Ki ne szeretné a kártya- és dobókocka-alapú társasjátékokat? És mi a helyzet a The Witcher univerzummal? Mit szólnátok hozzá, ha ezt a kettőt egybefuzionálnák nekünk? Jól hangzik, igaz? Nos, valószínűleg a CD Projekt RED-es srácok fejében is ezek a gondolatok fordultak meg, amikor neki láttak a The Witcher Adventure Game megalkotásának.

Adva van tehát egy Andrzej Sapkowski által megteremtett és jól bejáratott világ, amit hála a hamarosan trilógiává bővülő nagytestvér The Witcher játékszériának, szélesebb körök is megismertek és megszeretettek. Ehhez vegyük hozzá a táblásjátékok minden erényét és szépségét. Az már csak külön hab a tortán, hogy a program digitális forma mellet (amely PC-re, Mac-re, iOS-re és Androidra jelent meg) a maga fizikai valójában, táblával és figurákkal is napvilágot fog látni. Egyértelmű, hogy lengyel barátaink nagyban gondolkodnak, nem véletlenül hegesztik gőzerővel a MOBA stílusú játékukat sem, a The Witcher Battle Arenát, amely szintén ugyanezt a világot veszi majd alapul.

Na de térjünk is vissza jelen tesztalanyunkhoz! A játék elindításakor minden alkalommal dönthetünk, hogy mesterséges intelligencia ellen szeretnénk játszani, vagy inkább a valódi játékosokat preferáljuk. A fejlesztők az utóbbit javasolják, hogy ott jön ki a játék igazi szépsége, de jó pár, a gép ellen lezavart meccs után bátran merem mondani, hogy remekül végzi a dolgát az MI is. Természetesen inkább gyakorlásra, belerázódásra fogjuk használni, hiszen élő-lélegző játékosok ellen játszani mindig nagyobb móka. Ezután kiválaszthatjuk, hogy hány küldetéses legyen az adott meccs, azaz kvázi, hogy milyen hosszúságú játékot szeretnénk játszani. Itt szembesülünk a The Witcher Adventure Game egyik remek tulajdonságával, mégpedig azzal, hogy ha sok időnk van, egy vagy akár több órás is lehet egy mérkőzés, ha pedig esetleg csak félóra szabadidőnk van, akkor az egyküldetéses opciót nekünk találták ki. Remek újítás – és a korábban bemutatótt béta verzióban még nem volt benne –, hogy amennyiben multiban játszunk, szavazhatunk az inaktivitás hosszáról, így nem kell félnünk, hogy míg mi bámuljuk a képernyőnket lépésre várva, addig ellenfelünk kiviszi a kutyát, lezuhanyozik és így tovább.

Amennyiben megvagyunk az alapbeállításokkal, jöhet a karakterválasztás, amit hot-seat módban testvériesen megbeszélhetünk, míg multiban egy kockagurítós sorsoláson dönthetünk el, hogy ki választ elsőként. Apropó hot-seat! Remekül működik itt is, akárcsak a Heroes játékokban az egy gép előtt ülős, körönként egeret passzolgató opció. De vissza a hősválasztáshoz. Yarpen Zigrin, a harcos törpe, Dandelion, a nagydumájú bárd, Triss Merigold, az elbűvölő mágus és riviai Geralt, a szörnyvadász áll a játékosok rendelkezésére. Mind a négyük eltérő különleges képességgel rendelkezik, ami jelentősen befolyásolja a játékban való haladásunkat. Geralt jól harcol, főzeteket és Jeleket hívhat segítségül a szorult helyzetekben, míg például Triss varázskártyákkal úszhatja meg a keményebb szörnyekkel való összetűzést.

A The Witcher Adventure Game-ben ugyanis a célunk nem A-ból B-be való eljutás, hanem az adott idő minél eredményesebben való eltöltése lesz. Ezt pedig úgy tudjuk elérni, hogy mászkálunk a táblán a városok között, szörnyeket ölünk, vagy esetleg a paklinkból kártyáink segítségével fejlesztjük magunkat. Döntsünk akárhogy is, az biztos, hogy minden kör végén történni fog valami a régiókra osztott térképen, megjelenik egy erős szörny vagy a sors szól közbe kalandozásainkba, amit a Witcher világában már megszokhattunk, hogy nem kimondottan jó és nem is kifejezetten rossz, sokkal inkább valami árnyaltabb dolog lesz. Ezt a fajta stílust sikerült nagyszerűen a húzható kártyákra is átültetni a készítőknek. Pontosan ebből következik, hogy cikkünk alanya egy igazi szerencsejáték, ahol nincs igazán jó taktika, sokkal inkább az a fontos, hogy Fortuna kegyeltjei legyünk.

A külcsín a béta óta nem igazán változott, de már akkor is nagyon rendben volt, az aprólékosan megrajzolt világ és a remek hangulat minden The Witcher rajongó szívét garantáltan megfogja dobogtatni. A zene már egy kicsit más kérdés, Vismayor kollégám (akinek ezúton is köszönöm a tesztelésben való segítséget) szerint nem igazán idézi fel a The Witcher játékok eddigi hangulatát, szerintem teljesen rendben vannak, azt leszámítva, hogy ilyen volumenű játékidő alá én egy kicsit soványnak érzem.
Zárásképp tartozom egy korrigálással, ugyanis a fentebb említett béta előzetesben azt írtam, hogy a The Witcher Adventure Game egy egyszerű játék lett. Nos, ez némiképp így is van, de tény és való, hogy a mélysége idővel, jó pár meccs után elő fog jönni. Egyedüli problémának maximum azt tudnám be neki, hogy megfelelő nyelvtudás nélkül néhány helyzet nehezen átlátható. A CD Projekt RED munkatársai így is egy nagyszerű játékkal leptek meg minket, ami kellőképp okos és időrabló tud lenni. Abszolút ajánlom nektek, így talán szemet hunyunk a harmadik rész ismételt csúszása miatt. :-)