Ismét eljött az idő. Ez a közel hét év, amióta a 12 esztendővel ezelőtt elindult World of Warcrafttal játszom, mindig tartogatott meglepetéseket. A Blizzard sorra ontotta magából a kiegészítőket, a temérdek új (vagy nem is annyira új) tartalmat, és sajnos egy pont után már úgy éreztem (de ezzel nem voltam egyedül), hogy nem igazán sikerült megütniük a mércét. A Warlords of Draenor némiképp talán enyhített a haragon, egyeseknél meg inkább a tüzet szította, ám mégis, ha jól megnézzük, képes volt valamelyest visszarángatni a szakadék széléről a szériát. Egy időre. Igen, sajnos muszáj megemlíteni, hogy sokáig nem tartott a fellángolás. Játékosok százezrei hagyták faképnél szegény amerikai barátainkat. A helyzeten túl sokat még a WoW Token nevezetű, in-game, aranyért megvásárolható játékidő sem javított, ugyanis annak aranyban mért ára lassacskán az egekbe szökött. De aggodalomra semmi ok, nem tétovázott sokat jégviharban edződött kiadónk, hiszen egyre közelebb jutunk a Legion névre hallgató expanzió világra jöveteléhez.

Hogy őszinte legyek, kissé izgultam, amikor megtudtam, hogy mi is lesz a kiegészítő központi témája. Adott ugyebár a helyzet, miszerint Gul’Dan újra Azeroth földjére keveredett. Miért is lenne a célja kisebb, minthogy megkeresse és kinyissa a sötét titán, Sargeras állítólagos sírhelyét? Ha ez még nem lenne elég, akkor céljai eléréséhez kedvenc antihősünket, Illidant is megpróbálja a maga oldalára kényszeríteni. Természetesen ez nem minden. Jó pár mellékszállal is bővül a repertoár, mint például a drogbar nép és a Highmountain vidékén élő taurenek konfliktusa, vagy éppen a helyi night elfek problémái stb. Ezen dolgok automatikusan hozzák magukkal a különböző új, reputáció szerzéséhez kötődő feladatokat, no meg persze a jutalmakat.

Elmaradhatatlan plusz tehát egy új kontinens, ahol a történések mind helyet kapnak. Ez pedig nem más, mint a The Broken Isle. Nem vitás, a földrész csodás: sok új élőlény, kontrasztos területek és temérdek izgalmas animáció jellemzik. Fantázia még mindig van bőven, de azt hiszem, ezt el is lehet várni a sorozattól. Bár a béta alkalmával még nem sikerült minden zónát alaposan szemügyre vennem, de az eddigiek alapján erre a részre szerintem mehet az ötös.
Színre lép az árnyékvilágból talán a valaha legjobban várt frakció, a demon hunter. Úgy hiszem, rutinos kockaként nem volt rossz döntés, hogy a Legion világát a démoni elfek egyikével kezdtem felfedezni. Különlegessége, hogy a többiekhez képest neki csak két talent ága van, amelyek a tankolást és értelemszerűen a közelharci sebzést helyezik előtérbe. Bűvös kis kelléktárának része még egy egyedi, eddig egyik fajnál és specializációnál sem használt képesség, a röntgenlátás, amellyel a falakon keresztül is láthatjuk ellenségeinket. Ha esetleg szorultabb helyzetbe kerülnénk felfedezés közben, mondjuk elfogy lábunk alól a talaj, vagy csak egyszerűen magas egy sziklaperem, semmi ok az aggodalomra, ugyanis démoni vadászaink a dupla ugrás vagy a szárnyaikkal való siklóernyőzés segítségével pikk-pakk túllépnek az akadályon. Röviden: nekem tetszett, amit láttam az új kaszttól.

Meglehetősen kicifrázták a Blizzard munkatársai az összes animációt is. Szinte minden karakterről elmondható, hogy effektjeik és különböző harci mozdulataik alapos ráncfelvarráson estek át. De ha ez még nem lenne elég, mindenki tanulhat kedvenc karakterével újra játszani, hiszen a varázslatok és képességek mechanikája is jócskán módosult, bővült, vagy épp egyszerűsödött (khm butult...).
Már régóta nem titok, hogy a World of Warcraft készítői az úgynevezett casual, vagyis alkalmi játékosok felé próbálnak nyitni, hiszen a harcedzett rajongók számára a sorozat már régóta hanyatlóban van. Ám kétlem, hogy a sok egyszerűsítés hosszú távon jót tenne a szériának.

No de nem szeretnék vészmadár lenni, folytassuk inkább a felfedezést! Szívfájdító lehet a tény, hogy az eddig megszokott és busás hasznot hozó garrison kimegy a divatból. Jómagam is élveztem a pénzáradatot, amelyet a Warlords of Draenorban „debütáló” mikromenedzsment-rendszer hozott. Komolyabb erőfeszítés nélkül képesek voltunk aranyszázezreket kifarmolni, nevetségesen kevés játékidő árán. Ez persze jót tett azokkal, akik tokenből kívánták fenntartani játékidejüket, viszont kevésbé tett jót a mára már biztosan elszegényedett Blizzardnak... A Legionben megszűnnek az ehhez hasonló túl könnyű megélhetési lehetőségek. Újra előtérbe kerülnek a gyűjtögetős szakmák, és hála égnek visszatér a jó öreg világban futkosós nyersanyagvadászat.
A garrisont pedig leváltják a class order hallok, ami szerintem valami marha jó ötlet. Minden egyes kasztnak van egy egyedi, a többiekétől teljesen eltérő bázisa, ahol ezerrel készülhetünk a lángoló légió elleni harcra. Eme helyen alkalmunk nyílik kasztspecifikus küldetéssorozatot végrehajtani, ami segít jobban megismerni az adott csoport háttértörténetét. Ezek a missziók rendre kivisznek minket a nagyvilágba, megismertetik velünk a különböző dungeonöket, és segítenek felfedezni az új kontinenst. Persze ez még csak a jéghegy csúcsa, ám a többi finomsággal úgy gondolom, érdemes megvárni a megjelenést, hiszen addig még pár dolog változhat. Ismételten van egy ehhez tartozó sajátos nyersanyag is, amellyel fejleszthetjük kuckónkat és toborozhatunk egységeket, szóval a bázisépítést azért nem ölték ki teljesen.

Amit még fontos megemlíteni, az az artifactek ötlete. Szintén minden egyes karakternek, sőt specializációnak megvan a maga egyedi fegyverzete, amelyet artifactnek neveznek. Ezekhez tartozik természetesen háttérsztori, valamint egy pofás küldetéssorozat is. Ezzel mondjuk már találkozhattunk más játékokban is, nem a Blizzard saját ötlete, de ettől függetlenül érdekesnek ígérkezik. Fegyverünket fejleszthetjük az order hallban, különböző új tulajdonságokat hozhatunk elő belőle a világból összeszedett itemek segítségével, és mint heirloom, velünk együtt fejlődik. A megvalósításra itt is mehet az ötös. Mindegyik fegyver egyedi, mind képességeiben, mind kinézetében, szóval remekül összehozták a dolgot. Kicsit mondjuk furcsa, hogy ezek után a fegyverzet farmolása nem lesz opció, de hát ami ellen nem tudunk tenni, azzal menni kell.

Végül nézzük meg a körítést. Grafikai szempontból a játék nem változott sokat a Warlords of Draenor óta. Mint említettem, a különböző effektek formálódtak, mutatósabbak lettek, de érdemi grafikai változás nem történt. Zenei szinten viszont bővült a játék rendesen. Rengetek új hangeffekt, dialógus és háttérdallam jött a bővítéssel, amelyek egytől egyig passzolnak környezetükhöz. Ahogy járunk-kelünk az új területek között, talán még kép nélkül is meg tudnánk különböztetni, hogy éppen hol is vagyunk. Részemről ez az a szelete a World of Warcraft tortájának, amelyben sosem csalódom.

Mindent összességében nézve a World of Warcraft: Legion nem lesz egy rossz kiegészítő. A srácok Kaliforniában mindent megtesznek azért, hogy ne kelljen tarkón lőni a világ egyik legöregebb MMORPG-jét, ám valljuk be őszintén, túl sokáig nem tart egy örömteli pillanat sem. Azonban nem hinném, hogy érdemes túl pesszimistának lennünk a jövőt illetően, hiszen előzetesünk alanya hoz ismét mindent, amire szükség van ahhoz, hogy egy ideig lekösse és a gép elé szegezze a rajongókat. Minden kiderül majd az augusztus végi megjelenés után.