Valószínűleg nincs olyan gamer a világon, aki ne ismerné a Mojang „gyermekét”, a Minecraftot. A 2011-ben megjelent játék pixeles grafikájával kilógott a sorból, de hamar kiderült, hogy a játékélményen semmit sem ront a külső, sőt csak a lehetőségek tárházát növeli. Pusztíts el és építs bármit, formáld a környezeted kedved szerint, ez lett a Minecraft. A LEGO-szerű játék azonban híján volt bármiféle történetnek, inkább afféle túlélő- vagy kreatív építkező-szimulátorként funkcionált, de ekkor közbelépett a Telltale Games.
A csapat kétségkívül a The Walking Dead játékával robbant be a köztudatba, és bár előtte is voltak megjelenéseik (Back to the Future, Jurassic Park), ez hozta meg az igazi sikert. Azóta futószalagon gyártják a jobbnál jobb játékokat (The Wolf Among Us, Game of Thrones, Tales from the Borderlands), a point-and-click kalandjátékok (vagy inkább interaktív történetek) mesterét talán csak a Life is Strange sorozat tudta megszorongatni. Egy szép napon pedig megérkezett a bejelentés: a Mojang és a Telltale Games közös Minecraft játékon dolgozik. De nem is szaporítom tovább a szót, lássuk milyen is lett a közös munka gyümölcse.
A történet szerint réges-régen (na, nem egy messzi-messzi galaxisban) négy hős egyesített erővel legyőzte a Végsárkányt és békét hoztak a Minecraft világába. A mi főhősünk Jesse (uniszex név, mert a karakterszerkesztésnél választhatunk több női és férfi külső közül), egy építőcsapat tagja, aki két társával, Olíviával és Alexszel egy versenyre készül, amit még sosem sikerült megnyerniük. A három jó barát nagy rajongója a hősöknek, így plusz motiváció, hogy a verseny győztese találkozhat egyikőjükkel. Emellett Jesse-nek van egy Reuben nevű malaca (ami egyébként egy melegszendvics neve is), akit teljesen érthetetlen módon mindenki meg akar enni. A történetről ennyit mesélhetek el spoiler nélkül, igaz a végét még én sem tudom, mivel csak az első három epizód jelent meg eddig az ötből.
Grafikailag a játék pontosan azt hozza, amit hoznia kell, azaz a totális Minecraft külsőt.
Az irányítás maga nem lesz szokatlan azoknak, akik játszottak a készítők más játékaival is, mivel ugyanaz a párbeszédrendszer jelenik meg, akár 5-6 válaszlehetőséggel, valamint felbukkanó nyilak és más gombok erőteljes nyomkodása, és a szokásos barangolás egy meghatározott területen belül. Külön tetszett, hogy lehet gyorsabban sétálni, nem telik percekbe mire A-ból B-be jutunk. Kicsit talán eltér a megszokottól, hogy harcok közben, ha szembekerülünk egy ellenféllel, sokszor nem csak egy gombot kell megnyomni, hanem előre, hátra és oldalra mozogva kell kicselezni és ártalmatlanná tenni a megfelelő időben bevitt csapásokkal. Ahogy az már megszokott a Telltale Gamesnél, itt is számít, hogy az adott esetben milyen döntést hozunk vagy kit mentünk meg, de talán itt tapasztaltam legkevésbé a döntések súlyát.
Grafikailag a játék pontosan azt hozza, amit hoznia kell, azaz a totális Minecraft külsőt. A menütől kezdve a karaktereken át a környezetig minden egyes elem egy az egyben Minecraft. A víz mozgása is megegyezik az eredeti játékban megismerttel, emellett a szereplők tisztában vannak az egyes blokkok tulajdonságaival, így meg sem próbálnak egy obszidián falat szétütni kézzel. Előfordul, hogy a játék szembemegy magával, például egy esetben nem kezdenek el lebontani egy kőfalat, mert nehéz lenne megfelelő eszköz nélkül, utána pedig pár perc alatt lerombolnak egy ugyanolyan építményt pusztakézzel. Viszont a karakterek sajnos egysíkúak egy kicsit. A kraftrendszer szerintem kifejezetten találékony, egy barkácsasztalra helyezik az elemeket, pontosan úgy, mint a Minecraftban, amelyek aztán összeolvadnak és el is készült a tárgyunk (persze nem készíthetünk akármit, csak ami az adott ponton szükséges a folytatáshoz). Összességében azt tudnám mondani, hogy a játék jól néz ki, főleg ha a készítők céljait vesszük alapul.
A játék igazi erőssége a humor.
A játék igazi erőssége azonban a humor. Ez az eddigi Telltale sorozatokban is jelen volt, de a The Walking Dead vagy a Game of Thrones sötét és kegyetlen világa nem engedheti meg magának ezt a fajta viccelődést. Nyilvánvalóan nem ugyanannak a korosztálynak készült ez a játék, de őszintén mondom, hogy néha sikerült megnevettetnie. Bár vannak olyan poénok, amelyeket többször is eljátszanak (konkrétan arról van szó, hogy az egyik szereplő rendszeresen ráesik egy másikra), és ez lehet az első 3-4 alkalommal vicces, de a nyolcadik már inkább kínos. Alapvetően az egész játék kevésbé komor és sötét, mint a készítők többi sorozata, de én ezt nem is bánom, pont elég sokkoló percet okoztak azokkal.
Összességében nekem tetszik a játék eddigi története és a megvalósítás, hibákkal nem nagyon találkoztam, és a döntéseimet sem változtatja kedve szerint, ami a korábbi játékokban előfordult. Sokan negatívan véleményezték, pedig szerintem pontosan azt kaptuk, amit várni lehetett, és kifejezetten érdekel, hogyan végződik Jesse története. Ha egy olyan Telltale játékra vágysz, ahol hőssé válhatsz, mindenképp a Minecraft: Story Mode az egyik, ha nem a legjobb választás.
