Ismertető/teszt

Crusader Kings II: Charlemagne

Újabb DLC-t és ingyenes patchet kapott a Paradox játéka.

2014.11.10. 17:50 | szerző: TheHolyOne | Ismertető/teszt

A The Old Gods kiegészítő után megint egy olyan DLC érkezett a Crusader Kings II-höz, amely tovább bővíti a játék futamidejét, ezúttal újabb 100 évvel. Az új kiindulópont 769, a középpontban pedig a Frank Birodalom és annak emblematikus uralkodója, Nagy Károly áll, akiről a DLC is a címét kapta, hiszen így hívják őt franciául és angol nyelvterületen is. A DLC-vel bevezetett újításokat két csoportra lehet osztani: amelyekhez kell maga a DLC és amelyeket az ingyenes patch-ben kapunk. Én is ez alapján fogom őket bemutatni.

Ami a DLC-ben van
A TOG-hoz hasonlóan az új kiindulópont csak a DLC-vel érhető el, innen kezdve a játékot pedig mai szemmel nézve teljesen ahisztorikus és bizarr végkimenetelek születhetnek. Először is ugye még nincs Frank Birodalom, tehát egyáltalán nem biztos, hogy Károly valóban Nagy lesz. Németországot még pogány törzsek lakják, Bizáncban pedig az ikonoklaszta (képromboló) császárok vannak hatalmon, így elképzelhető, hogy mozgalmuk nem ragad meg eretnekség szintjén, hanem mainstream lesz. És a Bagdadi Kalifátus sem esett még szét apró darabokra, így ha ezt a játék során sem teszi meg, akkor a Paradox megint egy olyan, két kontinensen elterülő monstrumot alkotott, amely megkeseríti majd a környékén játszó játékosok életét. A jóval korábbi korszak eredményeként rengeteg új kultúra és néhány új vallás is belekerült a játékba, némelyik saját egyedi működési elvével. A vizigót kultúra például idővel szétesik a különböző ibériai kultúrákra, hasonlóképpen, mint ahogy a TOG-ban a skandináv kultúra szétválik svédekre, norvégokra stb. A szintén új zuni vallás pedig a zoroasztriánusokhoz hasonló decisionöket kapott.

Az új kiindulópont és térkép nyilván a legszembetűnőbb dolog, amit a DLC-ben kapunk, de van mellette még pár apróság, ami miatt szintén megéri a pénzét. A DLC-vel válik hozzáférhetővé az alkirályság (viceroyalty) vagy kormányzóság intézménye. Ha császári rangon vagyunk, a megfelelő törvényeket életbe léptetve lehetőségünk van királyi vagy akár hercegi címeket adományozni vazallusainknak, amelyek azonban nem örökletesek, hanem az adományozott halálakor visszaszáll a koronára, így újra eladományozhatjuk azt. Ez elég hatékony módja a vazallusok kezelésének, de vannak hátulütői. Ha elveszítünk egy polgárháborút, vagy engedünk egy frakció követeléseinek, az éppen kint lévő kormányzói tisztségek örökletessé válnak. Ráadásul a kormányzónk csak azzal a személlyel szemben kap opinion bónuszt, akitől a címet kapta, ha közben trónutódláson esünk át, a bónusz elvész, mi pedig könnyen letolt gatyával találhatjuk magunkat egy olyan időszakban, amikor egyébként is elég sebezhetőek vagyunk, ha király rangú kormányzóink elkezdenek frakciókhoz csatlakozni.

Szintén a DLC részei, de inkább kozmetikai jellegűek az olyan narratív események, amelyek az új, 769-es kezdésnél igyekeznek többnyire történelmi mederbe terelni az eseményeket, mint például a viszálykodás Nagy Károly és testvére között vagy a viking portyák elindítása, azáltal, hogy az északiak hajókat kapnak. A játékból kilépéskor pedig megnézhetjük dinasztiánk történetét évekre lebontva egy középkori krónika stílusában, aminek aztán tényleg semmi hatása nincs a játékmenetre, de mégis jóleső érzéssel töltheti el a játékost, amikor belelapoz.

És ami az ingyenes patch-ben található
Ami miatt nagyon vártam az új DLC-t, az királyságunk igazgatásának, törvényeinek ígért átdolgozása volt, ami gyakorlatilag a játék megjelenése óta változatlan, és már akkor sem volt túl bonyolult. Először is, egyes törvényeknek most már van technológiai követelménye is, így már nem nagyon fordulhat elő az, hogy 3-4 generáció után minden királyság High meg Absolute crown authority-n csücsül. A törvényekhez szükséges tech a Legalism, amely korábban mindent vitt kategóriájában, hiszen egyaránt növelte személyes birtoklimitünket és csökkentette az új uralkodóval szembeni opinion penalty idejét. Most már azonban közvetlen hatása nincsen, csak a törvényekre. Birtoklimitünket egy új törvényskálán növelhetjük, ami központosítás néven fut. A skála két végén áll a nagyobb személyes birtok-, illetve a nagyobb vazalluslimit, ami egy teljesen új, most bevezetett fogalom. Minden vazallus gróftól felfele beleszámít ebbe a limitbe. Ha túllépjük, hasonló büntetéssel nézünk szembe, mint a személyes birtok esetében: kevesebb katona és adó a vazallusoktól, ráadásul ha trónutódlás történik amíg a limit felett vagyunk, egyes hűbéresek egyszerűen függetlenné válhatnak háború nélkül. A vazalluslimit méretére hatással vannak a már említett törvények, rangunk és karakterünk diplomáciai képessége, amely képesség még eddig sem volt túl tápos. (/szarkazmus) Mindenesetre, ha túl nagyra növünk, rákényszerülünk, hogy nagyobb hatalmat delegáljunk vazallusainknak, ami később megbosszulhatja magát.

Teljesen új játékmódot kaptak a törzsek. Ők nem az eddig megszokott kastély-város-templom hármason uralkodnak, hanem kaptak egy teljesen új, törzsi település nevű holdingot, egyedi épületekkel. A törzsi település több katonát biztosít – főleg a játék elején, mert egy teljesen felfejlesztett kastéllyal nem veszi fel a versenyt –, viszont szinte semmi adót. Ezért a törzsek sokkal inkább rá vannak kényszerítve a portyázásra. Segít, hogy bizonyos épületekhez nem pénz, hanem presztízs kell. Ha fővárosunkat és az új, törzsi szervezet nevű törvényeket eléggé felfejlesztettük, egy decisionnel feudális uralkodóvá válhatunk, vagy tengerpart közelében köztársasággá. Ilyenkor törzsi holdingunk kastéllyá vagy várossá változik. A decision aktiválásához a legnehezebb kritérium a vallási, vagy áttérünk egy másik vallásra, vagy megreformáljuk pogány hitünket.

Szintén átdolgozták a régensek működését, ami eddig olyan semmilyen volt. Most már szinte minden diplomáciai tevékenységhez szükség van a régens beleegyezésére, a kézenfekvő hadüzenettől kezdve egészen olyan kérdésekig, mint hogy szabadon engedhetünk-e váltságdíj fejében egy hadifoglyot. Hogy mennyire bénul meg országunk működése, nagyban függ a régens személyétől, ezért lehetőségünk van kijelölni egy személyt a posztra, aki régenssé lép elő, ha szükséges, de ez nem jelenti azt, hogy az udvari politika következményeként végig a helyén is marad.

Ezek tehát a Charlemagne DLC legfontosabb újításai. Akár az új kezdési pont, akár az átdolgozott törvények vagy az új törzsi játékmenet miatt, de érdemes újra elővenni a Crusader Kings II-t, mert bárhol bármikor játszva új és friss játékélményben lesz részünk. ■