Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Ismertető/teszt

Demon's Souls Remake

Demon’s Souls Remake teszt – PlayStation 5-ön is vért izzadsz

A játék, ahol a szépség és a nehézség kéz a kézben jár.

2020.11.26. 16:00 | szerző: GeryG | Ismertető/teszt

Manapság a FromSoftware nevét szinte mindenki a Dark Souls trilógiával köti össze, ami nem is véletlen. Ezek nyomán ma már külön műfajként szokás emlegetni a „soulslike” játékokat, amelyek egyöntetű ismérve, hogy mocsok-piszok szemét módon nehezek. Olyan nehezek, hogy a difficulty beállítás értelmét veszti általuk. A stúdió viszont messze nem ezekkel a játékokkal kezdte pályafutását, hiszen már a ’90-es évek elejétől kezdve szállították a különféle alkotásokat, köztük a megannyi epizódot megért Armored Core franchise-t is. Aztán 2009-ben megszületett a Demon’s Souls, amely valójában az első volt a Souls-játékok sorában. A kizárólag PlayStation 3-ra elkészült fantasy szerepjátékban már felfedezhetők voltak a mára milliók kedvencévé vált stílusjegyek, de még meglehetősen fapados formában. A játék mégis klasszikussá vált. Talán nem is véletlen, hogy a Sony többek közt ezt választotta a PlayStation 5 egyik nyitócímének is. Persze nem a tizenegy évvel ezelőtti változatot, hanem a Bluepoint Games által készített remake-et.

Demon’s Souls Remake teszt – PlayStation 5-ön is vért izzadsz

Általában beszámolóimat a játékok történetével szoktam kezdeni, de ez a Souls-játékok esetében legalább olyan nehéz feladat, mint maguk a játékok. Itt ugyanis nincs olyan alaposan a szánkba rágva a sztori, nem kapunk minden pálya végén átvezető videókat, amelyek tovább görgetnék az eseményeket. Az intrót leszámítva csak apró morzsákból és töredékekből tudhatunk meg ezt-azt a minket körülvevő világról. Hogy mi kik vagyunk és miért pottyantunk bele a kellős közepébe egy démonok elleni kétségbeesett háborúba, az szinte mindegy is. Az események egyébként Boletaria birodalmában játszódnak, miután az Old One névre keresztelt ősi valami újra eljött, hogy sötét ködbe borítsa a vidéket, és lélekfaló démonokkal árassza el azt. Rögtön első (de garantáltan nem az utolsó) elhalálozásunk után a Nexusban találjuk magunkat, ami egyfajta közösségi térként funkcionál. Innen indulunk felfedezni Boletaria letarolt vidékét, itt tölthetjük fel készleteinket, és itt beszélgethetünk azzal a maréknyi NPC-vel, akiktől néhány további infómorzsát remélhetünk.

A Demon’s Souls tehát a sokkal híresebb Dark Souls trilógia előfutára volt annak idején. És mivel a most megjelent remake tényleg csak a nagyon fontos részleteken módosított, így a rajongók szinte ugyanazt az élményt kapják, mint tizenegy évvel ezelőtt. A fejlesztők a grafikán kívül mindössze a harcrendszer néhány mára totál elavult részletét alakították át, hogy a mai elvárásoknak is maradéktalanul megfeleljenek. Kezdésnek egy elég részletes karakterszerkesztőben megalkothatjuk a magunk harcosát, lovagját, tolvaját vagy mágusát, akit aztán n-plusz egymillió alkalommal küldünk majd a halálba, hogy aztán mindig mindent kezdhessen elölről. De bármennyire is unalmasnak és repetitívnek hangzik ez kimondva, valójában egyáltalán nem az. Ahelyett, hogy a negyvenkettedik újrakezdésnél frusztrációval vegyes unalommal vágnánk oda a kontrollert, inkább felpiszkálja a játék az ember büszkeségét. Mindig egy picit tovább tudunk jutni, minden új próbálkozásnál tanulunk, új tapasztalatokat szerzünk. És állandóan ott motoszkál a fejünkben az érzés, hogy „mi az, hogy egy mezei lándzsás katona meg tudott ölni!?”

Demon’s Souls Remake teszt – PlayStation 5-ön is vért izzadsz

A játékmenet tehát minden veterán Souls-rajongónak ismerős lesz. Akinek viszont az eredeti Demon’s Souls anno kimaradt, és mindjárt a Dark Souls trilógiával kezdte, annak lehetnek meglepetések. Ilyen például, hogy itt nincsenek tábortüzek, amelyek egyfajta checkpointként szolgálnának. Itt mindig az adott pálya legelejére pottyanunk vissza, és kezdhetjük újra gyűjtögetni a lélekpontokat, amiket minden halálunkkor elveszítünk. De cserébe a karakterünk életben tartása és gyógyítása sokkal barátságosabb, mivel gyakorlatilag annyi gyógynövényt cipelhetünk magunkkal, amennyit csak elbírunk. Sajnos akadnak régről magával hozott hiányosságai is a játéknak, például továbbra sem lehet eladni az összegyűjtött, de feleslegesnek bizonyult holmikat. Legfeljebb eldobálhatjuk vagy a ládánkba küldhetjük őket, hogy ne terheljenek minket feleslegesen.

Ha van olyan pontja a Demon’s Souls remake-nek, amibe egyszerűen nem lehet belekötni, az a grafika. Ez persze teljesen normális, hiszen egy vadonatúj konzolgeneráció egyik első exkluzív játékáról van szó, amely létezésének egyik célja, hogy prezentálja a konzol elképesztő erejét. És erre a Demon’s Souls legalább annyira alkalmas, mint a másik nagy (fél)exkluzív nyitócím, a Spider-Man: Miles Morales. Bár időnk nagy részét homályos alagutakban vagy csarnokokban töltjük, néha kijutunk az erőd mellvédjére is. És innen gyakran egészen impozáns látvány tárul elénk. Olyan érzés, mintha egy megelevenedett fantasy regény vagy film kellős közepébe pottyantunk volna. De az apró részletekben sincs hiba. Olyan fény-árnyék effekteket kapunk, amitől eláll a lélegzet, de a karakterek és szörnyek is igazi mesterművek. És mindezt a PlayStation 5 végig gond és nehézség nélkül tárja elénk, legalábbis én egyszer sem tapasztaltam ingadozást a játék teljesítményében. Itt megjegyzendő, hogy kapunk performance és cinematic módot is – az előbbi 1440p-vel renderel, 60 fps mellett, az utóbbi pedig 4K-s grafikát ad, de másodpercenként csak 30 képkockát előállítva.

Demon’s Souls Remake teszt – PlayStation 5-ön is vért izzadsz

A Demon’s Souls remake-je nem szűnik meg rétegjáték lenni csak azzal, hogy az új konzolra új köntösbe öltöve érkezett meg. Mert akik eddig sem szerették az ilyen vért izzasztó játékokat, azok csak azért most sem fogják megszeretni, mert szemkápráztató grafikába csomagolták. Akik viszont vevők rá, azok ennél szebbet most aligha találhatnak a piacon. Arról nem is beszélve, hogy az egész soulslike műfaj megteremtőjének remake-jéről van szó. Vannak régről hozott hiányosságai, de ezek nem sokat rontanak a játékélményen. A veterán rajongók azért fogják újra végigszenvedni magukat Boletaria vidékén, mert annak idején is megtették, de most páratlan vizuális élménnyel is párosul a kaland. Akik pedig csak most ismerkednek a műfajjal, azoknak ez egy remek kiindulópont lehet. És ki tudja, a következő években nem kapjuk-e meg a Dark Souls trilógiát, esetleg a Bloodborne-t vagy a Sekiro: Shadows Die Twice-t is az új konzolhoz igazított látványvilággal? ■

értékelés

Demon's Souls Remake

Demon's Souls Remake
Pozitívumok
  • Épp annyit nyúltak a klasszikus játékmenethez, amennyire szükség volt
  • Pazar látványvilág, nem sok részletbe lehet belekötni
  • Még mindig agyzsibbasztóan addiktív élmény újra és újra elölről kezdeni mindent, ha ezredszer is elbénáztuk
Negatívumok
  • Néhány régi hiányosság megmaradt

A tesztpéldányt a Sony Computer Entertainment Europe biztosította.

Demon’s Souls Remake teszt – PlayStation 5-ön is vért izzadszDemon’s Souls Remake teszt – PlayStation 5-ön is vért izzadszDemon’s Souls Remake teszt – PlayStation 5-ön is vért izzadszDemon’s Souls Remake teszt – PlayStation 5-ön is vért izzadszDemon’s Souls Remake teszt – PlayStation 5-ön is vért izzadszDemon’s Souls Remake teszt – PlayStation 5-ön is vért izzadsz
Demon's Souls Remake
További hírekért és cikkekért ugorj a játék adatlapjára:
Demon's Souls Remake

hozzászólások (5)

Raistlin666
Raistlin666 2020.11.26. 16:08
Szép-szép de azért ne ez legyen a next-gen mérce! Igaz csak VR Pisti végigjátszás alapján, de azért ettől én nem esek hanyat egyáltalán!
Részemről egy teljes értékű Bloodborn 2 eljövetelét várom...de ott már azért ne csak a felbontás meg a képfrissítés legyen up to date ha lehet!
Raistlin666
Raistlin666 2020.11.26. 16:20
Egyébként ami a végén van a cikknek szerintem nem egyértelműen jó dolog. Már a PS4 is el volt árasztva remaster cuccokkal!
És értem én hogy szép dolog ez, de valahogy egyben fárasztó is!
Ott van például a Shadow of the Colossus amit én PS2-n toltam le, de szerintem 1-2 év és (ahogy a cikk is jósolja a DS címekhez) abból is lesz PS5 verza (ahogy lett PS3-4). Na most az egy csodás játék...volt 15+ éve! Azóta csak élősködnek rajta a kiadók...esetleg valami folytatás hozzá? Áhh ahhoz már kreatív energiák kellenek ám!
Itt is most lelkendeznek egy Demon's Soul grafikai tupíron az emberek. Én meg azt mondom, inkább kaptunk volna nyitócímnek egy új fizikai motorral valami tényleg soha nem látott cuccot...de értem én most ez van meg a mindenhogy is rezgő kontroller...:-P
GeryG
GeryG 2020.11.26. 16:28
Én sem vagyok kimondottan oda a remasterekért. De szerintem a remake az más. A legjobb példa erre a Resident Evil 2 és a Mafia után most talán a Demon's Souls. Ezeknél nem csak a régi grafikára húztak rá új textúrákat meg néhány új effektet. Hanem a régi receptre írtak egy új játékot. Ezzel nekem nincs nagy bajom.
Meg szerintem azért a remake-ek messze nem szorítják ki az új játékokat, sőt. PS5-ön konkrétan ez az egyetlen remake jelenleg, minden más játék újdonság volt, nem? :) Szerintem a JÓ remake-eknek lehet helye a jövőben is, bőven megférnek egymás mellett az új játékokkal.

A mindenhogy rezgő kontroller meg tényleg nagyon jó, ha még nem volt hozzá szerencséd, próbáld ki valahol, ha lehet. Nyilván nem attól lesz jó egy játék, ha mindenhogy rezeg közben a kontroller a kezedben, de tény, hogy itt legalább van érdemi fejlesztés, újítás. Ez meg azért ne legyen már baj, ahogy az se, ha az emberek örülnek az újításoknak. Végül is, a Sony is kiadhatta volna a PS5-höz is az előző kontrollert, ahogy a Microsoft csinálta. PC-n meg kb 30 éve semmit sem változott a billentyűzet-egér páros, mégsem húzza rájuk senki a száját. :)
Raistlin666
Raistlin666 2020.11.26. 16:42
Nem tudom én sok változást nem látok a PS3 részhez képest a DS esetében! Van minden irányban gurulás, de ennyi. Sokszor ugyanolyan esetlen az egész mint évekkel ezelőtt. Mondom ezt úgy hogy első játékom volt PS3-ra és platina lett úgy két hónap alatt akkoriban! De oké igazad van a jó remake az jó dolog lehet csak ne ebből álljon majd a fél generáció lehetőleg...

A kontroller nálam biztos nem fog nagyot szólni. Én a PS4 rezgését már nem is tapasztaltam mert kapcsoltam ki az első percben örökre.

És megint csak legyen igazad és legyen örömteli dolog. De nekem itt meg olyan az érzésem mikor PS4 nyitányhoz (XBOX szintén zenész) jöttek a kamerával meg azzal hogy mekkora innováció...aztán látható mi lett a vége a nagy semmi.
De mondhatnám a PS4 kontroller tapipadját amit szintén körbeudvarolt minden tesztelő, hogy majd mekkora dolgokat fog az hozzáadni a játékokhoz. Aztán meg +1 gomb lett a sok között!
GeryG
GeryG 2020.11.26. 17:07
Én se szeretném, ha a PS5 csak arról szólna, hogy minden már másra megjelent játék arra is megjelenik. De szerintem ez a PS4-re sem volt igazán jellemző, sőt.

Azt nem tudom megjósolni, hogy x év múlva a most újszerű DualSense funkciók közül mennyi lesz még mindig aktív használva és mennyi nem. De ez ezernyi más fejlesztésre is ugyanígy igaz volt korábban is. :) De amennyire én emlékszem, azért a DualShock tapipadját pl. a kimondottan Sony stúdiók, szerették mindig is használni. Nyilván nem őrült nagy dolgokra, de azért jobb, hogy van, mintha egyáltalán nem lenne.

Szerintem ahhoz, hogy a kontrollerek is fejlődjenek, nagyobb szükség van a Sony féle mentalitásra. Ha minden új kontrollerbe belepakolnak 3-4 újdonságot, de azok közül csak egy megmarad hosszú távon, az is fejlődés. Különben még mindig maradnánk a NES D-pad + A-B gomb kontrollereknél. :D

Szerintem kellenek az ilyen innovációk, ha másért nem, hogy kiderüljön, mi az, ami tényleg kell a népnek és mi az, ami nem. Neked nem kell a rezgés, ez tök szubjektív. Megjegyzem, a DualShock kontrollerek rezgései tényleg nem adtak semmi extrát a játékélményhez. Én se voltam oda értük sosem, de azért ki nem kapcsoltam őket. Csak nem vettem észre, hogy vannak. Most viszont a DualSense rezgése sokkal jobban feltűnik, mert tényleg képes valamit visszaadni abból, ami a játékban zajlik. De ez is csak szubjektív. :)
ajánlott olvasnivaló