
Minő meglepetés: a sok AOC monitor után a változatosság kedvéért egy BenQ landolt az asztalomon. Az idén 36 éves cég nem ismeretlen a számomra, egyik első LCD monitorom tőlük volt, és jelenleg anyósom használja nagy elégedettséggel. Ami engem meglepett a doboz megláttakor, hogy ez a saját nevén futó termék – pedig övék a Zowie, akik egyéb gamer termékek mellett monitorokat is gyártanak, így fura volt, hogy ez nem a Zowie név alatt érkezett. Persze nem az számít, milyen márkajelzés van a terméken...
A technikai paraméterek már adják az alapot: 27” átló, 1920*1080 felbontás 144 Hz-en, FreeSync Premium és HDR támogatás. Ez utóbbi talán picit más, mint amit megszokhattunk máshol, ugyanis nemcsak arról van szó, hogy HDR tartalmat is képes megjeleníteni a kijelző, hanem SDR tartalom esetén is képes HDR-t emulálni. Próbálgattam ezt az emulációs megoldást is – és nem mondanám, hogy ne működne, de annyira jelentősen nem befolyásolja a megjelenítést szerintem. Másképp fogalmazva: nem lesz tőle jobb a képminőség, csak más. Rendes HDR tartalommal megkínálva szerencsére látszik, mit tud ez a technológia, bár a csúcs fényesség nem sokkal több, mint egy átlagos monitoré – tippre HDR400 lehet. További öröm, hogy a PlayStation 4-em felismerte, mint HDR-képes kijelzőt, és ennek megfelelően tudtam a HDR-képes játékokat futtatni.

Ami pedig a bemeneteket illeti: két HDMI és egy DisplayPort fogadja a kép- és hanganyagot. És ennyi... Lehet, hogy én vagyok túl mohó (vagy kapatott el az AOC), de azért egy kicsit-picit csak hiányzik egy USB-hub. Fejhallgató-csatlakozó viszont van, de az ergonómiája nem a legsikerültebb: ugyanúgy hátul van, a többi csatlakozó mellett, amit optimális esetben egy műanyag lemezzel takarok el, hogy diszkrétebb legyen a kábelspagetti. Namost ezt így mégis hogy, ha nem fixen akarom a fülest bekötni?

A képet egy IPS-panel szolgáltatja, és ha a HDR nem lenne elég, a színhűsége is remek. Emellett az alsó részen van egy fényérzékelő, amely a környezeti fényviszonyoknak megfelelően állítja be mindig a fényerőt és a kontrasztot úgy, hogy az a mi beállításunkhoz idomuljon. Nem mértem ki, van-e érdemi változás ilyenkor, de lehet benne valami, mert nagyon tetszett a képe a Mobiuznak minden körülmény között.

A FreeSyncnek hála a változó gyakoriságú képfrissítés is meg van oldva – ráadásul a GeFroce kártyámmal is flottul működött G-Sync Compatible módban. Utánhúzást szerencsére nem láttam, ez például Overwatch alatt tud nekem nagyon zavaró lenni – rendesen tudtam osztani az ellent, nem a monitoron múlt, ha bénáztam. A Resident Evil 2 első bő negyedórája pedig remek képet ad a monitor elektronikájáról: sok a sötét színátmenet, sokszor vált színhőmérsékletet a játék, így látszik, ha valahol a képminőség nem az igazi. Itt viszont semmibe nem tudtam belekötni. Semmibe. Jóképű ez a BenQ...

Ha jól láttam, kb. 110-120 ezer forintért már elérhető a tesztelt monitor. Ezért kapunk egy gyors Full HD IPS-kijelzőt, FreeSync támogatással (ami GeForce-okkal is megy), és némi HDR-t. Csak 144 Hz? Lehet, de nem nagyon tudom elképzelni, hogy egy átlagos játékos érezne bármi különbséget, ha 240 vagy 300 Hz lenne – szerintem nem igazán. Nem 4K? Annak tisztességes kihajtása a PS5 és az XSX zenéje, minden másra elég az 1080p. Ha nagyon szőrözni szeretnék, akkor talán mondhatnám azt, hogy legyen akkor 1440p és kiegyeztünk. Az USB azért hiányzik, megvallom... Viszont ezt leszámítva szerintem egy remek monitort tett le a BenQ az EX2710 képében.