lesz a sorozat eddigi legfuturisztikusabb darabja: ennek talán a játékmenetre leginkább hatással lévő példája az exoskeletonok megjelenése. Ezekkel valamivel gyorsabbak leszünk, illetve a duplaugrás is elérhetővé válik – nekem a multis csatákat nézve az a benyomásom támadt, hogy ez már inkább közelít az Unreal Tournamenthez és a Quake Arenához/Quake Live-hoz, semmint a Call of Dutyhoz, de majd a nálam okosabbak kijavítanak, ha tévednék.
The Witcher 3: Wild Hunt: Ez nem játszható formában volt kint, hanem Damien Monhier senior gameplay designer tartott róla egy félórás előadást, miközben kollégája játszott a játékkal (szegény ember, ugyanazt a félórás szakaszt kell négy napon át 10-től 7-ig újrajátszania...). A grafikára az eddigi részeknél sem panaszkodhattunk, de itt, ha lehet, még egy jókora lapáttal sikerült rápakolni – tényleg kicsi túlzás, hogy nincs két egyforma fűszál se. A játéktér hatalmas: a demóban bemutatott két nagyobb helyszín között olyan 20 percnyi vágta lenne lóval a távolság, és ezek még csak nem is a térkép szélein voltak. Az egyik hegytetőről szétnézve jegyezte meg Damien, hogy amit onnan láthatunk, oda el is lehet jutni. Gond csupán abból lehet, hogy a szörnyek esetleg erősebbek lesznek nálunk... Bizony, az oktatórész/bevezető után oda megyünk, ahová csak akarunk, de a monszták szintje adott, simán lenyomnak minket, ha rossz helyre tévedünk és nem vagyunk elég ügyesek – de nem fejlődnek velünk. Nemcsak hogy külön ügyeltek a világ ökoszisztémájára, de természetesen a napszakok változása (annak minden hatásával – helló, vérfarkasok például) és az időjárás is aktív hatással lesz a környezetre. Jó hír, hogy Geralt megtanult úszni – a pályatervezés során természetesen ezt is figyelembe vették... Ami engem még nagyon megfogott, az a zene: a népi elemekkel átszőtt komolyzene elképesztő hangulatbombát jelent. A demó végén pedig láthattuk, hogy a játék során többször is súlyos döntéseket kell majd hoznunk, és sok esetben ez nem lesz egyértelműen jó vagy rossz/gonosz. Plusz az is simán előfordulhat, hogy kutya keményen átvágnak minket...
NBA 2K15: Ebből a játékból a PS4-es verziót sikerült szemügyre vennem. Igazából pár perc alapján nehéz megítélni, mi változott a tavalyihoz képest, de hát ez az évenként megjelenő sportjátékok sajátossága. A grafika talán mintha picit szebb lenne, de ez akár lehet amiatt is, hogy PS4-en néztem – ettől függetlenül szerintem az EA Ignite motorja szebb játékokat produkál. A játék természetesen a legfrissebb játékos- és csapatadatbázissal kerül a forgalomba, továbbfinomított irányítással.
Sherlock Holmes: Crime & Punishments: Kellemes agytornának ígérkezik a Frogwares játéka – engem leginkább egy akciómentes, de attól még nagyon szórakoztató, az L.A. Noire és a Murdered: Soul Suspect nyomdokain haladó nyomozós kalandjátékra emlékeztetett. Napokon belül megjelenik, így az önjelölt detektíveknek már nem kell sokat várniuk.
Verdun 1914-1918: Mi történne, ha a Red Orchestrát és a Battlefield: Bad Company 2-t összeházasítanánk? A kérdésre a választ a holland Game Drive alkotása hozza majd el, várhatóan az év végén. Mi jelent ez a gyakorlatban? Az első világháború lövészárokharcait felelevenítő multiplayer játék igyekszik a realizmus talaján maradni és inkább a taktikát előtérbe helyezni. Itt bizony sokszor „egy lövés: temetés” alapon megy az adok-kapok, nem véletlenül jelentették az első világháború egyik legnagyobb emberdarálóját a lövészárkok. Szintén a taktikai vonást erősíti, hogy szakaszokba kell fejlődnünk, ahol a különféle kasztú játékosoknak nemcsak képességekben, de játékstílusban is muszáj kiegészíteniük egymást, ha győzni szeretnének. Nemcsak a játékosok, de a szakasz is tapasztalati pontokat kap és fejlődik, ezzel közös előnyökre szert téve. A grafika ugyan nem csúcsminőségű, de meglepődtem, amikor megtudtam, hogy Unity dübörög alatta, mert igencsak kellemesre sikerült (főleg ennek a ténynek a tükrében).
A kiállítás még a hétvégén is tart, így aki kíváncsi az előadásokra, délután 1 órától folyamatosan közvetítik ezeket Twitchen, ma például a Call of Duty: Advanced Warfare-rel kezdenek (részletes műsorfüzet itt, csak ne feledjétek, hogy egy órát hozzá kell adnotok a feltüntetett időponthoz, hogy megkapjátok a magyar kezdési isőpontot); ha pedig az eddig elhangzottakat szeretné valaki megtekinteni, akkor irány a YouTube!
