25 éve Veletek – PC Dome / PlayDome

Ismertető/teszt

Samurai Riot

Ütni, vagy belezni, ez itt a kérdés!

Írta: gregmerch

Egyszer, réges-régen, videojátékos értelemben véve úgy három-négy generációval ezelőtt az oldalra scrollozós, kétdimenziós „csihi-puhi” játékok jelentették a játék- (és játéktermi masina-) felhozatal egy igen jelentős, közkedvelt szegmensét. Nos, ezt a korszakot idézi fel a francia illetőségű Wako Factory indie alkotása, a Samurai Riot, amely minden porcikájában visszahozza a nyolcvanas évek virtuális játéktereinek hangulatát, no meg a joystickgyilkosságok fénykorát is.

Samurai Riot

A játékban két karakter között választhatunk. Egyikük Sukane, a 24 esztendős profi kém és bérgyilkos nindzsa, akit valamikor a sztori kezdete előtt a fő kardmester egy szakadár klánba való beszivárgással bízott meg, amit azonban hűséges társával, a misztikus képességekkel bíró rókával, Azuval nem sikerül végrehajtaniuk. A másik egy igazi hős szamuráj, a 33 éves Tsurumaru, aki mindössze 16 esztendősen legyőzte a birodalom egyik legrettegettebb, kegyetlen hadurát, amely tettével egycsapásra a fő kardmester első számú tanácsadójává avanzsált. A program elején a bűnbánó lányt és/vagy a tettre kész férfit bízza meg uruk azzal, hogy derítsék ki a nemrégiben kirobbant zavargások okát, és fékezzék meg azt. Bármelyikükkel is indulunk harcba, utunk során számos morális döntésre kényszerülünk, amelyek mind hatással vannak történetünk és sorsunk alakulására.

Samurai Riot

Ez az a játék – és stílus –, amelyre leginkább a „könnyűnek tűnik, de nagyon nem az” szlogen érvényes. Itt senki ne keressen bonyolult menüket, vagy mentési helyeket, a szisztéma egyszerűsége első ránézésre valóban nagyságrendileg egy faékét közelíti meg. Új játékba kezdve kiválasztjuk szereplőnket, adunk, vagy később feloldunk neki egy harci stílust, és mehet is a hentelés. Belecsapva a lecsóba aztán azt tapasztaljuk, hogy ugyan alapvetően egy néhány billentyűt és kombinációt alkalmazó vezérlés az, amit el kell sajátítanunk, a kezdeti „odacsapok azt hadd’ szóljon!” című lelkesedésünket igen hamar letörik az egyre méretesebb hordákban ránk törő ellenfeleink, vagy az első nagyobb, pályavégi bossfight. A különféle harcmodorok négy főbb jellemzővel bírnak (egészség, erő, ügyesség és düh), és mind valami pluszt (no meg más-más színű szerkót) adnak karakterünknek.

Samurai Riot

A játékmenet szintén rém egyszerű: megyünk a pályán jobbra, majd megállunk, mert egy szűkebb pályaszakaszon hullámokban érkezik az ellen, akiket legyőzve haladhatunk tovább. Közben összetörünk ezt-azt némi lootért (életerő, pénz, plusz élet stb.), míg végül elérünk az adott helyszín végére, ahol természetesen vár bennünket az aktuális főgonosz. Míg Sukane alapvetően szabad kézzel harcol, illetve időnként mindenkit jól „lerókázik”, addig Tsurumaru katanáját forgatja és gránátokat hajigál. Ha dühcsíkunk feltöltődik, speciális kombókat is bevihetünk, amelyek természetesen jóval komolyabb sebzést okoznak egy sima csapásnál. Menteni nem tudunk, csak ha kilépünk – ekkor visszatérve a programhoz innen folytathatjuk azt –, de ha egyszer végleg elhullunk, akkor bizony a „Game Over” felirat, és a menübe lépve a „New Game” egyedüli lehetősége fogad minket, ami a bevezetőben említett joystick-, akarom mondani kontrollergyilkolás igen erős vágyát ébreszti fel bennünk. Habár a játékot egymagunk is teljesíthetjük, alapvetően lokális, kooperatív hentelésnek szánták a készítők, de akár PvP módban társunk ellen is megmérkőzhetünk, hogy eldöntsük, ki is az úr abba a bizonyos házban.

Samurai Riot

Az egyes pályák végén teljesítményünk függvényében jutalmakat és értékelést kapunk, amelybe az adott szakasz teljesítéshez szükséges idő is beleszámít. Én a legkönnyebb fokozaton játszva kb. 12-14 perc alatt toltam végig egy helyszínt, ami a hét fejezetet figyelembe véve egy másfél-kétórás egyszeri végigjátszást jelentett. Ha azonban figyelembe vesszük a döntéseink függvényében változó, összesen nyolc különböző befejezéssel bíró sztorit, a két választható karaktert, azok számos harci stílusával, és a kooperatív játékmód extráit (úgy, mint speciális, co-op mozdulatok és kombók, szereplőnként szabadon választható harcmodorok stb.), akkor a játék szavatossága máris ennek sokszorosa lesz. Minél többet játszunk, annál több jutalmat zsebelünk be, így egyre több extrát nyithatunk meg, ami szintén ösztönöz a többszöri nekifutásra – már ha a sokadik Game Over/New Game páros el nem veszi tőle a kedvünket.

Samurai Riot

A grafika kézzel rajzolt, ami főleg a festményekre hajazó háttereken látszik meg. A szereplők is rajzoltak, és habár nincs bennük semmi kivetni való, nekem fura volt a hegesztőszemüveges harcos, a pisztollyal ránk lövő vadnyugati tehenészlány, vagy a kőolajszármazékoktól tocsogó alagút a korhű szamurájok és nindzsák mellett. A mozgás viszont folyamatos és villámgyors, amelyhez minimális töltési idők társulnak. A zeneanyag számomra igen hamar monotonná, majd egyenesen unalmassá vált, de lehet, hogy van olyan felhasználó, aki él-hal érte. A vezérlés egyértelműen kontrollerre szabott, a billentyűzettel történő irányítás nekem egyáltalán nem állt kézre. Ugyan a kooperatív módot nem tudtam kipróbálni, de elképzelni sem tudom, hogy két játékos egyazon klaviatúrán játszva hogyan tudna boldogulni. A jó öreg Xbox One vezérlőmmel azonban hamar ráéreztem a dolgok nyitjára, így szerencsére nem is kellett ezen tovább gondolkodnom.

Samurai Riot

A Wako Factory jóvoltából a virtuális boltok polcaira került az utóbbi évek egyik legretróbb stílusú alkotása, a régi idők játéktermeit megidéző Samurai Riot. A 2D-s akciójáték több választható karakterével, különböző feloldható harcmodorával, kooperatív játékmódjával, döntéseinktől függő nyolcféle befejezésével és kitartásunkat jutalmazó játékmenetével hosszú időtöltést nyújthat bárki számára, aki nem fogékony a gyakran a siker kapujában bekövetkező elbukás által keltett frusztrációra. Akadnak ugyan hibái, de mindezeken hamar túl lehet lendülni, így bárkinek ajánlom ezt az ízig-vérig múltidéző alkotást, amely ráadásul igen kedvező áron szerezhető be.

Kattints ide, ha tetszett a cikk!

Pozitívumok
  • Múltidézés baráti áron.
  • Kellemes képi világ.
  • Jó szavatosság.
Negatívumok
  • Ha meghalunk, kezdhetjük elölről.
  • Monoton zenebona.
  • Billentyűzettel nehézkes vezérlés.

Samurai Riot

Platform:

Fejlesztő: Wako Factory

Megjelenés: 2017. szeptember 12.

» Tovább a játék adatlapjára

gregmerch

gregmerch
Amióta az első kvarcjátékát meglátta kb. 6 éves korában, mindennél jobban érdekelték az elektronikus játékok. 2010 óta árasztja el cikkeivel a magazin oldalait.

HOZZÁSZÓLÁSOK

Még nincs hozzászólás, légy Te az első!