Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Ismertető/teszt

Last Year: The Nightmare Last Year: The Nightmare

Last Year: The Nightmare teszt – egy megkésett aszimmetrikus multi horror

Az Elastic Games késve adta be a házi feladatát, de még nem biztos, hogy emiatt meg is bukik...

2019.01.09. 16:29 | szerző: GeryG | Ismertető/teszt

2014 őszén jelentette be az Elastic Games, hogy készül első játékuk, a Last Year. Én anno fel is kaptam rá a fejem, ugyanis a koncepció akkoriban meglehetősen újnak számított, ráadásul a körítés is ínyemre valónak tűnt. Miről is volt szó? Egy aszimmetrikus multiplayer horrorjátékról. A bejelentéskor már formálódott egy ilyen, ám az Evolve a maga sci-fi szörnyes megoldásával nem igazán hozott lázba. És mint később kiderült, másokat sem. Ezzel szemben a Last Year egy tipikus tinihorroros körítéssel kecsegtetett. Adott egy középiskola, benne egy maroknyi diák és egy pszichopata gyilkos. A diákokat és a gyilkost is a játékosok alakítják, előbbiek célja a menekülés, utóbbié a vadászat. Egyszerű, de nagyszerű képlet, amely csak megfelelő kivitelezést kíván, hogy sikeres legyen. Csakhogy ennek már bő négy éve, ami önmagában még nem lenne túl hosszú idő egy jó játék fejlesztéséhez. Akkor viszont az, ha menet közben többen is beelőzik az embert. Így járt a végül decemberben megjelent Last Year is, amely eddigre kapott egy kis címkiegészítést is, és Last Year: The Nightmare néven került a boltokba.

Last Year: The Nightmare teszt – egy megkésett aszimmetrikus multi horror

Kik előzték be? Nos, először is a Dead by Daylight, amely szinte pontról pontra ugyanazt kínálta, amit a Last Year is. Csak épp iskola és diákok helyett egy táborral és táborlakókkal. Ez lett a stílus első képviselője, ennek megfelelő sikert is ért el. Aztán jött a Friday the 13th: The Game, amely szintén ugyanerre a receptre épített, csak épp a népszerű Péntek 13 és Jason Voorhees karaktere biztosította a sok eladást. Szóval mire most megjelent a Last Year: The Nightmare, már többen is megmutatták, hogy miről is szól az aszimmetrikus horrorjátékok zsánere, így a játéknak valami egyedit kellene mutatnia, hogy kitűnjön az egyébként egyelőre nem túl nagy tömegből. Kérdés, hogy ez mennyire sikerül neki.

Nos, semennyire. Ha szigorú akarnék lenni (és miért ne legyek az?), akkor azt mondanám, hogy a Last Year a világon semmi egyedit nem képes felmutatni, illetve semmi olyat, amit a konkurencia már ne sütött volna el. Így nagyjából két dologban bízhat: a kivitelezésben és a hangulatban. Sajnos azonban előbbivel akadnak gondok, cserébe utóbbi alapvetően megállja a helyét. A Last Yearben nincs egyszemélyes lehetőség, csak más játékosokkal játszhatunk együtt. Itt mindjárt ki is ütközhet az első probléma: vannak-e elegen a szervereken. Tesztem során ez változó volt, hol gyorsan találtam magamnak játszótársakat, hol lassabban. Minden kör elején véletlenszerűen dől el, hogy a hat játékos közül ki lesz az aktuális gyilkos, de persze lehet önként is jelentkezni rá. Diákból és gyilkosból is a megadott karakterek közül lehet válogatni, de míg a diákoknál ez csak a megjelenést jelenti, addig a gyilkosok oldalán a képességek is eltérőek.

Last Year: The Nightmare teszt – egy megkésett aszimmetrikus multi horror

A diákok közül teljesen mindegy, hogy a sportolót, a geeket vagy épp a dögös csajt választjuk, ez nincs hatással a karakterosztályokra. Miután mindenki kiválasztotta a maga szereplőjét, választhat neki egy szerepkört is. Van az assault, aki közelharci fegyverrel (baseballütő vagy gázcső, ilyesmi) van felszerelkezve. A scout egy mozgásérzékelő kütyüt szorongat, amely egyszeri sokkolóként is használható. A medicet aligha kell magyarázni, míg a technician jeleskedik a leginkább a tárgykészítésben. Erre pedig szükség is van, mivel a diákok csak így juthatnak különböző extra felszerelésekhez. Akár lőfegyvert is szerezhetnek, de készíthetnek rögtönzött bombát, molotov koktélt is. Nekem a karakterválasztás picit fura volt, hiszen a fogszabályzós loser kislánnyal is lehetünk assaultok, aki elsődlegesen a többi csapattárs védelméért felel. Én maradtam volna inkább a szereplőkhöz kötött szerepek mellett, az hitelesebb.

Gyilkosból három rója az iskola folyosóit. Van a behemót, aki lomha, de bivalyerős, egyetlen ütéssel képes végezni bárkivel. Aztán van a klasszikus baltás gyilkos, aki... nos... baltával gyilkol. És végül van az állandóan vigyorgó őrült, aki egy lánccal kapja el és húzza magához áldozatait. Nem túl széles választék, de legalább eléggé eltérő taktikát kívánnak meg a gyilkosok. Még akkor is, ha alapvetően ugyanazok az eszközök állnak rendelkezésükre. Vagyis mindhárommal képesek vagyunk teleportálni és csapdákat is állítani. Ebben a módban láthatatlanul és meglehetősen gyorsan mozgunk a pályán, illetve mindenféle hátráltató csapdákat pakolhatunk le. Ha pedig a megfelelő időben a megfelelő helyen vagyunk, egy gombnyomással előtűnhetünk a semmiből, hogy elkapjuk valamelyik diákot.

Last Year: The Nightmare teszt – egy megkésett aszimmetrikus multi horror

A játék mindössze három pályát kínál (jelenleg), amelyek mind egy tipikus amerikai középiskola valamely területét fedi le. Van itt könyvtár, tornacsarnok és egy óratorony is. A diákoknak mindegyik pályán más részfeladatokat kell teljesítenie, mielőtt kinyithatnák a meneküléshez vezető utat. A feladatok többnyire valamilyen alkatrészek összegyűjtésére irányulnak, majd ezek segítségével kell beindítani valamit. A könyvtárban például a számítógépes rendszert kell életre kelteni, majd annak segítségével kinyitni a lezárt ajtót. Bár a játék minden alkalommal máshová pakolja a felkutatandó tárgyakat, idővel ismétlődővé válik a dolog.

Mivel a Last Year kifejezetten kooperatív multira lett kihegyezve, elengedhetetlen a megfelelő kommunikáció. Ez ugyebár VOIP rendszeren keresztül a leghatékonyabb, ehhez pedig ideális választás lehet a Discord. Csakhogy érzésem szerint a fejlesztők kicsit túllőttek a célon, ugyanis a játék terjesztéséhez is a Discord nemrég indult online áruházát választották. Így a Steam kínálatában nem találjuk meg, ami egy egyébként is hátrányból induló játék esetében különösen rossz ómen lehet.

Last Year: The Nightmare teszt – egy megkésett aszimmetrikus multi horror

A Last Year: The Nightmare alatt az Unreal Engine 4 dolgozik, de sajnos ez manapság már régen nem garancia a grafikai minőségre. Bár az összhatás alapvetően rendben van, a gyakran kidolgozatlan részletek miatt a játék képtelen kilépni a grafikai középszerűségből. Különösen igaz ez az animációkra és interakciókra, amelyek több évvel ezelőtti szintet képesek olykor idézni.

Nem lenne rossz játék a Last Year, sőt, ki merem jelenteni, hogy nem is az. Csak épp elkésett. Ha mondjuk két-három évvel ezelőtt – legalább early access formában – elérhetővé vált volna, akkor sokkal jobb szájízzel állhattunk volna fel előle. Persze a hibái és átgondolatlanságai vélhetően akkor is benne lettek volna. Csak épp nem sok máshoz lehetett volna hasonlítani, illetve később hozzá hasonlítottuk volna a műfaj többi képviselőjét. Így viszont a Last Year: The Nightmare picit olyan, mint mikor egy diák késve adja be a háziját. Azt a háziját, amin az év végi jobb jegye is múlhat. A házival ugyan nincs nagy gond, csak épp a tanár a késés miatt már nem adhatja rá a legjobb osztályzatot... ■

A tesztpéldányt a játék fejlesztője biztosította.

értékelés

Last Year: The Nightmare

Pozitívumok
  • A hangulatra nincs panasz, hozza a tipikus tinihorroros feelinget
  • Jó csapatmunka nélkül kevés a túlélés esélye
Negatívumok
  • A gyilkosok nem túl hatékonyak, mondhatni gyengék
  • A játék semmi egyedit nem képes felmutatni a konkurenciához képest
  • A terjesztéshez választott Discord nem biztos, hogy segíti a népszerűvé válást
  • Itt-ott bugos, félkész kivitelezés
Last Year: The Nightmare
További hírekért és cikkekért ugorj a játék adatlapjára:
Last Year: The Nightmare

hozzászólások (4)

szepiz01
szepiz01 2019.01.09. 19:24
Én nagyon nem értek egyet.
Szerintem ez a játék a maga 3 mapjával és 3 gyilkosával már sokkal többet nyújt mint a dead by daylight vagy f13th.
A classok, a craftolás és scrap gyűjtés, stb...
A játékmenet sokkal (!) élvezetesebb mint bármelyik eddig.
A grafika mérföldekkel jobb mint az említett 2 másik játékban.
Összminőségben is leveri őket, látszik, hogy a 4 év arra kellett, hogy minden szépen kilegyen dolgozva. A mapok részletesek és szépek, a 3 gyilkos alapjában más és más játékmenetet kínál nem úgy mint a többi játék "vágd kétszer gerincen azt mehet a levesbe" halhatatlan gyilkosai.
A gyilkosok nem "gyengék", rengetegszer öltem meg mind az 5 túlélőt és rengetegszer vadászott le mind az ötünket más gyilkos is. Szerintem sokkal jobb a játék ha gyilkost is meglehet ölni.
(Mellesleg steam-re is jön a játék)
GeryG
GeryG 2019.01.10. 08:39
Ezért szép dolog a véleménynyilvánítás: tök szubjektív és nem kell mindenkinek egyetértenie. :D

Kicsit utánanéztem: a Dead by Daylightot 2016-ban jelentették be és még abban az évben el is rajtolt. A Friday 13th-t pedig 15-ben jelentették be és 2017-ben jelent meg. Mondjuk, hogy a bejelentés előtt már legalább egy évvel dolgoztak a játékokon, és persze a premier után is sokat fejlesztettek még rajtuk. De akkor is sokkal rövidebb idő alatt kerültek a játékosok kezei közé. Ehhez képest a Last Year legalább 4-5 év fejlesztés után érkezett meg, és ahhoz képest viszont (szerintem) nem tud sem grafikailag, sem játékmenetileg olyan dolgot felmutatni, amivel túlnőne a konkurencián.

Ezzel együtt - ahogy írtam is - nem rossz játék, szórakoztató. Hogy grafikailag melyik szebb, melyik nem, megint tök szubjektív, én úgy mondanám, hogy a három közül egyik se szép, de annyira nagyon nem is csúnyák. Játékmenetben pedig 80%-ban tök ugyanazt adják mindhárman, itt-ott néhány eltéréssel.

Igen, az alapvetően jó ötlet, hogy a gyilkosokat meg lehet ölni, habár mint tudjuk pár perc pihi után már vissza is térhet az, amelyiket lenyomták. Addig meg vadászol a másik kettő közül valamelyikkel. Ha nagyon szigorú akarnék lenni, akkor azért azt mondanám, hogy a "pszicho gyilkos vadászik a tinikre" koncepcióba nem igazán fér bele, hogy a tinik nevetve lecsapják a gyilkost. Márpedig itt ez van. Én a teszt során voltam eleget mindkét oldalon, és többnyire mindig le tudtak lépni a kölkök. Persze mondhatjuk, hogy bénáztam (mert többnyire így is volt :D), de akkor a többi játékos is, mert engem pl. gyerekként egyszer se kaptak el. Szóval szerintem azért bőven ráférne még a karakterekre egy kis balance, de az alapok jók. Főleg, hogy a három gyilkos valóban eléggé eltér egymástól. Más kérdés, hogy szerintem a monstrum nagyon nem illik a hangulathoz, de ez már megint csak szubjektív... :)
szepiz01
szepiz01 2019.01.10. 22:45
Pesze nyilván nem azt vártam, hogy a kommentem után át lesz írva az egész cikk :D.
Gondoltam nem árt ha valaki esetleg lát egy véleményt a másik táborból.
Néhány dologban amúgy egyetértek, a nagy behemoth tényleg nem nagyon illik bele így az egészbe.
Viszont ragaszkodom ahhoz a véleményhez, hogy a gyilkost mindenképp jobb ha meg lehet ölni, ezt az többi hasonló játékból szerzett tapasztalatból mondom. F13-ban ha meghallottad az ijesztő zenét kb fel is adhattad mert egyszerűen hiába csinálsz bármit kb fix, hogy neked annyi sőt én volt, hogy megjelent előttem Jason úgy, hogy nem volt velem legalább 2-3 másik túlélő inkább ki is léptem mert most hiába vergődök nagy valószínűséggel úgyis megöl. Dead by Daylight rendszere jobban bejött mert legalább van rá esély, hogy felszednek a földről vagy leszednek a kampóról viszont a gyilkosok ott pedig konkrétan istenek, nem tudom azóta ez változott-e de amikor utoljára játszottam az összes gyilkos gyorsabb volt mint a túlélők ráadásul két ütésből meg is ölt bármelyik.
GeryG
GeryG 2019.01.11. 08:09
A balance mindhárom játékra bőven ráférne a túlélők és a gyilkosok oldalán is, ez tény. A Last Yearben tényleg nem rossz, hogy halandók a gyilkosok is, csak épp picit lehetnének erősebbek. Oké, a láncos fószer szándékosan gyenge, mivel baromi gyors, a behemótot meg tényleg nehéz megölni, de azt meg körberohangálják... egyedül talán a baltás a maga arany középútjával van úgy-ahogy jól belőve. Se nem halhatatlan, se nem túl lassú és nagyjából ölni is lehet vele. Ugye az elkapott gyerekeket itt is újra lehet "éleszteni", szóval akkor is van még esélyed, ha elkaptak.

Szóval nem rossz játék ez, csak még van mit csiszolni rajta. Kíváncsi leszek, hogy milyen irányba megy majd el a fejlesztés mostantól. Gondolok itt a további tartalmakra: új pályák nagyon elférnének még. A gyilkosok számát is lehetne még növelni egy-két taggal. A diákokat jelen formájukban viszont tök felesleges, mert egyrészt teljesen jól lefedik a tipikus tinihorror zsánert (focista gyerektől a geeken át és a dögös csajon keresztül egészen a kötelező feketéig...). De, ahogy írtam, én a kasztválasztást teljesen újragondolnám, mert így nagyon bóvli. Hogy a focista gyerek lehet a technician, a hózentrógeres looser meg az assault, az több mint vicces... :D
ajánlott olvasnivaló