A cikk publikálása után a Hercules kapcsolatom reagált egy-két dologra a leírtakkal kapcsolatban:
- Két ok miatt lett fix a kábel: egyrészt picit olcsóbb így gyártani; másrészt mivel ezt elsősorban fiatalabb közönségnek szánta a cég, ezért jobbnak látták így megoldani az elveszett kábel miatti esetleges panaszokat. A Starlightnál is elgondolkodtak ezen a megoldáson, de mivel az inkább az idősebb és profibb DJ-k játékszere, ezért ott a kábelcsere nem gond. Egyben ezzel igazolva lett a Starlight cikkemben felvetett gyanú, hogy az nem annyira a kezdőkre lett szabva. :-)
- Nem lesz Starlightos DJ Academy kurzus DJ Hapával sajnos.
Nem (vagy alig?) titkolt célja a Herculesnek, hogy minél inkább kezdőbarát termékekkel vonzzon be újabb és újabb lemezlovas-aspiránsokat – és teszik ezt nagyon kedvező áron. Az Inpulse 200 is elég vonzó árcédulával rendelkezik, lássuk, mit kínál nagyjából 35000 forintért?
Az egyszerű és rövid válasz: az alapokat. Megmagyarázom: ahhoz, hogy valaki érdemben el tudjon kezdeni mixelni, kell két jog tárcsa, két tempó fader, 4 pad, gombok a loophoz, két hangerő fader, egy crossfader, filter és hangszínszabályozók deckenként, gain állítítási lehetőség, a dalok betöltéséhez szükséges tekerő és két gomb, végül master és fejhallgató hangerőszabályozó. Ennyi kell ahhoz, hogy a DJ mesterség alapjait elsajátítsuk, ezt itt szépen adott is, ráadásul bónuszként ott van a Hercules-féle beatmatch guide is, ami nagyon sokat segít két dal szinkronba hozásakor. Ami még kellemes meglepetésként ért: nagyon kompakt kis jószág lett az Inpulse 200. Persze nem vetekedhet a Starlighttal, az teljesen más világ – ez viszont befér egy hátizsákba simán. Kimenetek tekintetében az alapokat kapjuk: 2 db RCA adja a közönségnek szóló részt, a fejhallgatót pedig egy mezei 3,5 mm-es jack aljzatba dughatjuk. Az USB-kábel fix bekötésű – úgy tűnik, csatlakozónak már nem maradt belül hely, de nem is baj: a harisnyázás és a törésgátló mellett szép kövér ferritgyűrű is véd a zavaroktól.
A szoftveres oldal a nagytesó Inpulse 300-éval megegyező: a Djuced az ajánlott, emellett lehet kutyulni Djay Próval (akár Androidon és iOS-en is), Traktorral és Virtual DJ-vel – Serato kompatibilitás itt sincs, de szerintem abszolút nem baj. Mivel a fő platformom továbbra is a Djuced, így én ott kergettem meg a kicsikét, és alapjában véve nagyon megkedveltem – de pár apróság azért kicsit bökte a csőröm. Az egyik a kezem mérete: ilyen péklapát tenyérrel néha előfordult, hogy a jog tárcsa igazgatása közben véletlenül a tempó fadert is picit meglöktem – kis megszokás után persze ez már nem volt probléma. A kétsávos EQ sem baj, sőt, az esetek elsöprő többségében elég, de néha úgy voltam vele, jó lenne valahogy összekötni a magasat a középpel (utóbbit nem tudjuk a kontrollerről szabályozni), hogy egy kicsit simább legyen az átkeverés. Tulajdonképpen az egyetlen dolog, amibe ha csak kicsit is, de komolyabban bele tudok kötni, az is a Djuced-hoz kapcsolódik, és nem közvetlenül az Inpulse 200-hoz. Mivel a kontrolleren nincs hely a hangerőkijelzőnek, így azt a Djucedban tudjuk ellenőrizni, hogy ne torzítson – ott viszont egy szép folyamatos színátmenetet láthatunk, míg a nagytesókon (300 és 500) szegmentált, zöld-narancs-piros színkódos csíkokat. Persze lehet, hogy csak én veszem ennyire komolyan azt a szabályt, hogy gain állításnál a leghangosabb résznél is csak épphogy felvillanjon a narancs színű LED...
Viszont ezzel be is fejeztem a nyafogást, és inkább rátérnék egy nagyszerű hírre: az Inpulse 500 kapcsán írtam anno, hogy DJ Hapa mentorálásával egy remek alapozó került be a Djuced DJ Academy részébe – nos, elkészült mind az Inpulse 200-ra, mind az Inpulse 300-ra „optimalizált” anyag is, amely megtekinthető a Hercules YouTube-csatornáján is, nem csak a szoftverből. Ezzel kapcsolatban már csak egy kérdésem maradt: ugye lesz starlightos is? :D
Végül kiemelném a jog tárcsákat: bár kisebbek, mint amik a 300-on vannak, de tudnak kicsit szabadon futni, így a visszapörgetés is jól megy vele; emellett scratchelni is remekül lehet velük, hála az érintésérzékeny felületüknek. Az meg továbbra is nagyot ad a feelingnek, hogy úgy van barázdálva a felület, mintha egy igazi bakelit lenne.
Mielőtt értékelnék, kitekintenék a konkurenciára – amiből nem sok van. Ahogy nézem, az Inpulse 200 közvetlen ellenfele a Numark Party Mix, amely méretben és tudásban nagyon hasonló – csak ott a beatmatch guide helyett egy kissé (?) bazári benyomást keltő RGB „diszkófény” az extra, meg a Serato Lite kompatibilitás. A Pioneer DDJ-200 pedig jelentősen drágábban nyújt hasonlót, bár szerintem a beépített hangkártya hiánya igen erős negatívum, ezt nem kompenzálja a 8 pad és a háromsávos EQ.
Erős, nagyon erős csomagot tett le a Hercules az asztalra az Inpulse 200 képében, így csak ajánlani tudom.
A tesztpéldány a Herculestől érkezett.
