Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Ismertető/teszt

Team Sonic Racing

Team Sonic Racing teszt – Senkit sem hagyunk hátra, avagy nem mindig a leggyorsabb a legjobb

Egy érdekes csapatalapú versenyjáték érkezett a Sonic univerzumban.

2019.05.28. 23:30 | szerző: gregmerch | Ismertető/teszt

A Sega „Mariója”, Sonic, a kék sündisznó immár két év híján harminc esztendeje száguld hol egymaga, hol társaival a lekülönfélébb alkotásokban a rajongók legnagyobb örömére. Ez a száguldozás leginkább „zu fuß” történik, de időnként – mint szinte minden valamirevaló platformerhős – bizony ő is bepattan cimboráival egy-egy versenyautó volánja mögé, hogy keréken gurulva is jól megkergessék egymást. Ennek a jópofa, mókás, egymással kitolós vagy – mint jelen esetben is – egymást segítő gokartos-autós stílusnak számos képviselője akad, kezdve személyes nagy kedvencemmel, a Mario Karttal, folytatva a Crash Tag Team Racinggel és a Jak X: Combat Racinggel egészen a Sega hasonló alkotásaiig bezárólag, amelyek legutóbbi képviselőjéről, a Team Sonic Racingről szólnék most röviden. A program fejlesztéséért a nagy múltra visszatekintő brit Sumo Digital a felelős, akinek a nevéhez számos sikeres alkotás vagy azok ugyancsak remekbeszabott portjai köthetők (Forza Horizon 2-3-4, LittleBigPlanet, Virtua Tennis stb.), így joggal számíthattunk most is minőségi munkára az angolszász skacoktól.

Team Sonic Racing teszt – Senkit sem hagyunk hátra, avagy nem mindig a leggyorsabb a legjobb

Az egyfajta bevezetőként és egyben oktatórészként is funkcionáló sztori mód nem agyonbonyolított története szerint egy földönkívüli, mosómedvére hajazó lény, Dodon Pa meghívót küld Sonicnak és haverjainak, amelyben egy autóversenyre invitálja őket, ahol az általa fejlesztett járgányokban kellene háromfős csapatokra oszolva megmérkőzniük. Habár nem értik pontosan, mire is jó ez az egész, elfogadják a kihívást, és belevágnak a szériából már ismerős helyszíneken rendezett futamokba, hogy végül természetesen ismét Doctor Eggman ármánykodásán felülkerekedve tehessenek rendet a világban.

Elsődleges fontosságú a csapatszellem és a csapattagok közti együttműködés.Első ránézésre ez a játék is csak egy „x plusz egyedik” gokartos cuccnak tűnik, amelyben most éppen a Sega halhatatlan platformhőseivel versenghetünk. Aztán nagyjából a második kör, de legkésőbb a második verseny során az ember igen hamar ráébred, hogy ez bizony nem a szokásos „törjünk borsot mindenki orra alá, miközben igyekszünk mindent kikerülve elsőként a célba érni” típusú program! Itt kérem szépen elsődleges fontosságú a csapatszellem és a csapattagok közti együttműködés, ami nélkül mit sem ér az egyéni győzelem. Itt nem feltétlenül az a jobb, aki a leggyorsabb volt, ha közben önző módon nem foglalkozott társaival, sokkal inkább azt jutalmazza a játék, ha ez a bizonyos együttműködés minél olajozottabb és teljesebb.

Team Sonic Racing teszt – Senkit sem hagyunk hátra, avagy nem mindig a leggyorsabb a legjobb

Az összesen tizenöt karakterhez saját, spéci, a játékban előrehaladva folyamatosan kívül-belül fejleszthető verda dukál. Ezek három különböző típusba sorolhatók, úgy, mint speed (gyors), technique (ügyes) és power (erős), amelyekkel mind más szerepet tölthetünk be a csapatunkon belül, és amelyek teljesen másféle tulajdonságokkal, lehetőségekkel rendelkeznek. Így míg Sonic villámként száguld előre egészen az első akadályig, addig Tails simán átmegy olyan felületeken is, amelyeken más elakadna, Knuckles pedig olyan akadályokon is átgázol, amelyek másokat megállítottak volna.

Verseny közben különféle segítségeket (ún. wispeket) szedhetünk össze, amelyeket át is adhatunk társainknak, illetve kisegíthetjük őket számos más módon is szorult helyzetükből. Ha ezt jól csináljuk, akkor egy, a csapat összjátéka jóvoltából töltődő skála megtelik, és mi egy rövid ideig valamennyien a hangnál csak egy picit kisebb sebességgel süvíthetünk át mindenen és mindenkin. A driftek, az ugratások, a trükkök, az egymásnak való asszisztálás, a feladatok és kihívások végrehajtása kivétel nélkül hozzáadódnak a csapat végső pontszámához, amely így lehet, hogy nem akkor a legmagasabb, ha közben közülünk kerül ki a legelőkelőbb helyezett.

Team Sonic Racing teszt – Senkit sem hagyunk hátra, avagy nem mindig a leggyorsabb a legjobb

Egy-egy futamban maximum négy csapat mérkőzhet meg, ami tizenkét versenyzőt jelent. A futamok mehetnek győzelemre, időre, de csak a móka kedvéért is, amely esetben mi határozzuk meg a szabályokat. A csapatok összeállítása a sztori mód kivételével nincs kőbe vésve, sőt, akár három Sonic is alkothat egy teamet. Száguldozásra huszonegy pályán van módunk, amelyek a Sonic franchise – beleértve az előző két versenyjátékot is – különféle helyszíneiből kerültek ki, így joggal lehetnek ismerősek a régi veteránok számára. A puszta játékkal szerzett virtuális fizetőeszköz terhére autóinkat bütykölhetjük, így azok számos tulajdonságát, de akár küllemét is a magunk kedvére pofozhatjuk, ami egy kis Forza-feelinget kölcsönöz a programnak, még ha nem is véresen komolyan teszi azt.

Sokkal élvezetesebb többedmagunkkal tolni, mint egyedül.Tekintve, hogy ez alapvetően egy csapat alapú játék, amely nem titkoltan a kooperatív játékra helyezi a hangsúlyt, sokkal élvezetesebb többedmagunkkal tolni, mint egyedül – főleg, hogy a botok finoman szólva nem állnak a helyzet virtuális magaslatán az MI tekintetében. Közös mókázásra lokálisan négyen (illetve a Team Adventure névre keresztelt kampány esetében hárman), online pedig tizenketten állhatunk össze. Az online részt még a megjelenés előtt Onimushaman kollégával próbáltuk ki, akivel jó néhány futamot nyomtunk le különböző szabályokkal, számos helyszínen. Igen változatosak a lehetőségeink a multi során, ami azt jelenti, hogy a versengés szinte minden aspektusát igen bőséges skálán állíthatjuk bármikor be, így akár egyazon, akár az ellenfél csapatában is játszhatunk, ha a kedvünk úgy kívánja. Itt szigorúan a „minél több, annál jobb” elv érvényes, így az a legoptimálisabb, ha tizenkét barát jön össze egy kis kötetlen online kocsikázásra.

Team Sonic Racing teszt – Senkit sem hagyunk hátra, avagy nem mindig a leggyorsabb a legjobb

A fejlesztők az előző Sonic játékok egy módosított motorját használták a látványvilág megteremtéséhez, ami a stílusnak megfelelően színes, szagos, no és persze mindvégig tüncibünci. Az effektek és a grafika teljesen rendben vannak, ami mellett még szaggatásmentesen hasít is a játék mindvégig (legalábbis a teszthez használt PlayStation 4 Prón). Egyedül amiatt morogtam, hogy az egyes homok-, gyep- és egyéb csapdák gyakran durván beleolvadtak a pálya mindenki számára simán járható részébe, így, ha nem a megfelelő járművel voltam, bizony csúnyán (és hirtelen) megálltam. A számos ismerős taktust is felcsendítő zene abszolút a legprofibbak közül való, amelyért a régebbi epizódok zeneszerzőjét, Jun Senoue-t illeti a dicséret. A vezérléshez bármilyen mezei kontroller elegendő, nem annak kézreállása, mintsem a pályára betervezett, járműosztálytól is függő akadályok fognak homlokráncolást okozni mindenkinek.

Tulajdonképpen nem is igen mondhatok az eddigiek alapján, sőt, semmi alapján igazán rosszat erre a remek kis játékra, de az valamiért nálam mégsem ütötte meg a személyes etalon Mario Kart sorozat szintjét. Értem én, hogy itt a csapatjátékon és a kooperáción van a hangsúly, ott pedig mindenki magáért hajt, de valahogy mégsem éreztem ettől különlegesnek vagy kiemelkedőnek ezt a játékot. Megvan benne minden, ami kell, ráadásul barátokkal játszva az igazi, de akkor sem éreztem átütőnek. Van az úgy, hogy az ember nem tudja megmagyarázni, hogy miért, de minden igyekezete és az adott dolog minden erénye ellenére valamiért az mégsem éri el nála a készítők által kívánt hatást. Nekem a Sumo Digital és a Sega legújabb versenyjátéka, a Team Sonic Racing valamiért ilyen.

Team Sonic Racing teszt – Senkit sem hagyunk hátra, avagy nem mindig a leggyorsabb a legjobb

Ez persze nem azt jelenti, hogy rossz lenne, sőt, a gyerekeim is megállás nélkül nyúznak, hogy nyúzzuk, és ha nem megyek, nyúzzák ők maguk, így bőven elképzelhető, hogy az én készülékemben van a hiba. Lehet a butácska MI, a nem túl eredeti kampány, vagy a stílushoz képest szerintem kicsit túlgondolt játékmenet ennek az oka, nem tudom. Zárszó gyanánt kiegyezek saját magammal annyiban, hogy nálam ugyan nem ez az alkotás a stílus koronázatlan királya, de pont belőle tanultam meg azt, hogy nem feltétlenül minden versenyt nyer meg az, aki elsőként szakítja át a célszalagot. ■

értékelés

Team Sonic Racing

Team Sonic Racing
Pozitívumok
  • Remek baráti és többszemélyes szórakozás
  • Kellemes megvalósítás
  • Bőséges a játékbeli lehetőségek tárháza
Negatívumok
  • Egyedül játszva nem olyan mókás
  • Butácska MI
  • Feledhető sztori mód

A tesztpéldányt a játék hazai forgalmazója, a Cenega biztosította.

Team Sonic Racing teszt – Senkit sem hagyunk hátra, avagy nem mindig a leggyorsabb a legjobbTeam Sonic Racing teszt – Senkit sem hagyunk hátra, avagy nem mindig a leggyorsabb a legjobbTeam Sonic Racing teszt – Senkit sem hagyunk hátra, avagy nem mindig a leggyorsabb a legjobbTeam Sonic Racing teszt – Senkit sem hagyunk hátra, avagy nem mindig a leggyorsabb a legjobbTeam Sonic Racing teszt – Senkit sem hagyunk hátra, avagy nem mindig a leggyorsabb a legjobbTeam Sonic Racing teszt – Senkit sem hagyunk hátra, avagy nem mindig a leggyorsabb a legjobbTeam Sonic Racing teszt – Senkit sem hagyunk hátra, avagy nem mindig a leggyorsabb a legjobbTeam Sonic Racing teszt – Senkit sem hagyunk hátra, avagy nem mindig a leggyorsabb a legjobbTeam Sonic Racing teszt – Senkit sem hagyunk hátra, avagy nem mindig a leggyorsabb a legjobbTeam Sonic Racing teszt – Senkit sem hagyunk hátra, avagy nem mindig a leggyorsabb a legjobbTeam Sonic Racing teszt – Senkit sem hagyunk hátra, avagy nem mindig a leggyorsabb a legjobb
Team Sonic Racing
További hírekért és cikkekért ugorj a játék adatlapjára:
Team Sonic Racing

hozzászólások (0)

ajánlott olvasnivaló