Talán a legfiatalabb olvasók nem tudják, de a '90-es évek első felében a point-and-click kalandjátékok nagyjából olyan népszerűek voltak, mint manapság az FPS-ek. Ez különösen igaz volt a LucasArts által készített alkotásokra. Azóta a műfaj aranykora leáldozott, és bár már többször beharangozták a halálát, a kalandjátékok soha nem tűntek el véglegesen. Még manapság is akad egy-egy jobban sikerült alkotás, mint például a Deponia trilógia vagy a Machinarium. Vajon a Grundislav Games által fejlesztett A Golden Wake tudja képviselni ezt a minőséget? Derítsük ki!
A történet jelentős része a '20-as évekbeli Miamiban (pontosabban Coral Gablesben) játszódik. Adva van tehát egy olyan időszak és helyszín, amelyet eddig nem nagyon használtak videojátékokhoz. Szerencsére az egész elég hitelesnek érződik, köszönhetően annak, is hogy a játék valós történelmi eseményeket dolgoz fel, és több karakter valóban létező személy volt. A főhős, Alfie Banks egy ingatlanügynök, akinek végigkövethetjük karrierjét az ingatlanüzletben és a szervezett bűnözésben. A történet alapvetően egy felemelkedés-bukás-megváltás sztori. Klasszikus formula, de működik. Illetve működne, ha a készítők egy kicsit jobban odafigyeltek volna a történet szerkezetére. A sztori felépítése ugyanis sajnos nem az igazi. A cselekmény gyakran hatalmasakat ugrik előre, évek telnek el akár fejezeten belül is. Így pedig olyan részletek maradnak ki, amelyek érdekesek lehetnének. Ezen még az is ront, hogy néha két ugrás között nagyjából öt percnyi játékidőt kapunk. Az egész olyan érzetet kelt, mintha egy hosszabb játékból látnánk apróbb epizódokat. Hiába lehetne a főkarakter és a történet érdekes, ha így az egész töredezettnek hat.
Persze egy kalandjátéknál nem csak a történet a lényeges, fontosak még a rejtvények és a logikai feladatok is. Sajnos azonban ilyen szempontból sem áll az alkotás a helyzet magaslatán. Először is, komoly hibája a játéknak, hogy lineáris. Igen, tudom, hogy egy kalandjáték esetén azt mondani, hogy lineáris nagyjából olyan eredeti kritika, mintha egy stratégia játéknál azt hoznám fel hibának, hogy egységekkel és nyersanyagokkal kell pepecselni, azonban mégis fenntartom, amit mondtam. Ugyanis míg más kalandjátékok esetén is egy nagyjából lineáris úton kell előrehaladni a történetben, de megvan a lehetőség, hogy felfedezd egy kicsit a környezetet, nyomokat és tárgyakat keressél stb. Az A Golden Wake esetében nagyon gyakori az, hogy konkrétan megmondják, hova menj és mit csinálj. Izgalmas... Az még pluszban ront az egészen, hogy a rejtvények és a logikai feladatok szinte egytől egyig roppant egyszerűek, már-már primitívek. Különösen megerőltető, amikor az egy darab rendelkezésedre álló tárgyból kell kiválasztani, hogy melyikre van szükséged a feladat megoldásához (tárgykombinálás meg majdhogynem egyáltalán nem létezik). Igazából egyszer akadtam meg egy kicsit, akkor is azért, mert a játék furcsán gondolkodik arról, hogy ki milyen ingatlant engedhet meg magának. Az egyetlen dolog, ami kicsit javít az összképen, hogy néha van rá lehetőséged, hogy más módon oldd meg a feladatokat, de ez is igazából csak akkor lép életbe, amikor elrontod az L.A. Noire kihallgatásos jeleneteire emlékeztető meggyőzéses feladatokat. (Amelyek bár amúgy nem nehezek, mentés-újratöltés segítségével különösen gyorsan megbirkózhatsz velük.)
Grafikailag a játék szeretné megidézni a korai kalandjátékokat, ami rendben is van, annak ellenére, hogy inkább a Monkey Island első és még csak nem is a második részének grafikai szintjét lőtték be a készítők. Ami viszont már inkább problémás, hogy az egész játék 480p-ben fut (amelynek egy részét fel sem használják, a tényleges grafika 640*400 pixeles), és ily módon szét van húzva a kép. Ezenkívül vannak különféle grafikai hibák és egyéb illúzióromboló megoldások is. Ilyen például, amikor a karaktergrafika egyértelműen egy női alak, viszont a szereplő portréja és hangja egy férfié. Egyébként, ha már itt tartunk, a szinkron igazából elmegy, jónak nem mondanám, bár bőven hallottam már rosszabbat is, még a műfaj alkotásai között is. (Téged nézlek, A Whispered World...).
Igazából bánom egy kicsit, hogy nem tudok több jó dolgot írni erről a játékról. Manapság már aránylag ritkák a point-and-click kalandjátékok, éppen ezért örülnöm kéne annak, hogy itt van egy, de nem tudok. Az A Golden Wake egy, az átlagosnál alig jobb kalandjáték. Van benne ötlet, de igazából csak a műfaj legnagyobb rajongóinak ajánlanám egy végigvitelre.
