Gunslinger Joe, avagy Joe Stallion bosszúhadjárata után ismét visszatérhetünk egy lélegzetvételre a Wolfenstein II: The New Colossus zseniálisan szürreális világába. A MachineGames csapata ugyanis nemrég elérhetővé tette a The Freedom Chronicles névre keresztelt season pass második DLC-jét is, a The Diaries of Agent Silent Death-t. Míg az első DLC-ben egy fizikai erejére építő karaktert irányíthattunk, addig most egy sokkal képzettebb, ugyanakkor törékenyebb főhőst ismerhetünk meg.
A The Diaries of Agent Silent Death egy szomorú szerelmi történetnek is tekinthető, amely bármely kémfilmbe beférne. A háború alatt Jack Valiant és felesége, Jessica voltak a britek legrátermettebb kémjei. Náci tisztek egész sorát tették el láb alól, a leghúzósabb küldetésekre csak őket küldték. Csakhogy a szövetségesek elveszítették a háborút, a nácik pedig lassan, de biztosan terjeszkednek szerte a világban. Egy nap Jacket is utolérte a végzete: elkapták, megkínozták és megölték. Jessica semmit sem tehetett érte, neki csak a menekülés és bujkálás maradt valahol Dél-Amerikában. Gyászát vedelésbe és flörtölésbe fojtotta, mígnem egy nap titokzatos csomagot kézbesítettek neki, benne három fényképpel. A három náci tiszt képével, akik szerelme haláláért felelősek. Jessica Valiant, vagyis Agent Silent Death így új küldetésre indul, hogy bosszút álljon kedveséért.
A három tiszt meggyilkolása tehát három új küldetést jelent. Az első Sacramentóban játszódik, a Gestapo helyi főhadiszállásán. Itt dolgozik ugyanis Hans Stiglitz, a nácik hírhedten szadista kínvallatómestere. Miután vele végeztünk, utunk Hollywoodba vezet, ahol a kettős ügynök Chuck Lorentz nyomára kell bukkannunk egy forgatáson. Ő volt az, aki elárulva hazáját a nácik kezére játszotta Jacket. Végül pedig a világűrben is teszünk egy kört, ugyanis Jacket Gerhardt Dunkel ölte meg, aki egy űrállomáson rejtőzködik. A három küldetés három teljesen eltérő környezetet kínál, amelyek azért valamilyen szinten ismerősek lehetnek az alapjátékból is. Mindhárom helyszín érezhetően az alapjátékhoz készült elemekből épül fel, de ez teljesen normális dolog.
Ami viszont nagyon megkülönbözteti az új DLC-t az előzőtől és Blazkowicz kalandjától, az maga a játékmenet. Az eddig általunk irányított főhősökkel ellentétben Jessica egy törékeny nő. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem tud vigyázni magára, hanem azt, hogy vele elfelejthetjük a frontális harcot. Abban egyszerűen esélytelen, hiszen a mozgékonyság jegyében alig visel páncélt, vagyis egy-két találat már végez is velünk. Ehelyett a hangsúly a lopakodáson és a csendes gyilkoláson van – ha már egyszer a néma halál lett ügynöknőnk hívójele... Ez pedig teljesen új élményt kínál. Már az alapjátékban is volt lehetőségünk lopakodni (és sokszor célszerű is volt élni vele), de általában idővel mindig kiszúrtak minket. Ilyenkor jött a jóféle pörgős lövöldözés, amíg ki nem iktattunk minden katonát és robotot, le nem vadásztuk az erősítésért üvöltöző tiszteket. Erre a második DLC-ben nincs mód. Ha lebuktunk, az egyet jelent a biztos halállal. Lehet ugyan próbálkozni a nyílt harccal, de már normál fokozaton is tök esélytelen. És nem utolsósorban az egész kaland lényegét öli meg. Így tehát marad a lopakodás és lapítás. Jessica befér a legszűkebb szellőzőjáratokba is (mint BJ, ha az ehhez szükséges fejlesztést választjuk a játék vége felé), valamint a legtöbb ajtó alján található szellőzőrácson is át tudja préselni magát. A cél mindig a katonák csendes levadászása és a végső célpont észrevételen becserkészése. Ebben egy másik újdonság is segít: ha valaki éppen kiszúrna minket, néhány másodpercre lelassul az idő. Ezt használhatjuk az elrejtőzésre vagy az aktuális ellenség gyors likvidálására, hogy ne fújjon riadót.
Más érdemi újdonságot nem kínál a The Diaries of Agent Silent Death, de még így is bőven a szórakoztató kategóriába tartozik. A három küldetést egy szuszra, egy-két óra alatt be is lehet darálni, ami egy picit hagyhat kívánnivalót maga után. De ez a néhány óra legalább olyan élményt kínál, amilyet az alapjáték és az első DLC nem, vagy csak minimális mértékben. Ha másért nem, hát ezért érdemes tenni vele egy próbát.
