Néhány héttel ezelőtt már volt szerencsém a PlayStation 4 meghajtójába csúsztatni a Pro Evolution Soccer 2018 telepítőlemezét. Akkor arra a végső álláspontra jutottam, hogy a Konami nem sokat fejlesztett az előző évben is kissé karcsú játékon. Tavaly a FIFA egyértelműen lekörözte, többek közt a The Journey névre keresztelt sztori móddal, ami a focis játékok műfajában korábban nem volt jelen (más szériákban azért hangsúlyosabb volt eddig is). Idén tehát a PES nem igazán tudott megújulni önmagához képest, de legalább szép volt, és a játékmenet – ami mindig is erőssége volt – idén is hozta a már megszokott magas színvonalat. „De mi a helyzet a FIFA 18-cal?” – tettem fel magamnak a kérdést, mivel a tavalyi nyárral ellentétben idén valahogy nem erőltette meg magát az EA Sports marketingosztálya. Alig tudtam valamit a játékról azon a köztudott tényen kívül, hogy meg fog jelenni. Nos, nemrég meg is érkezett, így választ kaptam a kérdésemre.

Ha tömören kellene fogalmaznom (mert úgyis ez érdekel mindenkit, vagy épp már réges-rég a pro/kontra részt olvasgatjátok...), semmi. Ezt lehetne felírni a FIFA 18 újdonságainak listájára. Na de ne legyünk ennyire szigorúak! Adott egy focis széria, amely immár évtizedek óta írja a maga kis történelmét. Hol jobb, hol kevésbé jó epizódokkal, de szigorúan tartva az évenkénti megjelenést. Ha így nézzük, mégis milyen újdonsággal lehet még előrukkolni, ami eddig nem jutott eszébe a készítőknek? Tartalom terén eddig is kellemesen bőséges volt a játék, lényegében az összes fontosabb vagy kicsit is fontos bajnokság helyet kapott benne (nem, a magyar és a kínai nem, de mondom: fontosabb bajnokság). Mivel a Konami lecsapott az UEFA-licencekre, így a BL és az EL is csak álnéven szerepelhet, de a lényeget így is érti mindenki. Plusz mi ez a másik oldal töméntelen fiktív csapat- és játékosnevéhez képest? Oké, szóval tartalom terén nem feltétlenül kell nagyon megfeszülnie a készítőknek. Plusz ugye ide vehetjük a The Journey: Hunter Returnst is, amely a tavaly sikersztori folytatása. Ezt egyébként pontosan onnan is folytathatjuk, ahol a FIFA 17-ben félbehagytuk, de természetesen kezdhetünk egy tök új sztorit is. Illetve ne feledkezzünk el az online játékmódokról és a FIFA Ultimate Teamről se. Idén lehetőségünk van online szezonokban részt venni, de akár kooperatív szezonokat is lejátszhatunk (ha van kivel). A Pro Clubs módban saját csapatot alapíthatunk vagy csatlakozhatunk valaki más csapatához, hogy online akár 11 vs 11 játsszunk. Immár a női nemzeti tizenegyek jelenléte sem számít újdonságnak, velük egy teljes világbajnokságot is lejátszhatunk.

A tartalom tehát rendben van, akkor esetleg a játékmenetet kellene gyökeresen megreformálni? Erről sincs szó. A FIFA és a PES is évek óta követi a maga irányát. Míg a Pro Evolution Soccert sokan inkább tartják szimulátornak, addig a FIFA-t inkább arcade játéknak. Ennél azért jóval árnyaltabb a kép, hiszen az évek során a FIFA is rengeteget finomodott, sokkal pontosabb, ugyanakkor sokkal kiszámíthatatlanabb is lett a játékmenet. A labda és a játékosok fizikája régóta nagyon élethű, ezen lehet minimálisan csiszolni, de egyébként teljesen rendben van. Szerencsére most már a korábban elő-előforduló irreális mozdulatoknak alig van nyoma, tehát itt érezhető előrelépés. Ugyanakkor a játékmenet egy olyan aspektusa a FIFA sorozatnak, amelyen nem véletlenül nem változtatnak a készítők. Aki eddig szerette, most is szeretni fogja, aki pedig nem, az már rég a PES-sel játszik inkább. A mérkőzések elején (és külön a menüben) idén is különböző tréninggyakorlatokban csiszolhatjuk a saját képességeinket.
Az irányításhoz kapcsolódóan egy nagyon bosszantó hibát azért fel kell rónom a készítőknek. Természetesen platformtól függetlenül focis játékkal szigorúan csak kontrollerrel érdemes játszani. A FIFA 18 azonban e téren alaposan megnehezítette a dolgomat (és a fórumokat olvasgatva másokét is). A DualShock 4 kontroller alapjáraton működik ugyan, de a billentyűk teljesen össze vannak kavarodva, amin a beállítások sem segítettek. Csak hosszas kutakodás és külső fejlesztésű segédprogramok révén tudtam nagyjából két nap alatt életet lehelni a kontrollerbe...

Szép játék-e a FIFA 18? Nos... itt talán jobban tetten érhető a fejlesztők kényelmessége. Nekem legalábbis olyan érzésem volt a tesztelés során, mintha nem hogy előrelépés nem lenne tavalyhoz képest, de talán még egy picit visszalépés is van. Az idő nagy részében persze madártávlatból figyeljük a játékosokat, ilyenkor nincs is nagy baj, ám közelről még a sztárok sem mindig ismerhetőek fel egyértelműen. Kicsit baltával faragott az egész megvalósítás. Cserébe viszont úgy általában a közvetítések nagyon, de tényleg nagyon élethűek. A csapatok kivonulása, a stadionok, a tényleg változatos tömeg (egész kevésszer szúrtam ki a tömegben a klónokat, pedig nyilván rengetegen vannak). Ha az összhatást nézzük, akkor teljesen rendben van a játék. Ugyanígy a hangokra sem lehet panaszkodni. A stadionokban tomboló tömeg egész jó hangulatot tud teremteni, a játék zaja pedig teljesen autentikus. Az pedig külön vicces, ahogy a kommentátor küzd Dzsudzsák nevével...

Miben fejlődhetett volna a FIFA 18? Nézőpont kérdése. Ha az előző részekhez hasonlítjuk, akkor akár mindenben lenne hova továbblépni. Ha viszont picit távolabbról vizsgáljuk a műfajt és ezt a kérdést, akkor már picit talán más a kép. Komolyabb fejlesztésre talán csak a grafika terén lenne szükség. Ma már, amikor a Frostbite (ami egyébként a játék alatt dolgozik) olyan látványvilág megjelenítésére képes, mint amit a Battlefield 1-ben láthatunk, akkor talán a FIFA 18-ban is lehetne a focisták fizimiskáján javítani. Luis Suarezt ne csak a hatalmas orráról, Gulácsi Pétert pedig ne csak a kopasz feje búbjáról lehessen felismerni. De ez persze valójában másodlagos, a FIFA 18 még így is megállja a helyét. Csak épp lehetne szebb. Az irányítás és a játékmenet olyan igazi fifás, vagyis vagy szereti valaki, vagy nem. Tartalom terén pedig továbbra sincs okunk panaszkodni.

Mégis. Valahogy nem vagyok elégedett. Tavaly a sztorimóddal sikerült valami újszerűt (de messze nem forradalmit) belecsempészni a szériába. Idén viszont nyoma sincs semmi ötletnek, semmi újdonságnak. Az EA Sportson érződik, hogy tökéletesen tisztában vannak vele: ha évről évre ugyanazt a játékot adják el, csak épp a csapatok játékosállományát aktualizálják, a FIFA úgyis az eladási toplisták élén tölti az őszt. Ez viszont az igényesebb rajongókat idővel elkedvetlenítheti. Vagy épp mondhatom azt is: akinek megvan a FIFA 17, annak nem nagyon tudnék olyan érvet felhozni, ami miatt érdemes lehet beruháznia a 18-ba...