Kipróbáltam ezt az alfa-verziót. Huhh... egy idő után hoztam egy plédet magam köré. :) Továbbá észrevettem valami furát, amihez hasonlót eddig még nem láttam: bóklásztam az erdőirtásnál, ahol velem együtt szarvasok (mondjuk, fura volt, hogy csupa fejlett agancsú bika...) és egy farkas is caplatott a hóban. Aztán egyszer csak látom, hogy a farkas nekirugaszkodik, űzőbe veszi az egyik szarvast, annak rendje és módja szerint leteríti és falatozni kezd belőle.
No, mármost, erre én odarohantam, elugrasztottam a csikaszt (legkönnyebb fokozaton játszottam) és kikanyarítottam a zsákmányból a magam részét. Mintha csak magam lőttem volna le.
Nos... nincs nagy tapasztalatom a szabad természetet megjelenítő játékok terén, de amelyekkel találkoztam, azok közül egyben se lépett vadász és zsákmányállat ilyen interakcióba. Pláne nem úgy, hogy abból én profitáljak szépen. :)
Mondjuk, a nyuszik esetében kifejezetten boldog lennék, ha ilyesmit látnék, mert azokat ****nehéz levadászni. Jó lenne valami csapdaállítási készség és eszköz...
Izgatott várakozás előzte meg a Hinderland Games új játékát, a The Long Darkot. Manapság a csapból is a túlélőjátékok folynak, de az eddigi próbálkozások zömében zombik és más szörnyek is jelen vannak. Ebben különbözik elsősorban a The Long Dark: se zombik, se szörnyek, sőt még földönkívüliek sem akarnak majd minket meggyilkolni és felfalni, de ez cseppet sem könnyíti meg a dolgunkat.
A háttértörténet is viszonylag új: egy mágneses vihar következtében minden elektromos eszköz meghibásodott, ezért főhősünk repülője is lezuhant a fagyos kanadai hegyvidéken, a játék célja pedig nem más, mint túlélni a kegyetlen vadonban, legalább is jelenleg ennyi. Ugyanis itt jelenik meg a játék első szembetűnő hiányossága: mivel még alfa státuszban van, nincs benne sztori mód, ezt a pár morzsát a háttértörténetről a játék weboldaláról szerezhetjük meg. De mit kapunk ebben a verzióban, ha nincs történet? Sandbox módot! Bár nem olyan, mint egy kész történet, kidolgozott karakterekkel és cselekménnyel, a magunk módján így is kerek egész képet alkothatunk főhősünknek, amit több órányi kalandozással bővíthetünk, amíg a fejlesztők el nem készülnek a munkával. Unatkozni semmiképp nem fogunk, a játék kemény próbák elé állít minket. Ha nem figyelünk oda, az első szárnypróbálgatások fájdalmas halállal fognak véget érni és ebben más a The Long Dark, mint túlélőszimulátor társai.
Míg a legtöbb hasonló játékban inkább az ellenfelek (zombik, szörnyek, kannibálok vagy online játékoknál más játékosok) jelentenek igazi veszélyt, itt nagyobb gondot okozhat az időjárás és a testi szükségletek kielégítése, de ha ez nem lenne elég, azért a farkasok is vadásznak ránk. A játék véletlenszerűen helyez el a pálya egy pontján, de további nehezítés, hogy a napszak és az időjárás is változik. Előfordulhat, hogy rögtön egy hóviharban vagy sűrű ködben találjuk magunkat az éjszaka közepén, amikor az orrunkig se látunk. Az éhség, szomjúság és fáradtság mellett figyelni kell arra is, hogy karakterünk testhőmérséklete se csökkenjen le túlságosan, mert ez esetben úgy járunk, mint a környéken sokfelé felbukkanó, fagyhalált szenvedett embertársaink. Túlélőkkel csak a leendő sztorimódban fogunk összefutni, de a szerencsétlenül járt túrázók holttestei néha a mi túlélésünket segíthetik. Amennyiben valamelyik szükségletünket nem tudjuk kielégíteni időben, vagy a bevitt kalóriamennyiség nem megfelelő, az életerőként funkcionáló kondíciónk fog csökkeni. Ez akkor is előfordulhat, ha egy farkastámadást túlélünk, de súlyos sebet kapunk, vagy nem megfelelő ételt/italt veszünk magunkhoz és megbetegszünk. Ilyenkor előkerülnek a gyógy- és kötszerek, hogy minél előbb visszatérhessünk a vadonba élelem után kutatni. A farkasokkal lőfegyver nélkül nem igazán érdemes konfrontálódni, mert hamar felülkerekednek. Ideiglenesen vissza lehet őket verni, de így is súlyos sérüléseket szerezhetünk.
Mint azt már említettem, a játék még alfa státuszban van, ezért sok hiányosság és javításra váró tartalom van jelen benne, de rengeteg jó ötlet is, ami életszerűbbé teszi a túlélést. Ilyen például, hogy konzervnyitó kell a konzervekhez (bár ez más játékokban is előfordult már), vadászkés kell az állatok megnyúzásához és a hús lemetszéséhez, a tűzgyújtáshoz kell fa, gyújtós és gyufa, vászondarabokkal és varrókészlettel pedig megjavíthatjuk a ruháinkat. Bosszantó lehet viszont, hogy hiába van nálunk vadászkés vagy fejsze, továbbra sincs esélyünk a farkasok ellen, csak puskával. A fejszével a semmiből is tudunk fadarabokat előállítani, vizet tudunk szerezni hó olvasztásával, akár úgy is, hogy a húsz méter magas kilátóban állunk és korábban nem gyűjtöttünk havat, de ezek a dolgok is inkább csak szemet szúrnak az adott pillanatban, nem rontanak a játékélményen, és valószínűleg idővel kis is javítják. Külön kiemelném, hogy az egyik legbugmentesebb alfa játék, amivel valaha találkoztam. A pálya nem túl nagy, viszonylag hamar kiismerhető pár óra után, de így is eléggé lefoglalja az embert, amíg a sztori mód és a többi pálya meg nem érkezik.
A grafikát inkább mondanám egyedinek, sem mint rossznak vagy jónak. Nekem tetszett, de aki látta a megjelenés előtti képeket, ne várjon többet, mint amit azok mutatnak. Így, ahogy van, illik a játék hangulatához, pont úgy, mint a zenék, a hangeffektek pedig hátborzongatóan adják át a vadon hangulatát, ahogy a szél keresztül süvít a deszkákon vagy farkasok vonyítása hallatszik a sötét erdőből.
Összességében a The Long Dark már alfa verzióban is fantasztikus élményt nyújt hibái ellenére is, csak ajánlani tudom, de ha elfogadtok egy tanácsot, játék előtt egy pokrócot és egy bögre meleg kakaót/teát is készítsetek oda magatoknak.
