Pár hónapig elszórakoztatott és felhúztam pár (4) kedvenc szereplőmet de egy hatalmas hibája van ami miatt abba is hagytam mert meguntam , ami az end game content . Pvp részét teljesen elhanyagolják , nincs duel .. , battleground 1h+ que time-al és akkor ismét találkozunk a balance hiányával .
Ultron raid egész érdekes volt addig mig speed run nem lett belőle sajnos . Az hogy nem az insta bossok dobják a legjobb itemeket hanem vendorok adják az még oké , de egymás után újra és újra ugyanazokat a raidokat told le és grindolj ki 1 itemet , idő ölő és teljesen robotikus gameplay lesz belőle .
End game contentet jelenleg azok is unják akik imádják ezt a játékot . Ök resetelik a karaktert és prestiget húznak , legendary questekkel ( élvezhetetlen módszer és öli a játékot de leghatásosabb sajnos ) vagy felhúznak egy új herot és ha kész akkor egy másikat .. and again ..
Személyes problémám hogy story mode megáll lv30 körül , amikor emeled a nehézséget és ugyanazt újra , majd még egyszer emeled a szinted és megcsinálod egészet újra ..értelmetlen
A Marvel Heroes első találkozásunkkor felemás benyomást tett rám. A 2012-es gamescom során, egy hotelszobában próbálhattam ki először, és bár az első Diablót is kiötlő David Brevik által tervezett intenzív, akciódús játékmenet, a már akkor iszonyatos mennyiségű játszható karakter, valamint a Marvel-szupersztár Brian Michael Bendis által jegyzett, a készítők szerint több mint 70 füzetre elegendő történet nagyon jól hangzott, mégis erős kételyek gyötörtek, amelyek sem a béta, sem a végleges játék tesztelése során nem hagytak nyugodni. Illúziórombolónak találtam, hogy akár harminc játékos ugyanazon a pályán ugyanazt a Marvel karaktert alakíthatta (még úgy is, hogy a történet ezt a jelenséget megmagyarázza alternatív idősíkokkal), az új karakterek sorsolás alapú vásárlása unfairnek tűnt, Bendis eposzi története pedig az ígéretekkel ellentétben inkább egy szalvéta szélére firkált vázlat hatását keltette, amely csak azt a célt szolgálta, hogy a Marvel képregény-univerzum összes fontosabb szereplőjét összefogja. Nem volt rossz játék, egyértelműen nem egyszerű pénzgyűjtőnek szánták, amely a Marvel filmek sikerét próbálta meglovagolni (bár az új karakterek, jelmezek, eventek megjelenése általában az aktuális filmekhez köthető), de az igazán átütő sikerhez egyszerűen túl sok hiányossággal és furcsa megoldással operált.
Azóta eltelt két év, a fejlesztők irgalmatlan mennyiségű javítást, tartalmat, frissítést és játékmódot nyomattak a programba, az elmúlt évek során végig ott szerepelt a free-to-play játékokkal profi szinten foglalkozó oldalak éves top 10 listáiban, ráadásul olyan speciális díjakat is begyűjtött, mint az aktuális év során legtöbbet fejlődő online játék. Úgy véltem, talán ideje ismét vetni rá egy pillantást. Ehhez szerencsére a készítők biztosították számomra egy speciális sajtó-accountot, amelyen automatikusan, vásárlás nélkül elérhető volt az összes hős, és a később megjelenő szereplők is folyamatosan rákerültek. Bár éltem a lehetőséggel, és kipróbáltam többet is (például a Hangyát, miután a film premierét követően játszható karakter lett), fő karakternek Deadpoolt választottam, mivel anno a bétát is vele toltam, és reméltem, hogy jó összehasonlítási alapot fog nyújtani a megjelent és az aktuális változat között.
A különbségek észrevételéhez azonban nem volt szükség ugyanarra a karakterre. A játék a raftos tutorial előtt is kapott egy bevezető pályát (az előtt pedig egy hihetetlenül hangulatos, animációs intrót), amelyben a Fekete Macskát kell megakadályoznunk egy bankrablásban, és ezt követően indulunk csak el a Raftra, a szökött szuperbűnözőket és Hidra-ügynököket páholni. Remek addíció, ugyanis az újonc játékosok egy sokkal lassabb, nyugodtabb küldetéssel indítanak, amely során elsajátíthatják karakterük irányítását és a játékmenet alapjait. És ha már kezdő játékosokról van szó, muszáj említést tennem az ingyenesen választható karakterekről is. Létszámukat ugyanis majdnem duplára duzzasztották, és míg a megjelenéskor főleg (akkoriban) kevésbé ismert szereplőkkel volt tele, jelenleg a Bosszúállók és az X-Men főbb tagjai is egytől egyig választhatóak, ráadásul egészen addig szabadon kísérletezhetünk, próbálgathatunk, amíg egyikükkel el nem érjük a 10. szintet, ezt követően lesz az a szereplő a végleges választásunk.
Az egyik legérdekesebb újításnak a team-up rendszert találtam. Bár a játék dinamikusan egy csoportba sorol minket más játékosokkal, ha hosszabb ideig egy csapatban mozgunk, és egymást segítve harcolunk, már másképp is elérhetjük a képregényekben is látott szupercsapatok összehangolt akcióit. Egyes karaktereket gép irányította team-up szereplőként besorolhatunk magunk mellé (sőt, bizonyos szereplők csak ilyen formában vannak jelen), ez a sidekick szereplő pedig egy pethez hasonlóan önállóan szinteket lép, saját skill-fával rendelkezik, egyedi team-up tárgyak adhatóak neki, és speciális viselkedésformákat választhatunk számára.
A team-up miatt eleinte a játék egyik fő aspekusát féltettem: a kihívás szintjét. A Marvel Heroes a megjelenésekor sem tartozott a legnehezebb játékok közé, ezen pedig nem sokat javított, hogy egy közel- és távolsági harcban egyaránt profi, folyamatosan életerőt regeneráló karaktert használtam. A szereplők közötti erőnléti különbségeket továbbra is éreztem (Deadpoollal az első scenarióig nem haltam meg egyszer sem, Hangyával már az első fejezetben sikerült kétszer is), a team-up karakterek azonban közel sem billentik ki annyira az erőegyensúlyt, mint ahogy attól tartottam. Ráadásul a portálokból elérhető scenáriókon, amelyek csapatban végrehajtható, nagyjából raidnek vagy instance-nek megfelelő speciális küldetések, a kihívás kíméletlenül beköszönt, és még Deadpool-szintű karakterektől is kőkeményen megkövetelte a precizitást, a buffok használatát, a csapatmunkát.
A játék tehát rengeteg fejlődött, ráadásul szinte kivétel nélkül a pozitív irányba – a játszható főellenfél karaktereket, és a szintén patchek formájában érkezett extra fejezetet, Asgardot még nem is említettem, a rengeteg event felsorolásához pedig kevés lenne ez a cikk –, viszont sajnos maradt pár hiba, amelyekről muszáj említést tennem egy teljes értékeléshez. A rengeteg egyforma hős továbbra is szürreális élményt nyújt, egyes mellékküldetések és dinamikus eventek hosszú, monoton farmolásokat követelnek, a grafika átlagos, a zenék nagyon sablonosak, a történet még mindig nagyon vékony, a rombolható, pusztítható pályákon pedig néha elég fura élményben részesültem, amikor egyes tereptárgyak áthatolhatatlan betonfalakként fogták fel a támadásokat. A mikrotranzakciós rendszer többé-kevésbé kiegyensúlyozott, új szereplőket néhány óra alatt meg lehet nyitni, a loot, a karakterek fejlődése egyenletes, és magas szintű tárgyakat is könnyen szerezhetünk, illetve vehetünk valódi pénz felhasználása nélkül a különböző vendoroknál. Akik azonban igazi övön aluli ütést képviselnek, az Avengers Toronyban álldogáló tucatnyi árus és crafter között ugyanis még több óra után is csak annyira tudtam eligazodni, hogy tudtam, kinél adjam el a felesleges lootot, arról, hogy egyes árusok mit kínálnak, és az miért jó a karakteremnek, még a cikk írásakor sem sikerült fényt derítenem.
Azonban összességében a játék élvezetes, a free-to-play mezőny jobbik felét képviseli, a Marvel karakterek rajongóinak pedig nagyon kellemes, addiktív élményt nyújt. Ha pedig abból indulok ki, hogy két év alatt mennyit fejlődött és javult a játék, ki tudja, talán mire a Bosszúállók harmadik része kerül mozikba, már egy még pozitívabb hangvételű cikkel vethetek majd újabb pillantást rá.
