Amikor január végén górcső alá vettem a Beard Envy Games első játékát, akkor bár szinte csupa szépet és jót írtam róla, alapmechanikájában mégis a Nokia klasszikus mobiltelefonos játékához, a Snake-hez hasonlítottam a Filamentet. Nos, szűk három hónappal az előzetes után nem is cáfolhattak volna rám jobban a készítők.
A történet szerint egy ismeretlen planéta körül keringő űrhajóra, az Alabasterre érkezünk, annak érdekében, hogy megtudjuk, mi történt a legénységével. A játék elején tisztázódik, hogy az űrjármű hídján tartózkodó Juniper nevű hölgyön kívül mindenki másnak nyoma veszett. A fedélzeten lévő konzolok logikai feladványait megoldva aktiválhatjuk a hajó addig elzárt részeit, bepillanthatunk az asztronauták mindennapjaiba, és fényt deríthetünk arra is, hová lett az egykoron népes személyzet.
Itt mindenképp meg kell említenem, hogy a januári állapotokhoz képest jelentős mértékben megnőtt a háttértörténetet kifejtő monológok és bejegyzések száma, ami számomra azt eredményezte, hogy ne csak egy standard logikai játékként tekintsek a Filamentre, hanem egy igazi sztoriorientált kalandként. Ahogy sorra oldjuk meg a feladványokat, úgy tudunk meg egyre többet és többet az egykori személyzetről is. Ez általában az egyetlen túlélő, Juniper narrálásában történik, azonban a biztonsági kártyák beszerzésével és számítógépek feltörésével privát levelezésekhez is hozzáférhetünk. Amennyire úgy éreztem a játék elején, hogy nem sok értelme van ilyen részletes háttértörténetnek egy efféle játékban, később annál jobban vártam, hogy a sikeresen lezárt pályák után megismerjek egy-egy újabb anekdotát a legénységről. Ez a fajta jutalmazási rendszer tehát remekül működik.
A játék alapmechanikája mit sem változott, inkább csak finomhangolásra került. Továbbra is kábelünkkel felszerelkezve kell oszlopokat aktiválnunk úgy, hogy közben ezek nem keresztezhetik egymást. A bonyolultabb feladványok megoldásában segítségünkre van a visszacsévélés (rewind) funkció, amellyel tetszőleg mennyiségű kábelt tekerhetünk vissza, míg a felülnézetes módnak hála könnyebben kialakíthatjuk stratégiánkat.
Az elmúlt időszakban a fejtörők tekintetében is rengeteget sikerült előrelépnie a játéknak. Míg pár hónappal ezelőtt csak a hajó egy kisebb részét járhattuk körbe, valamint pár óra után a feladványok is kissé egysíkúak és idegőrlők lettek, mára ez teljesen megváltozott: a puzzle-k alapmechanikája megmaradt, a variációs lehetőségek azonban jelentősen bővültek. Egyrészt alapból bejárhatjuk szinte a teljes fedélzetét, másrészt új, kreatív feladványok kerültek be a játékba. Előbbi abban nyújt segítséget, hogy ha megcsömörlünk az azonos sémára épülő fejtörőktől vagy szimplán csak elakadunk, akkor az űrhajó különböző részein számos más típusú kihívás közül válogathatunk. Számomra leginkább az tetszett, amikor csillagképeket alkotó oszlopokat kellett megfelelő sorrendben haladva aktiválni, de említhetném még a színkeverős feladványokat, valamint azt is, hogy ezúttal már két vagy három karaktert is irányítanunk kell bizonyos feladatok megoldásánál. A korábbi verzióhoz képest szintén újítás, hogy a félbehagyott pályákat onnan folytathatjuk, ahol abbahagytuk, nem kell a már megoldott pályarészeket újból teljesítenünk. Ez főleg a nagyobb kihívást jelentő feladványok teljesítésénél jelenthet némi segítséget.
Annak ellenére, hogy a játék kimaxolása meglehetősen nagy kihívást jelent, a korábbi állapothoz képest ez már kevésbé válik frusztrálóvá, hála a sokszínű logikai fejtörőknek, valamint a kidolgozott háttértörténetnek és a felfedezhető titkoknak. Mindezek kombinálva az eddig is kifejezetten szemrevaló látványvilággal, valamint a kellemes, lágy muzsikával, sokkal többé teszik a Filamentet, mint egy egyszerű Snake 2.0. Minden elismerésem a három szakállas krapeké – nem hiába a Beard Envy Games stúdiónév – mert egy szinte minden tekintetben tökéletes logikai játékot alkottak. Hogyan is zárhatnám másképpen soraimat, mint azzal a két szóval, amellyel a játék trailere végződik: Thank you!
