A tycoon típusú játékok rajongói mostanában tényleg nem panaszkodhatnak. Legutóbb az – amúgy egész jól sikerült – Railway Empire-t teszteltem, most pedig szintén egy gazdasági szimulátor került a kezeim közé. A Rise of Industryt már elég régóta követem (még abból az időből, amikor Project Automata néven futott), ám amikor látványosan elhasalt a kampányuk Kickstarteren, le is mondtam róla. Meglepetésemre azonban a srácok nem álltak le a fejlesztéssel, folyamatosan jöttek a trailerek, infók, kedvcsinálók, most pedig itt van maga a játék, a mai divatnak megfelelően korai hozzáférésben.

A játék érdekes egyvelege az Anno-sorozatnak, a Transport Tycoonnak és a Factoriónak. Farmokat, gyárakat és logisztikai központokat kell építenünk és menedzselnünk, ugyanakkor nekünk kell irányítani az áruk elosztását is: a nyersanyagokat a gyárakba, a készterméket pedig a városokba kell szállítanunk. A játék lényege, hogy mindezt egy svájci óra precizitásával és pontosságával tegyük, ne legyenek üresjáratok, raktárban porosodó készletek, üres polcok és elégedetlen vevők.

Pár csavart azért beledobtak a játékba a srácok, ebből némelyik érdekes, mások kevésbé. Utóbbira remek példa, hogy a játékban nem építhetünk akárhová csak úgy: építési engedélyt kell vásárolnunk az adott régióba. Ezt egyszer kell megtenni, aztán soha többet, így sok értelme azért nincs. Ellenben vannak jópofa dolgok is, például egyből kiemelném a rengeteg különböző termelési láncot, amelyek ráadásul kellően bonyolultak ahhoz, hogy hosszabb időre lekössék az embert. Egy rakomány kiváló mirelit pizzához például kell búza, sajt, zöldség és egy élelmiszergyár, azonban a búzához is kell egy téesz meg persze víz. A sajtot egy másik üzemben állítjuk elő, de persze oda is kell víz és tej, amelyekből az utóbbit egy másik gazdaságban kell megtermelnünk. És a pizza csak egy a több tucat termék közül!

Mondanom sem kell, Káosz kapitány hamar bekopogtat majd az ajtón, ahogy elkezdjük valamelyik várost elárasztani termékeinkkel (amit azzal hálálnak meg, hogy nő a népesség, újabb és újabb boltok nyílnak, ezáltal nő a kereslet a menőbb áruk iránt). Sajnos azonban a logisztikai rész egyelőre eléggé recseg-ropog, így inkább frusztráló, mintsem OCD-simogató érzés a termékek szállítása A-ból B-be. Általánosságban az a gond, hogy nem lehet finomhangolni, hogy egy-egy termelőegység miből mennyit gyártson és szállítson, így az indokoltnál gyakrabban fordul elő, hogy valamiből az egyik gyárban nagyon sok van, míg a másik gyárba semmi sem jut el. A gondokat súlyosbítja, hogy egészen érthetetlen termelési arányok vannak: a fatelep például 10 nap alatt termel egy rakománynyi fát, míg a bútorgyár két rakomány fából és egy rakomány acélból 7,5 nap alatt termel egy egység hordót. Egy rakomány acél viszont 12,5 nap alatt készül el, az ahhoz szükség vas és szén azonban 10 nap alatt. Ezt összehangolni teljesen lehetetlen, a kísérletezés pedig frusztráló, hiszen nem csak egy, hanem rossz esetben több tucat ilyen (vagy még ennél is hosszabb!) termelési láncunk lehet. Úgy érzem, ezen sürgősen változtatni kell, különben tönkreteheti az egész játékot.

A korai hozzáférés ellenére a termelőüzemek és logisztikai épületek döntő többsége már elérhető (a végleges verzió még kap azért néhány épületet), szállíthatunk vasúton, teherautóval, hajóval és zeppelinnel is (!). Természetesen építhetünk hidakat, alagutakat, ahogy azt már megszokhattuk hasonló játékokban.

A fejlesztők amúgy „roadmapet”, azaz fejlesztési tervet is prezentáltak a kedves közönségnek. Ebben talán a legizgalmasabb ígéret a valósághű forgalom (és forgalmi dugó!) lesz. Jelenleg teherautóink átmennek egymáson, de hamarosan bizony tehermentesítő utakat, autópályákat kell építenünk – nem beszélve arról, hogy ezzel jelentősen felértékelődik majd a vasút és a hajók szerepe a játékban.

Röviden ennyi lenne a Rise of Industry jelenlegi állapotában, ami egyébként abszolút játszható, és leköti az embert. Sok balanszírozásra lesz még szükség azonban, és néhol kicsit úgy éreztem, hogy a játék túl sok minden akar egyszerre lenni, egy kis fókusz talán jót tenne – még a fejlesztés ilyen kései időszakában is. Ha minden jól megy, röpke fél év, és a végleges verziót tesztelhetjük.