26 éve Veletek – PC Dome / PlayDome

Ismertető/teszt

Worm Jazz teszt – Amikor a Kígyó benyeli Bombermant Pac-Man labirintusában

Nosztalgikus kis puzzle-szösszenet járt nálunk.

Írta: gregmerch

Réges-régen, ebben a galaxisban, a mobiltelefon-hálózatok és -készülékek hajnalán volt egy, a kor császárainak számító Nokia telefonokba beépített játék, amely a mai napig fogalom és etalon. Ez volt a Snake, amelyben egy egy egységnyi/pixelnyi/akárminyi pici kígyóval nekikezdve a pályának sorra kajálhattuk be az eleségpöttyöket, míg azok el nem fogytak, vagy bele nem ütköztünk saját magunkba. Aki akkoriban használt már efféle – mai szemmel igen kezdetlegesnek és ósdinak ható, de akkoriban abszolút a top minőséget jelentő – eszközt, az soha nem felejti el ezt az egyszerű, de mégis remek kis programocskát. A norvég illetőségű, független játékfejlesztő, Yu He gondolt egy merészet, és a barátaival megalapított Inconspicuous Creations nevű cége égisze alatt nekilátott egy ezen – no és még néhány másik ikonikus alkotáson, úgy, mint a Bomberman, illetve nyomokban a Pac-Man, valamint a Boulder Dash – alapuló kis mai, modern, a maga 2020-as pompájában csillogó új szösszenet megalkotásának. Ennek első változatát az idei NM i Gameplay versenyen – egy, a Norvég Filmintézet által szervezett rendezvényen – mutatta be, ahol meg is nyerte a támogatásra adott 100 000 norvég korona fődíjat, így újult erővel – és forrásokkal – folytathatta a munkát, amelynek eredménye, a Worm Jazz nemrégiben jelent meg a mai főbb mobil- vagy hordozható platformok (Nintendo Switch, Android, iOS) mellett PC-re is.

Worm Jazz teszt –  Amikor a Kígyó benyeli Bombermant Pac-Man labirintusában

Kellemesen agytornáztató, egyáltalán nem büntetni, sokkal inkább szórakoztatni akaró játék.Jómagam a japán hibrid konzolra írt változatot tesztelhettem, és remekül elvoltam ezzel a kellemesen agytornáztató, egyáltalán nem büntetni, sokkal inkább szórakoztatni akaró játékkal. Egy Mr. Mark névre hallgató kukacot irányíthat benne a felhasználó, aki igen stílusos, tekintve, hogy cilindert, illetve mindenféle kalapokat hord, és szereti a lágy jazzmuzsikát. Vele kell bekebeleznünk a kisebb-nagyobb labirintusokban elszórt kajákat, amelyek alap, szürke verziója egyre növeli testünk hosszát. Akadnak azonban köztük zöldek, narancssárgák és robbanók is, amelyeknek külön funkciójuk is van. Egyszerűen fogalmazva, ha benyelünk egy aknát, akkor az első, bennünk zölden világító szakaszig robbanunk vissza, ám az addig a szakaszig szintén benyelt, testünkben narancsszínben virító részeink ekkor újabb bombaként funkcionálnak. Ez azért lényeges, mert bizonyos járatokat felrobbantható falrészek zárnak el, így, ha történetesen éppen azok mellett van testünk egy robbanó részlete, akkor bizony a falszakasz is a levegőbe repül, utat nyitva számunkra az áhított digitális falatokhoz. Ha pedig ez nem lenne elég, bennünket teleportálni képes féreglyukak is tarkítják a pályát, amelyek egyik pontból a másikba viszik tovább testünket, eképp Mr. Mark eleje már az adott szint egy másik pontján kúszhat előre, míg a vége még valahol jóval odébb csúszkál. Ezekből a lyukpárokból akár több is lehet egy kiterjedtebb pályán, amelyeket azonos színük alapján tudunk beazonosítani, így nem kis káoszba futhatunk – akarom mondani mászhatunk – bele időnként.

Bizonyos számú kaja lenyelése után megjelenik a pálya végét jelző aranyalma. A cél az lenne, hogy ezt megegyük, lehetőleg úgy, hogy addigra minden mást is befaltunk. A teljesített szintek újabbakat nyitnak meg, és az azokon elért eredményt – a megevett cucc mennyiségét – csillagokkal jelzi a játék. Ezt leírni bonyolultabb volt, mint ha simán játszanátok a programmal, de az talán így is kitűnik belőle, hogy remek kis fejtörőket lehet kihozni mindebből. Nos, a fejlesztő ki is hozott vagy ötvenet, amelyeket mindenféle időkorlát vagy más büntetés, pl. életvesztés nélkül, pusztán a magunk örömére játszhatunk, ahol és amikor csak akarunk. Közben szól a kellemes, aláfestő jazz és finoman szitál az eső, ami mindvégig üdítő nyugalmat áraszt ezekben a nagyon is kellemetlen (de finoman mondtam!) időkben.

Worm Jazz teszt –  Amikor a Kígyó benyeli Bombermant Pac-Man labirintusában

Egyedül Mr. Mark csúszásának hangjától állt föl kicsit a szőr a hátamon, mert az bizony nagyon is emlékeztetett valami kígyószerű nyálkás dög hangjára egy járatban, de hozzá tudtam szokni, és amúgy is, ez is csak a program kivitelezésének minőségét dicséri. A grafika, a hangok, a zene és a vezérlés roppant jól illenek egy ilyen alkotáshoz, és remekül megállják a helyüket valamennyi platformon, amelyre ez a program megjelent. Multiplayer rész egyáltalán nem került a játékba, de nem is hiányzik belőle. Az árazása is kellemes, így a Nintendo és a PC változatot néhány euróért lehet megvásárolni, míg a telefonos-tabletes, reklámokkal telepakolt verziókat ingyen is lehet játszani. Talán az vethető csak a program – vagy a programozó – szemére, hogy a több tucat pálya ellenére sem hosszú a játék, így aki tudja, mit csináljon, az egy röpke óra alatt végigtolhatja az egészet – az is igaz ugyanakkor, hogy ennél jóval több idő lesz, amíg mindenre rájön.

Mr. Yu He és csapata egy kellemesen nosztalgikus, agytornáztató, a legjobbaktól vett ötletekkel tarkított, mégis egyedinek mondható programja, a Worm Jazz üdítő kikapcsolódást nyújthat bárkinek a mai, gondokkal terhes világban, akár percekre, de hosszú órákra is. Nem büntetni akar bennünket, csak szórakoztatni, amire, szerintem most talán nagyobb szükség van, mint eddig bármikor. Mindezt igen kedvező áron, mobil eszközökön pedig ingyen teszi. Én remekül szórakoztam, amíg tartott a játék.

A tesztpéldányt a játék fejlesztője biztosította.

Kattints, ha érdekesnek találtad a cikket!

Pozitívumok
  • Remek koncepció
  • Több halhatatlan játék legjobb elemeit ötvözi
  • Kellemes megvalósítás
  • Nem büntetnek a játékmechanizmusok
  • Remek puzzle-elemek
  • Kedvező ár
Negatívumok
  • Ha tudjuk, mit kell tennünk, nagyon hamar végigjátszható
  • A kedvező ár relatív, hiszen mobileszközökön a reklámokkal teli verzió ingyenes
  • Aki nagy kihívásra vágyik, az lehet, hogy nem itt kell keresse

További képek

  • Worm Jazz
  • Worm Jazz
  • Worm Jazz
  • Worm Jazz
  • Worm Jazz
  • Worm Jazz
  • Worm Jazz
  • Worm Jazz
  • Worm Jazz
  • Worm Jazz
gregmerch

gregmerch
Amióta az első kvarcjátékát meglátta kb. 6 éves korában, mindennél jobban érdekelték az elektronikus játékok. 2010 óta árasztja el cikkeivel a magazin oldalait.

HOZZÁSZÓLÁSOK

Még nincs hozzászólás, légy Te az első!