Pokemon Let's Go
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Ismertető/teszt

Spider-Man (2018)

Spider-Man

Hálóhintázás a tökéletesség határán innen és túl.

2018.09.04. 23:43 | szerző: GeryG | Ismertető/teszt

1992. Talán ez volt az az év, amikor az első Pókember képregényemet kaptam. Hogy ez mennyire határozta meg a gyermekkoromat? Nos, még a G.I. Joe figuráimmal is pókembereset játszottam: kiválasztottam a kedvencemet, ő lett a hálószövő alternatívája, majd a többieket megpróbáltam valamelyik gonosztevő képére formálni. Az egyikre még papírból kivágott csápokat is ragasztottam, hogy Dr. Octopusra hasonlítson. Szóval imádtam a hálószövő kalandjait, még úgy is, hogy akkoriban még azért sokkal jobban koncentráltam a képekre, mint a szövegbuborékokra. Ez a rajongás máig töretlen, de persze a G.I. Joe-k már nincsenek meg, helyettük angolul is rengeteg képregényt elolvastam, láttam az összes mozit, valamint a jól és borzalmasan sikerült rajzfilm-adaptációkat. És persze a gyerekkori képregények is mind ott csücsülnek a könyvespolcon. Lényegében vevő vagyok majdnem mindenre, ami Pókember. Így természetesen a videojátékok sem maradhatnak ki a sorból. Nagyjából 2000 óta a legtöbb PC-re megjelent játék megfordult a kezeim közt. Ezek többsége sajnos nagyon könnyen felejthető volt, de azért akadt egy-két sikeresebb darab is. Az egyik kedvenc az Ultimate Spider-Man volt, de szerettem a Spider-Man: Shattered Dimensionst is. Mostanáig ezek voltak a kedvencek. De csak mostanáig. Az Insomniac Games ugyanis valami olyat alkotott, amit nagyon nehéz lesz bárkinek is túlszárnyalnia.

Spider-Man

Egyszerűen csak Spider-Man. Ezt a címet kapta az Insomniac játéka, amelyet a 2016-os E3-on mutattak meg először a közönségnek, én pedig azóta tűkön ülve vártam a premiert. Eltelt egy év, majd még egy, de az infók csak nagyon lassan kezdtek szivárogni. Idén szerencsére már sokkal többet lehetett hallani a projektről, amely napokon belül végre tényleg megjelenik. Nekem viszont abban a szerencsében volt részem, hogy még a premier előtt a kezeim közé vehettem a játékot. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a gamescomon egy röpke húsz perc erejéig már volt lehetőségem kipróbálni, de az épp csak annyira volt elég, mint a sivatagban bolyongónak egy korty víz. Az elmúlt napokat viszont már a legszebb oázisban töltöttem, amit szomjazó csak el tud képzelni.

Spider-Man

A Spider-Man történetéről nem fogok sok részletet elárulni. Már csak azért sem, mert a készítők nem valamelyik mozifilmet dolgozták fel (pedig azt is kaptunk idén ugyebár, nem is rosszat...), sem pedig valamely már ismert képregényes korszakot. Nem, ők gondoltak egy merészet, és egy teljesen saját sztorit találtak ki, saját tökéletesen váratlan felállásokkal, fordulatokkal, szereplőkkel. Na jó, mégsem, a szereplők azért zömében mind régi ismerősök.
A történet egy már rutinos, megannyi halálos csatát megélt hősről szól. Pókember immár nyolc éve hálóhintázik New York felhőkarcolói közt, ez idő alatt pedig lényegében az összes fontosabb szupergonosszal összemérte már az erejét. És többségüket rács mögé is juttatta. De nem úgy egy bizonyos Wilson Fisket, alias Kingpint. Mint köztudott, ő Pókember egyik legnagyobb ellenfele, a város majdnem teljes alvilágának koronázatlan királya, aki közben közkedvelt üzletember képében is tetszeleg. Nos, ő az első komolyabb ellenfél, akit a játék elején elpáholhatunk. Ez azonban egy olyan láncreakciót vált ki a városban, amely köré az egész történetünk is épül.

Spider-Man

A játék egyik legnagyszerűbb része, hogy nem csak Pókemberről szól – benézhetünk az álarc mögé is. Bizony, ezúttal Peter Parker is legalább annyira hangsúlyos szerepet játszik, mint szuperhős alteregója. Hogy mást ne is mondjak, rögtön a játék nyitó képsorai is őt mutatják. Egy tipikus fiatal felnőttet, aki próbál minden fronton helytállni az életében. Ennek köszönhetően rendkívül szétszórt, ugyanakkor rettenetesen céltudatos és elhivatott. Álarcos ténykedésének köszönhetően mindig siet, de mindig mindenhonnan el is késik. Mint azt bizonyára minden rajongó tudja, Peter már a radioaktív pók csípése nélkül is képes lenne nagy dolgokra, ugyanis amolyan zseniféle a tudományok terén. Ezt a játékban is erősen kihangsúlyozzák, hiszen a Hírharsona helyett egy laborban dolgozik egy olyan projekten, amely megváltoztathatja a világot. Szóval csak a szokásos.
A lényeg, hogy amikor épp nem a hetvenötödik emelet magasságában szaltózunk két hálóvetés között, akkor Peter magánéletét kell egyengetnünk, ami egyébként is teljes embert kívánna, hát még így. Belekóstolhatunk a szerelmi életébe, megismerhetjük barátait és rokonait (azt a keveset, vagyis hát ugyebár May nénit). De az igazán izgalmas rész természetesen az, amikor magunkra öltjük jellegzetes kék-piros kezeslábasunkat, felcsatoljuk a hálóvetőket és indul a bűnüldözés.

Spider-Man

A Spider-Man elképesztően összetett játék, szinte már a komolyabb szerepjátékokat idézi. Voltaképpen tekinthetjük szerepjátéknak is, hiszen majdnem minden játékelem adott ehhez. Van karakterfejlődés, képességfa, eszközkészítés, felszerelés-menedzsment és még megannyi más. Jó, feleletválasztós párbeszédek nincsenek, de azokra nincs is szükség, mivel a forgatókönyv nagyszerűen sikerült. A szereplők dialógusait nagyon jól megírták, én rengeteg alkalommal nyerítettem fel a teszt során egy-egy beszóláson vagy utaláson. Itt említeném meg a Spider-Man egyik legnagyobb erősségét is: a szinkront. Az összes színész nagy átéléssel játszotta el a szerepét, nem voltak túljátszások, sem pedig eldarált szövegek. Mindenki nagyszerűen hozta a karakterét. Ráadásul magyar feliratot is kapott a játék. És ha már hangok: a zenék... nos, tökéletesek.
De visszatérve a játékmenet sokszínűségére. Az időnk nagy részét természetesen az utcán bóklászva, pontosabban az utcák felett, a házak között hálóhintázva fogjuk tölteni. A világ (Manhattan) hatalmas, több kerületre van bontva. Ezeket eleinte nem láthatjuk a térképen, előbb fel kell oldanunk a rendőrség átjátszótornyait, amelyek lefednek egy-egy területet. Ilyenkor a környéken hallhatjuk a rendőrségi rádió forgalmazását, tudomást szerezhetünk a közelben zajló bűncselekményekről, illetve megjelennek az összegyűjthető tárgyak is. Mert ilyenek is vannak, és még szerepük is van a puszta „gyűjtsd össze a 100%-ért” helyett. De erről picit később. Az utcákon véletlenszerűen történnek a kisebb bűncselekmények – rablások, betörések, garázdaság stb. –, ezekre pedig vagy rárepülünk vagy nem. Nem csak azért érdemes foglalkozni velük, mert XP-t kapunk utánuk, hanem mert egyrészt a harcrendszer nagyon jó, másrészt sosem árt gyakorolni. És különben is. Mi vagyunk Pókember...

Spider-Man

Ha már szóba került a harcrendszer. Elsőre nekem is úgy tűnt, mint többeknek, vagyis mintha nagyon a Batman: Arkham szériára hajazna. De minél többet bunyóztam, annál jobban éreztem, mennyire nincs semmi köze a kettőnek egymáshoz. A Batman harcrendszere ugyanis szinte kizárólag a kontratámadásokra épült, itt viszont kevés ilyen van. A pókösztön révén tudjuk, hogy mikor várható támadás, amely elől így könnyebb kitérni. Illetve bizonyos fejlesztésekkel hatékony ellentámadások is feloldhatóak. De a verekedés nem csak ennyiből áll. Támadási formából van szép számmal, több ellenfél esetén szép kombókat lehet összefűzni egy kis odafigyeléssel. A környezetünkben mindig vannak az ellenséghez vágható tárgyak, ha más nem is, hát valamelyik másik ellenség. A bandatagokat fel is dobhatjuk a levegőbe, ahol aztán tovább pofozhatjuk őket. Vannak azonban köztük olyanok is, akiket frontális támadással nem nagyon lehet elintézni. Ez mondjuk nem teljesen hű a Pókember léthez, hiszen hősünk 10 tonnát is elbír, nehogy már egy táposabb huligán kibírja a pofonjait. Na mindegy. Őket előbb ki kell cselezni: vagy a hátukba kerülni és úgy támadni, vagy felrúgni őket a levegőbe, esetleg egy jól irányzott hálóvetéssel elcsenni a fegyverét. Apropó fegyver. A huligánok szeretnek botok mellett pisztolyokkal, puskákkal, néha akár rakétavetőkkel flangálni. Rájuk érdemes jobban odafigyelni, esetleg a nyílt bunyó előtt csendben likvidálni őket.

Spider-Man

Mert bizony Pókfej mestere a lopakodásnak is. Ez is egy izgalmas része a játékmenetnek, amely főleg zárt térben tud remekül működni. Ilyenkor az álmennyezet vagy a szellőzőrendszer segítségével fentről cserkészhetjük be az ellenséget, akit a többiektől elválasztva csendben tehetünk ártalmatlanná. De ez nem mindig olyan könnyű, sokszor az eszünket is használnunk kell. Van olyan helyzet is, amikor nem vehetnek észre minket, mert mondjuk, akkor lelövik a túszt. A vadászatban nagy segítségünkre van a pókösztönünk, valamint a ruhánk is. Utóbbi ugyanis nem csak egy jól megtervezett sztreccsruci, annál sokkal több. Mint korábban említettem, Peter valóságos lángelme, így ruháját is rengeteg hasznos funkcióval látta el. Ezek ráadásul fejleszthetőek is. Itt jegyezném meg, hogy több álruhát is meg lehet szerezni a játékban, ezek mindegyike más egyedi képességgel ruház fel minket, de mindegyiket elláthatjuk három fejleszthető módosítással is. Ugyanígy a hálóvetőnk is fejleszthető, főleg a támadási lehetőségeinket mélyítve általuk. De idővel akár drónokat és különböző hálógránátokat is bevethetünk.

Spider-Man

Korábban már esett szó a gyűjthető tárgyakról. Nos, ezekből is többféle van a játékban. Egyrészt a kissé szétszórt Peter a nyolc év során mindenfelé elhagyott egy-két hátizsákot. Ezeket begyűjtve érdekes régi emlékek kerülnek elő, amelyek segítenek összerakni, mi minden történt nyolc év alatt. Másrészt érméket is gyűjthetünk azzal, hogy lefotózzuk a híresebb látványosságokat, érdekes kutatásokat végzünk (ezek minijátékok formájában jelennek meg), esetleg leszámolunk néhány utcai bandával vagy különböző kihívásokat teljesítünk. Ezek az érmék a mi erőforrásaink, amelyeket ruhánk és eszközeink fejlesztésére költhetünk el. Érdekes adalék, de nagyszerűen működik. Ahhoz, hogy erősebbé váljunk, fel kell fedeznünk az egész világot, de közben ténykednünk is kell.

Spider-Man

Jól van, eleget ömlengtem a Spider-Man játékmenetéről. Essék most szó a grafikáról. Már a 2016-os E3-on bemutatott trailerre is legyintettem, hogy jó-jó, de ez csak egy előre renderelt előzetes, a játék nem így fog kinézni. Nos, de igen. Így néz ki. Sőt, még ígyebbül. Az Insomniac Games érzésem szerint kisajtolt mindent, amit a PlayStation 4-ből (és Próból) ki lehet látvány terén. Lehet, hogy részleteiben egy God of War szebb, de a hatalmas Manhattant ilyen minőségben megjeleníteni még a Tom Clancy’s The Division sem volt képes. A város ugyanis lüktet, az utcák tele vannak élettel, autók araszolnak a dugókban, járókelők sietnek a dolgukra. A házak között madarak repkednek. Lehet, hogy nincs akkora nyüzsgés, mint mondjuk egy GTA V-ben (bár a gamescom alatt még ilyen érzésem volt), de a részletesség terén köröket ver erre is a Spider-Man. Arról nem is beszélve, hogy az utcára leereszkedve nem csak matt kirakatüvegeket látunk: az üzletek belülről is lemodellezték. Jó, legalábbis egy részüket, de persze nem mindenhol. Ugyanígy sok épület falán felmászva, és belesve az ablakokon, nemcsak egy bután tükröződő felületet látunk, hanem mögöttük egy (roppant egyszerűen) berendezett helyiséget is.
Hallottam, hogy néhány rajongó az előzetesek alapján már a premier előtt kritizálta a játékot, mert abban nem mindenhol vannak tócsák, ahol kellene... Higgyétek el: ahol lennie kell, ott vannak tócsák is... Meg úgy általában minden a helyén van. A főszereplők nagyon szépek, de az egyszerű járókelők is részletesek. Az animációkba sem tudok belekötni. Hősünk mozgása sosem volt még ennyire hiteles, a mozdulatok tökéletesen illeszkednek egymáshoz, észrevétlenül folynak össze. Igaz ez az átvezetőkre, a bunyókra és persze a hálóhintázásra is, ami érzésem szerint még soha, egyetlen Pókember játékban sem volt ennyire szórakoztató.

Spider-Man

Lassan kritikám végére érek. Itt kellene jönnie annak a résznek, ahol felsorolom a Spider-Man hibáit. Kétségtelen, hogy nincs tökéletes játék, mindig marad egy-két bug, mindig vannak kevésbé jól átgondolt vagy kivitelezett részletek. Nincs ez másképp most sem. Előfordult, hogy egy előre szkriptelt animációt megzavart valami (mondjuk a hátulról elkapós fojtás előtt a célpontom épp lemászott az emelvényről, így én már csak az üres levegőt fojtogattam), de ez is ritka, mint Zöld manó napi jócselekedete. Így egyszerűen nem találok olyan részt, amibe érdemben bele tudnék kötni.
A Spider-Man tényleg egyensúlyozik a tökéletesség peremén, és csakis azért nem süthető rá, hogy az lett, mert tökéletes játék nem létezik. De az tény, hogy nemcsak a valaha készült legjobb pókemberes játékhoz van szerencsénk, hanem a szememben a valaha volt legjobb szuperhősös játékhoz is. Ezt a címet eddig a Rocksteady Batman: Arkham sorozata birtokolta, de Pókarc most játszi könnyedséggel penderítette ki Bruce Wayne-t a trónteremből. ■

Spider-Man
Spider-ManSpider-ManSpider-ManSpider-ManSpider-Man

A tesztpéldányt a Sony Interactive Entertainment Europe biztosította számunkra.

értékelés

Spider-Man (2018)

Spider-Man (2018)
Pozitívumok
  • HANGULAT csupa nagybetűvel
  • Az előzetes videók nem hazudtak, a játék meseszép
  • A játékmenet annyira összetett, hogy akár két külön játékban is bőséges lenne
  • Tökéletes szinkron, hangok és zenék
  • Az első pillanattól az utolsóig rabul ejt
  • Végre egy Pókember játék, ahol az álarc mögé is benézhetünk
  • A készítők nem féltek egy sor saját ötletet becsempészni
  • Remekül adagolják az újdonságokat, a játék sokáig képes fenntartani az újdonság varázsát
  • Stan Lee cameo
Negatívumok
  • Ide is kéne írni valamit... őőő... na jó, megvan! Nagy ritkán egy-két szkriptelt animáció rosszul futott le
Spider-Man (2018)
További hírekért és cikkekért ugorj a játék adatlapjára:
Spider-Man (2018)

hozzászólások (5)

Juraviel.Ihuan.Bedvin
Juraviel.Ihuan.Bedvin 2018.09.05. 15:04
A testvérem is előrendelte PS4-re. Eddig csak pozitív cikkeket olvastam, róla, úgyhogy megérte, szerintem.

GeryG, a "Web of Shadows"-al játszottál? Nekem az volt az egyetlen Pókember játék, ami próbáltam és nagyon bejött, főleg hogy két választható út volt (és van egy harmadik kis).
Gobiakos
Gobiakos 2018.09.05. 15:13
Ez tök cuki: A véres szájú Pistikék mindig azon élcelődnek, hogy a Warner nem képes más karater köré építeni normális képregényhősös játékot, csak Batman köré. Na most mi a helyzet a Marvellel, kérdem én? Ők meg csak a szerencsétlen falmászóból képesek normális tartalmat gyártani.
Nem hiszti akar ez lenni részemről, sőt! Nekem is vérzik a szívem, hogy nem kaphatunk még több szép és bőséges tartalommal megáldott játékot a témában...
Peace
Peace 2018.09.05. 15:57
Majd PS Plus-ba jó lesz. XD
GeryG
GeryG 2018.09.05. 16:41
Lehet, hogy játszottam vele, de annyi volt, hogy már keverednek az emlékek. A képeket nézve kevésbé ismerős, de egyáltalán nem kizárt, hogy járt nálam, max nem hagyott bennem maradandó emlékeket. Nem úgy, mint a mostani. :D
Ricsi1976
Ricsi1976 2018.09.05. 18:36
Részemről ott sem :( Nem jön be. :(
ajánlott olvasnivaló