Lövöldözés, sport, horror, autóversenyzés, verekedős és repülős játékok. Nagyjából ezeken a vonalakon mozognak napjaink VR-játékai. Nincs is ezzel baj, hiszen ezek az általánosan mainstream műfajok, amelyekkel a legtöbb játékoshoz el lehet jutni, és szép pénzeket lehet kaszálni. De a Polyarc stúdió csapata úgy gondolta, hogy a VR remek terep lehet egy oldalnézetes platformer számára is. Elsőre talán furán hangozhat, de jelentem: a fejlesztők zseniálisan megoldották az egészet. Hogy melyik játékról van most szó? A Moss (vagyis magyarul moha) című fantasy kalandról, amelyről a tavalyi E3-on hallhattunk először. Bevallom, nekem sokáig elkerülte a figyelmemet, így amikor az ölembe hullott a tesztelési lehetőség, nem nagyon tudtam, mire számítsak. Nos, a Moss nagyjából három perc alatt örökre belopta magát a szívembe.
Az egész játék tulajdonképpen egy mese, amelyet egy ódon könyvtár falai közt olvashatunk el. Mi így magát az olvasót alakítjuk, akit a fejlesztők ügyesen bele is szőttek a sztoriba. A történet egy mesevilágban játszódik, ahol egy sűrű erdő lakói élik békés hétköznapjaikat. Ám egyszer csak egy gonosz kígyó bukkan fel a rengetegben, aki káoszt és pusztulást hozhat e békés világra. Az állatok szerencséjére azonban előkerül egy titokzatos mágikus kő, amely révén mi magunk is belecsöppenünk az eseményekbe. Megismerkedünk Quillel, az apró kisegérrel, akit aztán el is kísérünk küldetésére, hogy megmentse elrabolt bácsikáját, és egy füst alatt az egész világot is.
Kalandunk során egyszerre irányíthatjuk Quillt és piszkálhatunk bele a világába. A játék irányítása kifejezetten a DualShock 4 kontrollerre lett kitalálva. A hagyományos módon irányíthatjuk egérkénket, akivel klasszikus platformer-feladatokat oldunk meg: mászunk, ugrálunk, kapcsolókat működtetünk és persze harcolunk. Amikor pedig szükség van a közreműködésünkre, mint olvasó, a kontroller mozgásérzékelője segítségével mozgathatunk tárgyakat a pályán. A fejtörők leginkább erre a mechanizmusra épülnek, de amennyire az elsők egyszerűek, a későbbiek úgy válnak egyre elgondolkodtatóbbá. Aztán ott vannak a harcok. Quill egy egér, így az ellenfelei is méretben hozzá hasonlóak. Eleinte csak tüskés növényeket kell apró kardjával felhasítania, de később páncélos bogarak állják útját. Utóbbiakból ráadásul vannak olyanok is, amelyek tűzlabdákat dobálnak rá. Quill hiába ügyes és félelmet nem ismerő harcos, azért messze nem egy Kratos. Elég két-három bekapott találat, és egérként máris padlót fog. Szerencsére több módon is segíthetünk neki. Egyrészt ugyebár mi magunk irányítjuk őt a harc során, szóval ha elég ügyesek vagyunk, akkor így is simán győzhetünk. Ha viszont trükközni akarunk, ugyanúgy megfoghatjuk az ellenséges bogarakat, mint azokat a tereptárgyakat, amiket a fejtörők során szoktunk. Sőt, át is vehetjük az irányítást a bogarak felett, így egy tűzköpővel akár a többiek ellen is fordulhatunk. Legvégső esetben pedig varázserővel vissza is adhatjuk Quill életerejét (ám ehhez elengedhetetlen, hogy a pályákon található kancsókból és ládákból összegyűjtsük a színes varázsport).
Az irányítás tehát kissé összetett, de hamar megtanulható, és onnantól jól is működik. Mindez kiegészül ugyebár a VR-headsettel, amely révén szabadon körbenézhetünk a pályákon, és bekukkanthatunk a tereptárgyak mögé is. Az egész nagyon jól ki van találva, az sem zavaró, hogy tulajdonképpen mindig fix helyről követjük figyelemmel a történéseket, két pályarész között pedig elsötétül a képernyő. Ami pedig külön ötletes, hogy amikor épp valamilyen vízfelület felett van a „kamera”, lenézve egy maszkos figura (az olvasó, ugyebár) bámul vissza ránk.
Ha pedig itt tartunk, a Moss egész megvalósítása csillagos ötös. A grafika egész egyszerűen mesés, és nem csak a téma miatt. Amikor Quill először bukkant fel egy fa gyökerei között, hosszú percekig csak a lehető legközelebb hozzáhajolva bámultam őt, annyira aranyos volt. Hatalmas füleivel, apró kis hátizsákjával és kardjával, pici kezeivel azonnal megszerettem. Ráadásul állandó interakcióban is vagyunk vele, hiszen ha nem csinálunk semmit, akkor elkezd nekünk integetni, esetleg elmutogatja, mit kellene tennünk. Ha véletlenül vízbe pottyanunk vele (ez azonnali halál, mivel Quill nem tud úszni...), a következő visszatöltésnél még lerázogatja magáról a vizet. Apróságok, de hihetetlenül sokat hozzátesznek az élményhez. De nemcsak egérkénk, hanem a játék világa is nagyon szerethető. A pályák mind ötletesek és változatosak, igazából nem nagyon lehet rájuk unni. A narrátor pedig remek beleéléssel meséli a történetet, legutóbb a Trine játékokban találkoztam hasonló színvonallal.
A Moss röviden összegezve az eddig készült legcukibb VR-játék, de általában véve is a legaranyosabbak közé tartozik. A készítőknek ráadásul sikerült olyan játékot alkotnia, amely unisex: nemtől és kortól függetlenül mindenkinek bátran ajánlható. Ha például valamivel be szeretnéd vonzani barátnődet a VR-játékok világába, ez a legtökéletesebb választás (személyes tapasztalat ;-) ). A gyerekek is imádni fogják, de a felnőtt férfiak is biztosan jól szórakoznak majd vele, hiszen azért van benne akció és rengeteg fejtörő. Én csak reménykedni tudok, hogy később még sok hasonlóan színvonalas játékban találkozhatunk újra Quillel.
