Még év elején szenteltem egy hosszabb cikket a MOBA műfajnak, azon belül is annak a problémának, hogy vajon a teljes kivéreztetés és kifulladás után maradt-e még bennük bármiféle potenciál vagy lehetőség. Egyik alanyom a Battlerite volt, amely egy gyors, adrenalindús arénaharcba öltötte az ismerős játékelemeket, a másik a Prime Arena, amely a battle royale műfajával vegyítette a klasszikus elemeket. Azóta történt egy lényeges változás, az egyik cikkalanyom ugyanis egyszerűen lenyúlta a másik ötletét.
A Battlerite Royale már címében elmond mindent: eredetileg ingyenes extra játékmódnak indult, majd fizetős spinoff címmé hízott battle royale a Battlerite szereplőgárdájával és ismerős mechanikáival. A fejlesztők egyszerre tartottak a kezükben egy fantasztikus lehetőséget, hogy franchise-t építsenek a poszt-MOBA mezőny egyik legerősebb versenyzője köré, másrészt egy hatalmas kockázatot, hiszen egy korábban free-to-play frissítésként ígért játékmódra dobtak árcímkét, a battle royale áradatban pedig kétséges volt, egyáltalán komolyan veszik-e régi és új játékosok a próbálkozásukat. Ráadásul már a Prime Arena is bizonyította, hogy közel sem egyszerű a MOBA stílust battle royale-lal keverni, hiszen számos dolog, ami az 5v5 csatatéren jól működik (mellékes megjegyzés, hogy a Prime Arena esetében abban sem működött hibátlanul), a BR környezetben kényelmetlen, frusztráló megoldássá válhat.
A Battlerite Royale azonban alig pár óra alatt meggyőzőtt róla, hogy a koncepció működik – ráadásul a jelek szerint nem csak engem, hiszen a még Early Accessben leledző játékkal már többen játszanak, mint az alap, free-to-play Battlerite-tal. Ennek köszönhetően, bár szintén rendelkezik egy botok ellen játszható gyakorló móddal, szinte mindig alig fél perc várakozást követően találtam egy indulásra kész, 30 fő befogadására képes lobbyt. A fejlesztők pedig szinte csuklógyakorlatként oldottak meg számtalan olyan nehézséget és problémát, amelybe a Prime Arenának korábban beletört a bicskája. A jelenlegi egyetlen pálya precízen tervezett, nincsenek zsákutcák, az útvonalak szélesek, könnyen navigálhatóak, így nem csak a lassan felemésztő köd elől egyszerű a menekülés, de az igen változatos terepek bármelyikén kerül sor konfrontációra játékosok között, van tér manőverezni, szemben a Prime Arena „sikátoraival”.
A karakterek közötti egyensúlyt is kellemesen eltalálták, a tesztelés során nem éreztem jelentős előnyt vagy hátrányt, függetlenül attól, hogy közelharcra vagy távolsági csapásokra specializált harcost választottam (az összes karakter alapból elérhető). A játékmenet, a fejlődés alapját pedig grind helyett áthelyezték a taktikusságra. Karaktereink például nem MOBA jellegűen szinteket lépnek, hanem egymás leölése árán, elszórt gömbök feltörésével, illetve a pályákon várakozó árusoktól szerezhetnek felszereléseket, támadásaik különböző erősségű változatait (induláskor csak az alap és a lassan feltöltődő ultimate érhető el).
A Battlerite Royale egyik legnagyobb érdemének mégis azt tartom, hogy bár rendelkezik a műfajból eredő „sok előkészület után gyors halál” problémájával, mégis fenntartotta a folyamatos fejlődés érzését. A meccseket követően még akkor is előrébbléptem a ranglétrán, és megnyithattam kozmetikumokat tartalmazó ládákat, ha le sem öltem senkit, pusztán egyre ügyesebben szerepeltem a küzdelemben, és olyan dicső kitüntetéseket értem el, mint a tíz utolsó játékos közti elhalálozást. Ez pedig folyamatosan motivált az újabb és újabb próbálkozásra, gyakorlásra, gyakran kaptam magam azon, hogy ha csak egy röpke tíz-húsz percem is volt játszani, szinte automatikusan a BR-hez nyúltam – még azután is, hogy rég megvolt a cikk írásához szükséges anyagom. Egyedül azt sajnáltam, hogy a botok elleni gyakorló mód a jelenlegi formájában közel használhatatlan. Új karakterek megszokására úgy-ahogy jó, ám hiába gyilkoljátok benne halomra az ostoba gépi játékosok seregeit, jó eséllyel az első éles meccsen elvéreztek a legelső „hús-vér” ellenfél kezei által. Egy beállítható nehézségi szint csodákra lenne képes ennél az opciónál.
A Battlerite Royale pontosan azt nyújtja amit ígér: MOBA-ba öltött, gondosan kidolgozott battle royale őrületet, a fejlesztőktől elvárt színvonalon. Ha az eredeti Battlerite is az egyik kedvenc időtöltésed, jó eséllyel remekül fogsz szórakozni ezzel a fizetős változattal is, ha pedig csak látni szeretnéd, hogyan működhet jól ez a koncepció, szintén érdemes adnod neki egy esélyt. Megkockáztatom, egy próbát még talán akkor is megérne, ha eddig mind a MOBA, mind a battle royale műfajokhoz igen erős fenntartásokkal álltál – bár sajnos ebben igen komoly akadály a húsz euró fölötti árcédula. Remélem a készítők az Early Access fejlődése során előbb vagy utóbb kiadnak egy ingyenes próbaverziót is, vagy legalább futtatnak majd néhány ingyenes hétvégét.
