Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Ismertető/teszt

ICBM

ICBM teszt – Ez egy beteg játék!

Valós idejű stratégiai játék a nukleáris pusztításról.

2020.12.16. 07:26 | szerző: Lacko | Ismertető/teszt

Nagyon ritkán, de azért előfordul velem, hogy lelkiismereti aggályokba futok bele videojáték közben. Például egy nagyon régi harckocsi-szimulátor kampányának második harmadában jött egy küldetés, amikor szovjet T-34-essel kellett volna lőnöm Voronyezsnél a magyar gyalogságot. Akkor ezt a kampányt kegyeleti okokból akkor és ott abbahagytam. Nos az ICBM-nél egészen más a helyzet. Ez a játék ugyanis beteg.

ICBM teszt – Ez egy beteg játék!

Mit várhatunk egy stratégiai játéktól? Elfoglaljuk az ellenség területeit? Hatalmunk alá hajtjuk a Földet? Megszerezzük az erőforrásokat? Legvégső esetben magunkon kívül kiirtunk mindenkit? Nos, az ICBM nem erről szól! A játék célja a teljes nukleáris tél, a világ totális elpusztítása (beleértve magunkat is), hiszen a játék addig tart, amíg élhető egy picit is a bolygónk. És az nyer, aki a kihalás előtti másodpercben eldicsekedhet azzal, hogy egy picit hatékonyabban vette ki a részét az atomháborúból, mint a többiek.

A játék jól kezdődik. Fejlesztgethetjük tudományunk a technológiai fából: felfedezhetjük a hatékonyabb radarokat, csendesebb tengeralattjárókat, önjáró légvédelmet... Fejlesztgethetjük haderőnket: új reptereket, hajókat, légvédelmet, silókat építhetünk. Ezeket pedig stratégiai szempontból ideálisan kell elhelyeznünk. Még a tudománnyal is taktikázni kell, mert csak a lehetséges találmányok harmadára lesz időnk. Azaz okosan kell eldöntenünk, hogy mennyit feccölünk védekezésbe, mennyit támadásba. Inkább AWACS felderítő repülőkkel akarjuk megismerni az ellenség pozícióit, vagy több fejlesztési idővel ugyan, de műholdakkal lessünk be a vasfüggöny mögé?

ICBM teszt – Ez egy beteg játék!

Még szövetségeket is köthetünk. Lehetnek barátaink, akikkel megoszthatjuk az információkat az ellenségről (ha akarjuk), vagy tudományos eredményeinket. Az első játékkor még nem is sejtettem, hogy mindez nem jelent semmit, mert az ICBM olyan, mint az üzlet: nincs benne barátság. Mert egyszercsak eljön a pillanat, amikor az egyik résztvevő kilövi az első atomot... Ekkor kb. abba kell hagyni minden mást: lemondani a további fejlesztésekről (át lehet tolni minden erőforrást, hogy a tudomány helyett is a termelés menjen), és már csak atombombákat és nukleáris ICBM-eket kell gyártani. Illetve elkezdeni az addig raktározott arzenálunk kilövését, mivel megkezdődött a Ragnarök. Egy ideig még kitartanak a szövetségek – csépeljük a közös ellenségeinket – azonban vagy azért, mert mi bizonyultunk gyengének, vagy épp azért, mert kellően meggyengítettük az ellenfelet, a szövetségesek is elkezdik bombázni egymást, hiszen az nyer, aki nagyobb százalékban okozott pusztítást.

Eközben látjuk, ahogy a városok hamuvá égnek. A glóbuszon mindenhol atomvillanások és gombafelhők. A sokadik atombomba után már zölden fluoreszkál a környék. És közben a sarokban – akinek még van kedve odanézni – láthatjuk a százalékot a Föld teljes pusztulásából. Külön gomb van rá, hogy ilyenkor már kikapcsolhatjuk a játék értesítéseit, hiszen már kit érdekel, hogy hány milliárd ember halt meg. Már csak a termelési visszaszámlálót nézzük, hogy el tud-e készülni az utolsó rakéta, és lesz-e még idő belelőni valakibe?

ICBM teszt – Ez egy beteg játék!

Tehát az ICBM egy beteg játék. Valahol a Plague Inc-re hasonlít. Nehéz eldönteni, hogy 2020-ban melyik a sokkolóbb. Azonban ez utóbbi 2020-as extra sikeréből ki lehet találni, hogy az ICBM-re is van igény. Multiban például elfeledkezhetünk arról, hogy ez az egész a Földön játszódik, és valóban értelmet nyer a taktikázás. Mi a célravezetőbb? Egyensúly a védelem és a támadás között, vagy csak a támadás? Ilyen és hasonló mókákat lehet tolni a többjátékos mód esetén. És ha úgy vesszük, akkor az egyszemélyes mód se más, mint egy gyakorlási lehetőség az emberekkel való játékhoz. Ha így nézzük, akkor talán mégsem olyan rossz a helyzet. De még így sem egy sakk, ahol elvont huszárok és bástyák küzdenek, mert itt megtaláljuk Budapestet is a térképen, és előbb-utóbb a Lánchíd is eltűnik a nukleáris hamuban.

Összegezve, az ICBM egy rövid, gyors, brutális kifejlettel végződő beteg startégiai játék a fegyverkezési versenyről és az atomháborúról. Személy szerint – bár találtam benne élvezhető részeket – nem hiszem, hogy sokat fogok vele játszani. De tudom, hogy ízlések és pofonok… Én a Plague Inc helyett is inkább a Pandemicet preferálom. Azonban hosszú még a tél, a kijárási korlátozás is lehet, hogy szigorúbb lesz. Haverokkal közösen jó kis feszültséglevezető lehet ez a játék. ■

értékelés

ICBM

Pozitívumok
  • Rövid, gyors játékmenet
  • Érdekes startégiai döntések
  • Nem kimaxolható tech-tree
Negatívumok
  • Szomorú végkifejlet
  • A szövetségek törékenyek
  • Excuse me, WTF?

A tesztpéldányt a játék kiadója biztosította.

ICBM teszt – Ez egy beteg játék!ICBM teszt – Ez egy beteg játék!ICBM teszt – Ez egy beteg játék!ICBM teszt – Ez egy beteg játék!
ICBM
További hírekért és cikkekért ugorj a játék adatlapjára:
ICBM

hozzászólások (2)

Baracklekvár
Baracklekvár 2020.12.16. 14:57
Értem én a cikk hangvételét, ámbár kissé szemérmesnek találom; egy olyan világban, amikor játékok tetemes része bolygók és fajok kipusztítását nem csak eszköznek, hanem akár opcionálisan célnak jelöli meg a játékos számára. Lehet, hogy azok a játékok személytelenebbek és távolságtartóak, ezért nincs ez az ambivalencia?

Megyek is inkább és kiírtom az emberi fajt az űrből a Master of Orion-ban; bár lehet, inkább kicsiben kezdem és eljátszom az atomháborút a HeartsOfIron valamely részében... Az ártatlan parasztok lemészárlását pedig estére hagyom a Bannerlordban...
Lacko
Lacko 2020.12.17. 08:10
Egyrészt igazad van (kicsit lehet, hogy túljátszottam a meghökkent újságírót), csak tényleg sokkolt, hogy itt nem is az a cél, hogy kiírtsuk a többieket, hanem, hogy mindenkit. Magunkat is beleértve.
Másrészt is igazad van, hogy azokban, amiket felsoroltál egy messzi-messzi galaxisban kell pusztítani. Itt meg a földön. És ha ráviszed az egeret Budapestre a térképen akkor ott egy kép az otthonomról. Aztán amikor eljön a Ragnarök, akkor meg borzalmas atomvillanásban elsorvad az egész. Szóval sokkal jobban érint, mint ha mondjuk a Tau-Ceti egyik bolygója pusztul el.

Gondolkoztam azon is, hogy lehet, hogy ez egy ilyen figyelem felkeltő dolog: hé, látjátok, nem érdemes atomháborút indítani, mert mindenki elpusztul!
De ez manapság már nem akkora prioritás, mint mondjuk a 60as években. Láthatjuk, hogy millió más módon is képesek vagyunk elpusztítani a Földet, nem csak az atomfegyverekkel. Szóval végül arra jutottam, hogy ezt tényleg poénnak szánták. De ez a poén nekem kicsit betegnek tűnik.
ajánlott olvasnivaló