Nem is olyan régen teszteltem a Railroad Corporation early acces verzióját – a játék már akkor eléggé késznek érződött, és nem is történt nagy forradalom ezalatt a 4-5 hónap alatt. Az akkori cikkem meglehetősen pozitív hangvételű volt, az egész játék meglehetősen ígéretesnek tűnt. Az egyetlen dolog, amit hiányoltam, az a játék mélysége. Lássuk, sikerült-e megtölteni tartalommal a játékot!
A Railroad Corporation a nevébel ellentétben nem kifejezetten csak a vasútról szól. Bár az áruszállítást kizárólag vonatokkal végezhetjük, a sikerhez a vagonokon túl farmokat, üzemeket kell vásárolni, raktárakat üzemelni, szerződéseket teljesíteni és így tovább. Figyelni kell a piaci árakat, mikromenedzselni kell a raktárkészletet, embereket kell felvennünk és pénzt kell ölni a kutatás-fejlesztésbe is. A játékmenet tehát eléggé eltér mondjuk egy Transport Fevertől vagy egy OpenTTD-től. Ez abban is megmutatkozik, hogy a vasútépítés maga meglehetősen leegyszerűsített, funkcionális. Nem tudunk bonyolult jelzőrendszereket, váltókat építeni, sokszor nem tűnt túl intuitívnek, hogy mikor és miért áll meg egy vonat, máskor pedig mikor hajt át egy kitérőn gond nélkül. Maga a vasútépítés egyébként elég sok negatív visszajelzést kapott – ennek ellenére, ahogy az early accessben, úgy most sem volt vele különösebb gondom. Ugyan az automatikusan felajánlott útvonal sokszor botrányosan rossz és körülményes volt, de azt hiszem, mindenki, aki a stílus iránt rajong, szívesen pepecsel egy-egy vonal gazdaságos kialakításával. Azzal nem kell foglalkoznunk, hogy hogyan vezessük be egy város közepébe a vasútállomást – bárhogy is építjük a vágányokat, a város automatikusan átrendeződik. Ez furcsa lehet, de hát a játék elsődlegesen nem erről szól. Mindezek ellenére némi próbálgatás után általában sikerült úgy felhúzni a vonalakat, hogy ne legyen túl sok fennakadás.
Az early accessben még csak a kampány volt elérhető, de már ígértek sandbox módot akkor is. Kicsit suta megoldás született azonban: nem hatalmas random térképeken kell vasútbirodalmat építeni, hanem a kampány során „feloldott” pályákat játszhatjuk újra sandbox módban, ezen kívül van még két térkép, de ennyi. Ez nem túl szerencsés megoldás szerintem, és nagyban csökkenti az újrajátszási faktort, még akkor is, ha a városokat és a nyersanyagokat véletlenszerűen pakolja le a játék.
Maga a játékmenet viszont mindezek ellenére továbbra is szórakoztató. Tetszett, hogy nem a vakvilágba termelünk és szállítunk: van kereslet/kínálat, a gyárak nem raktárra termelnek – azaz igen, de ha a raktár betelik, akkor beszüntetik a gyártást. Megoldás lehet, ha megvesszük a gyárat, és a felesleget eladjuk a piacon, de természetesen a gyár termékeit is elvihetjük máshová, ahol jó pénzért eladhatjuk őket. (Emiatt egyébként nem biztos, hogy kifizetődő egyből megvenni minden gyárat. Ha nincs mit csinálni a késztermékkel, néha jobb, ha hagyjuk, hogy az MI irányítsa a gyárat a piacon.) Némileg zavaró lehet a mikromenedzselgetés: ahogy telnek a raktáraink, az árukat nekünk kell manuálisan elkattingatni, vagy épp átcsoportosítani máshová – ez egy idő után elég körülményes lehet. A kezelőfelület egyébként önmagában egészen jó, bár könnyű elhibázni (főleg az elején), hogy az adott nyersanyagot a célváros valamelyik gyárába, vagy az ott található raktárba szállítsák-e. Ezekre azonban hamar rá lehet érezni, később nem okozott problémát.
A kutatás-fejlesztés részleg egészen jópofa, bár hiányzik kicsit a tényleges döntés érzése – igazából én mindent csak kimaxoltam, mivel pénzem már viszonylag rövid játék utána is rengeteg volt. Talán ez a legfurcsább része a játéknak: az első 10 perc után előfordulhat, hogy gyorsan mínuszba visszük az üzletet, és újra kell kezdenünk a pályát. 2-3 sikeresebb vonal, esetleg egy komplett termelési lánc birtokában viszont soha többé nem lesznek anyagi gondjaink, szóval itt még némi balanszírozás igazán elférne.
Azt hiszem, a játéktesztelés kellő objektivitás mellett is egy szubjektív műfaj marad, ezért bátran leírom: számomra a Railroad Corporation sokkal szórakoztatóbb volt, mint a hasonszőrű Railway Empire. Nehezen tudnám megmondani, hogy miért, de az RC-nél valahogy mindig megvolt bennem az érzés, hogy „oké, csak még ezt a várost bekötöm a hálózatba”, élveztem a városok fejlesztését, új gyárak és raktárak alapítását. Pár dologról írtam az early accessnél (kötvények, személyzeti részlet, piaci árak stb.), amelyek továbbra is tetszenek és továbbszínesítik a játékmenetet. Ahogy már írtam, ez nem egy OpenTTD, és még csak nem is Transport Fever (és direkt nem akarom a kötelező Railroad Tycoon II/Railroads! pároshoz hasonlítani), de aki szereti a vadnyugati vasútépítés hőskorszakát, szereti a nem túl hardcore üzletimenedzsment-játékokat, és mellette még vasútrajongó is, annak a Railroad Corporation jó választás lehet.
