
A legutóbbi Dell gép, ami hozzánk érkezett nem hagyott valami pozitív benyomást bennem – sajnos. Kicsit fájt is a szívem érte, de sajnos a számokkal, tényekkel nehéz vitatkozni. Viszont nálam alapelv, hogy minden gép, jöjjön az bármilyen gyártótól, tiszta lappal indul. Így álltam neki a Dell G5 5500 tesztelésének is.

A műszaki tartalommal most sincs gond, sőt! Intel i7-10750H processzor, 16 GB RAM, NVIDIA GeForce RTX 2060 (notebook refresh jelölésű a 3D Mark szerint), 512 GB NVMe SSD, Killer Ethernet és WiFi, 15,6” Full HD kijelző 144 Hz-en. Végre az amerikaiak is belátták, hogy a 60 Hz ma gaming fronton eléggé vérszegény, és felzárkóztak. Fotoreceptorainkat pedig visszafogott módon bombázza a kicsike: egyrészt a tapipad alatti él világít csak (ízlés(telenség) szerint beállítva), illetve a fedlapnak van egy enyhe „olajos”, szivárványos csillogása erős fénynél. Tudom, számtalanszor elmondtam már, de tényleg örülök, hogy végre a gamer jelző levetkőzte a bazári szinonimáját, és értelmes, jól kinéző gépeket kapunk. Megemlítendő, hogy a billentyűzet fehér háttérvilágítást kapott, van numerikus pad is; a tapipad viszont eléggé bizarr: a mérete még hagyján (szerintem kicsi), de ennyire balra eltolni felér egy merénylettel a jobbkezesek ellen. El nem tudom képzelni, mit gondoltak, amikor erre ergonómiailag képesek voltak áment adni...
No de nézzük a teljesítmény! Hmm, ez a Time Spy és Port Royal pontszám nem is rossz, de kiemelkedőnek nem nevezném. Ebben a vasban alapból ennyi van, más gyártó sem tudott ennél jelentősebben nagyobbat gurítani – kivéve, ha használta a kis NVIDIA trükköt a TDP-vel való játékra. A Division 2 mérés alatt sajnos rá kellett jöjjek, hogy a Dell mérnökei nem éltek a lehetőséggel (egyébként ezt a Battlefiled V is alátámaszotta). Önmagában ez nem baj, ha a játékokban hozza az elvárható teljesítményt – amit szerintem hozott is, de megintcsak azt tudom mondani, vannak ennél ügyesebb megoldások is.

Overwatch alatt remekül teljesített a masina: ez a konfig így, ebben a formában remek OW gép. 170 fps körül ment nyugisabb periódusokban, de a legnagyobb akció közben se nézett be 130 alá – a 144 Hz-es kijelző tökéletes így ide. A Battlefield V multi aztán hozott kellemes és kellemetlen meglepetéseket is. Kezdjük a rossz hírrel, hogy ne legyen útban: a processzor 95-100 fok körnnyékén mozgott. Ez siralmas, bár a billentyűzetet csapkodva nem tűnt fel – a monitor zsanérja környékén annál inkább. Viszont, és ez most nagy szó lesz: legalább a hűtése csendes – nem zavartam különösebben a velem egy légtérben tartózkodó családtagjaimat. Ami pedig a sebességet illeti: 4,2 GHz-ről indultunk, amit aztán 3,3 GHz-en tartott stabilan – újfent csak azt tudom mondani, hogy ez bár remek, de nem kiemelkedő.
Valamit csak jelent, hogy igazából a tapipadon kívül eddig nem igazán tudtam mibe belekötni. Igen, tudom, a CPU-hőmérséklet ijesztő lehet, de más gyártó gépeinél is nem egyszer láthattunk hasonlót – bár konkrétan a 100 fokos hőmérséklet, mint legnagyobb érték, amit huzamosabb ideig mértem, nem túl bizalomgerjesztő, ez tény. Cserébe viszont a hűtés csendes, és hozza azt a teljesítményt, amit kell neki.

Ajánlott gép akkor a Dell G5 5500? Mondanám, hogy igen, de ahogy az árát nézem, nagyon nem adja. Anno az MSI GL65 Leopard 10SEK nagyon hasonló kiépítésben 450 ezer környékén volt elérhető, ezt a Dellt meg 600+ ezerért láttam egy gyors keresés után. Elképzelhető, hogy a Dell a neve és a mögé gondolt szolgáltatások miatt kér némi plusz pénzt, de ez az árkülönbség akkor is mellbevágó – és kétséges, hogy megéri-e. És nem hiszem, hogy csak az MSI lenne ennyire olcsó...