Már a Life is Strange első része is olyan valós, kőkemény, játékokban ritkán elővett társadalmi jelenségeket boncolgatott, mint például az akár online, akár fizikai agresszió, öngyilkosság, eutanázia, tinédzser terhesség, drogok, veteránok visszailleszkedése a társadalomba, hajléktalanság, a nem-klasszikus családformákon belüli konfliktusok, vagy egész egyszerűen a rossz döntések következményei. Tette mindezt úgy, hogy nem rágott a játékos szájába semmit, hanem hagyta, hogy a játékmechanizmuson keresztül mindenki maga foglalhasson állást ezekben a témákban, így az egész problémarendszer diszkréten megbújt a háttérben.
Kíváncsi leszek, hogy ennél a játéknál hogyan sikerül megoldani, mert úgy fest, hogy itt már a marketing része ugyanez...
A Dontnod csapata néhány évvel ezelőtt lefektette azokat az alapokat, amelyekre a mai napig előszeretettel építenek fel újabb és újabb kalandjátékokat. Így a műveiket már messziről felismerhetik a rajongók. A stúdió általában valami izgalmas, gyakran valami drámai esemény köré épülő történetet mesél el játékaival. A Life is Strange az időmanipulálásra épült, a Life is Strange 2 pedig egy kisfiú telepatikus képességeire. Javában készül az új játék, a Twin Mirror is, amelynek főhőse egy alternatív valóságba képes bármikor belépni, hogy ott egy másik énjével vitatkozva rekonstruáljon bizonyos helyzeteket. Ha ezt a sémát nézzük, akkor a stúdió legutóbb megjelent játékától, a Tell Me Whytól is valami hasonlót várnánk. És e tekintetben nem is fogunk csalódni.
A Tell Me Why története egy ikerpárról szól, akik gyerekkorukat anyjuk oldalán egy alaszkai kisvárosban, Delos Crossingban töltötték. Mindenki ismerte a családot, hisz egy alapvetően pici közösségben éltek. Ám jó tíz évvel ezelőtt történt valami, ami az egész városkát megrázta. Ami után az ikerpár elhagyta otthonát, és egymástól is elszakadtak. De mi lehetett ez a tragédia, amit mindketten elméjük legmélyebb, legeldugottabb szegletébe száműztek? Amire ma már szinte nem is emlékeznek? Ezeket a kérdéseket feszegetjük majd a játékban, de nem biztos, hogy mindenkinek tetszeni fog a válasz.
A két főhős Alyson és Tyler, akik sok-sok évnyi különlét után a nagy találkozásra készülnek. Most érkezett el a nap, amikor vissza kell térniük gyerekkoruk színhelyére, hogy átnézve a régi otthonban maradt holmikat felkészüljenek az épület eladására. Most egy picit bajban vagyok, mert a Tell Me Why fő témájáról nem lehet úgy beszélni, hogy ezzel ne lőjem le a történet legnagyobb fordulatát. De mivel erre nagyjából tizenöt percnyi játék után egyébként is mindenki rájönne, így mégis megteszem. Aki ezt felesleges spoilerezésnek érzi, attól itt most el is köszönnék. Neki annyit üzennék: a Tell Me Why egy hamisítatlan Dontnod kalandjáték, ha az előzőket szerette, ennek is adjon egy esélyt! (És folytassa a cikk olvasását kicsit lejjebb görgetve.)
Nos, a Tell Me Why főhőse, Tyler nem Tylernek született. Alysonnak eredetileg egy nővére (vagy húga, ez másodlagos) volt, ám a kis Ollie már egészen kislány korában is érezte, hogy vele valami nem stimmel. Végül ráébredt, hogy ő bizony egy női testbe zárt fiú, és ettől kezdve arra tette fel az életét (már amennyire erre egy alig tizenéves kislány képes), hogy átalakuljon. Csakhogy hiába fordult ezzel az egyetlen emberhez a testvérén kívül, akihez fordulhatott, az anyja görcsösen elutasította, hogy az ő gyermeke más. A Tell Me Why központi témája tehát a transzneműség.
Hogy a misztikum és a dráma ebből se hiányozzon, arról az ikrek gondoskodnak. Hamarosan rájönnek, hogy gyerekkorukból még mindig megmaradt köztük egy telepatikus kapocs, vagyis gondolatokkal is tudnak kommunikálni egymással, ha elég közel vannak. A másik misztikus elem – és ennek sokkal több köze van a történetmeséléshez és a játékmenethez is – a múlt megjelenése. Időnként az ikrek előtt szó szerint megelevenedik a múlt, bizonyos helyszíneken rájut törnek az emlékek, amelyeket a saját szemükkel amolyan szellemalakokként látnak újra. Néha persze másképp emlékeznek bizonyos szituációkra, ilyenkor mindkettejük emlékét megnézhetjük, és a történetvezetés szempontjából nagyon nem mindegy, hogy melyik változatnak hiszünk inkább.
Az ikrek apránként élik át újra azokat a napokat, amik a gyerekkoruk tragédiájához vezettek. Sok részletre már nem emlékeznek, így most felnőtt fejjel kell megfejteniük, hogy mi miért történt és hogyan vezetett oda, ahová.
Nem titok, hogy mindennek Ollie Tylerré válása, illetve az erre való vágyakozása a mozgatórugója.
Érzésem szerint ezzel a témával a Dontnod elég veszélyes vizekre evezett. Egy olyan témát feszegetnek, ami finoman szólva is erősen megosztja manapság az emberiséget, amiről akarva-akaratlanul is mindenkinek van valamilyen véleménye. Ez pedig azt jelenti, hogy a stúdió akármilyen jó játékot is csinál, biztosan erősen megosztja majd vele a rajongótáborát is. Persze ez olyasmi, amit egy ilyen téma kapcsán be lehet vállalni, mint kockázatot. Ugyanakkor az egészet egy meglehetősen rossz hangulatú történetbe csomagolták, amivel megint csak sokan nem fognak tudni mit kezdeni.
A Tell Me Why önmagában nézve egyáltalán nem rossz játék, pontosan azt a színvonalat képviseli, mint a Dontnod korábbi kalandjátékai. De mind közül most nyúltak eddig a legveszélyesebb témához. Olyan, kifejezetten felnőtteknek szóló kalandjátékot kaptunk, ami már csak azért is megérdemelne egy picit magasabb korhatárbesorolást, mert nem biztos, hogy a gyerekek érteni fogják, miről is van szó benne.
A tesztpéldányt a játék hazai forgalmazója Microsoft Magyarország biztosította.
