Régebbi olvasóink már ismerhetik se veled, se nélküled kapcsolatomat a 2012-ben megjelent The Secret World című MMORPG-vel. Fanatikus rajongója vagyok az okkultizmus, horror, mítoszok és legendák témáknak, így a játék, amely modern környezetbe helyezte a titkos társaságok, összeesküvés-elméletek, lovecrafti/klasszikus/gótikus mitológiák és mondavilágok elemeit, a zárt béta első óráiban levett a lábamról hangulatával, fantasztikus történetével és történetvezetésével. Olyannyira, hogy a vásárlástól csak a havidíj jelenléte tartott vissza, de miután azt eltörölték, egy héten belül rohantam megvenni a dobozos változatot.

Jó eséllyel 30-40 órát is beleölhettem a játékba, ám ezalatt természetesen kiütköztek a problémák. A karakteralkotás teljes szabadsága nehezen követhetővé tette a karakterfejlesztést a játék későbbi részeiben, amin nem sokat segített, hogy a fejlesztésben ejtett hibákat csak hosszú játékórák árán lehetett helyrehozni. Ám az első fejezet végén irreálisan megugró nehézségi szint sem volt elhanyagolható, amely miatt konkrétan 10 órán át kellett már teljesített küldetéseket újrajátszanom, karakteremet pedig online leírások alapján átalakítanom, hogy labdába rúghassak az első komolyabb főellenféllel szemben. A recept egy idő után az volt, hogy feltettem a játékot, néhány élvezetes óra után szétfrusztrálta az idegeimet, majd töröltem, csak hogy néhány hónap után megismétlődjön a procedúra.

A szívfájdalom pedig abból eredt, hogy a könyörtelen héj mögött csodálatos, mesterien kivitelezett tartalom lapult, amelyek feltárásáért igenis megérte foggal-körömmel küzdeni. Ezt a Funcom fejlesztői is érezték, nem véletlenül készítették két spinoffot is (The Park és Hide & Shriek), amelyek a játék helyszíneit és mitológiáját vették alapul. Ez azonban az alapjátékon nem segített, amelynek már-már féltem, hogy hamarosan érkezni fog a leállításáról szóló hír, amikor valakinek a fejében kipattanhatott a kreativitás isteni szikrája: miért nem modernizáljuk, könnyítjük a játékmenetet, és tesszük hozzáférhetőbbé a tartalmakat?

Így született meg cikkünk alanya, a Secret World Legends, a free-to-play TSW, amelyben mind az alapjáték összes tartalma, mind a később kiadott fizetős DLC-k ingyen hozzáférhetőek. Egyszerű free-to-play konverzió helyett azonban a játékmenet teljes újragondolásáról van szó. Karakterünk létrehozásakor most már választhatunk magunknak kasztot, előre beállított, összehangolt fegyverpárosítással, a fejlődés pedig a kissé átláthatatlan gyűrű helyett mind az aktív, mind a passzív képességekkel egy hagyományosabb skillfán történik. A hibrid harcrendszert – amely az EverQuest óta klasszikus kijelölés-gyorsbillentyűk kombót használta, keverve területi támadásokkal, folyamatos pozícionálással – leváltotta egy tisztán akcióközpontú modell, célkereszttel, klasszikus TPS-re hajazó irányítással. A küldetések és az ellenfelek mellett megjelenik szintjük is, így bonyolult fejlesztés, mérlegelés helyett sokkal egyszerűbb képet kapunk arról, hogy karakterünkkel melyik akadályok leküzdésére vagyunk képesek, és melyekhez kell még fejlesztenünk.

A crafting rendszer is jelentősen leegyszerűsödött, viszonylag korán megkapjuk hozzá az útmutatót, és egyszerűen tudjuk a felesleges, használhatatlan loot beáldozásával már meglevő, jobb felszereléseinket erősíteni. Sőt, ha már útmutatónál tartunk, a jól ismert metrós bevezetőmisszió mellé is kaptunk egy részletes tutorialt, amely az alapoktól magyarázza el az irányítást, illetve a fegyverekhez kapcsolódó különböző extra képességek rendszerét, amely az ismerős fegyvertár minden elemét megbolondítja kicsit, és eltérő, taktikusabb használatot követel mindegyiküknél. A nehézségi szint pedig összességében jelentősen csökkent: továbbra is sok küldetés követeli meg a taktikát, a gondolkodást, ám finomabb az ellenfelek elhelyezése és kiegyensúlyozottsága, jobban követhető, hogy karakterünkkel elvileg mire vagyunk képesek. A történetnek különösebb akadályok nélkül a végére lehet érni anélkül, hogy akár csak egyszer is más játékosok segítségére szorulnánk.

Mindez összességében azt eredményezte, hogy míg a játék legfőbb vonzereje, a történet, a hangulat, a hihetetlenül mély háttéranyag érintetlen maradt, a játék nem csak hozzáférhetőbb lett, hanem megkockáztatom, az egyik leghozzáférhetőbb a műfajból a jelenlegi piacon. Bárki, aki az évek során szemezett vele, kipróbálta, ám gyorsan ráunt a játékelemek nehézkessége miatt, most kiélvezheti teljesen ingyen, az összes sokat kritizált probléma nélkül.

Ez sajnos nem jelenti azt, hogy a Secret World Legends hibátlan lenne. Egyrészt bár a fejlesztők ígértek grafikai feljavítást is, ebből nem sokat vettem észre, így látványvilágban továbbra is egy ötéves játékkal van dolgunk, amely már megjelenésekor sem a grafikai megoldások csúcsát reprezentálta.
A Legendshez folyamatosan érkeznek a javítások, bővítések, ám így is akadnak bőven bugok, a tesztelés során például nem jelent meg a térkép, egyszer pedig karakterem megfagyott létramászás közben, és bármit próbáltam, képtelen voltam elmozdítani. A free-to-play konverzió emellett hiányos is: feltűnően akad nem egy olyan küldetés, amely az eredeti változatban jelen volt, de az új változatba nem került át – többek között a három frakciónak végzett ranking küldetések.

Az igazi hidegzuhany azonban az ingyenes és a prémium játékosok közötti egyensúly. Ingyenes játékosoknak limitált a naponta teljesíthető dungeonök száma, illetve sokkal többet kell várniuk, mielőtt újra elvállalhatnak egy küldetést. A cash shop kínálatában SP/AP bónuszok is akadnak, amelyekkel jóval gyorsabban megnyithatóak a különböző fegyverekhez tartozó képességek, sőt, loot boxok is vásárolhatóak, jóval kecsegtetőbb tartalmakkal, mint a moboktól lootolható kiadások (sima tárgyak helyett minden küldetés és ellenfél loot boxokat dob, amelynek kibontásakor sorsolódik ki a konkrét jutalom).

Ehhez hozzá kell fűznöm, hogy mivel nem vagyok nagy rajongója az MMO-k komptetitív oldalának, és a The Secret Worldöt mindig is a történet miatt szerettem, ezen a téren pedig semmilyen zavaró hátrányt nem vettem észre, ami az ingyenes státuszomból fakadt volna. A fórumokon azonban több játékos hangot adott mind a cash shop tartalma miatti felháborodásuknak, mind annak a súlyos kritikának, hogy az egyszerűsítés szép és jó, de ennyire sekélyesíteni mégsem kellett volna a játék rendszereit. Főleg úgy, hogy hiába tartják még fent a klasszikus TSW-szervereket is, az új tartalmi frissítéseket már csak a Legends fogja kapni.
A Secret World Legendsszel talán legjobb szándékom ellenére is kissé elfogult vagyok, hiszen rajongóként több éve rendszeresen felmerülő igényemet elégítette ki, és személy szerint biztos, hogy az eredeti verziót a jövőben teljes egészében lecserélem a free-to-play kiadásra. A történet és a hangulat miatt erősen ajánlok vele legalább egy próbát – bár őszintén remélem, a Funcom mind a bugok kiírtása terén, mind az ingyenes/prémium játékosok közötti egyensúlyon dolgozni fog kicsit a közeljövőben.