Tavaly ősszel megjelent végre Japánon túl is egy szuper kis játék Ginga Force néven. Ez a horizontális shoot ’em up egy korábbi program, az Eschatos szellemi utódjának is tekinthető. Szórakoztató, árkád élményt nyújtott, és kellő kihívást tartalmazott a műfaj kedvelőinek. Most pedig egyfajta folytatásként megkaptuk a Natsuki Chroniclest, amely párhuzamosan játszódik a Gingával. Öveket becsatolni, mert egy rázósabb kaland következik!
Egy fiatal pilóta, Natsuki szemszögéből követhetjük az eseményeket a kampányban, ahol a csapat egy terraformálás ellen küzd. A sztori oroszlánrésze a pályák közben játszódik, így ha tudsz japánul, biztos szuper módon fogod élni. Mert hogy a jobb felső sarokban feliratozott angol (vagy amire állítod) szöveget nem fogod olvasni a golyózápor közepette az hétszentség. Picit úgy éltem meg, mintha az egész a hátam mögött történt volna egy japán rádiócsatornán. Nem éreztem végül gondnak, mert az akció és a játékmechanika viszi el a hátán az egészet, így igazából csak színesítő elem az animére hajazó szinkrontolmácsolásban előadott akciódráma.
Natsuki visszaemlékszik dolgokra, így nem az elejéről kezdhetsz neki a kalamajkának. Beékelődik 3 tutorial szint is, ahol megtanulod használni elég nagy hajód elsődleges és másodlagos tűzerejét. Így előre és hátrafele is tüzelhetsz, és együttesen használva gyengébben, de mindkét irányba lehet pusztítani. Ehhez hozzácsapnak még egy speciális tűzerőt, ami mentőövként szolgál, elnyelve az ellenséges lövedékeket, de cserébe energiát eszik, ami folyton újratöltődik. Űrhajónk kétfajta sebességgel tud mozogni, ami között egyből válthatsz, továbbá megadhatod ezeknek az érzékenységét is külön az erre szolgáló almenüben. Ugyanitt állíthatod be azt is, hogy milyen nagyságrendben legyen látható a feléd irányuló veszély röppályája. Ez újdonság a szériában, és elég nagy segítség a néha bullet hellt idéző orgiában.
A részletes tanító mód egyedül azt nem meséli el, hogy hol van a hajó hitboxa, így sok óra játék után is csak találgatni merek. Baromi nagy gépet irányíthatsz, így nem mindegy, hogyan manőverezel, valamint a képernyő alja és teteje is megsebez, még akkor is, ha az tulajdonképpen az égbolt. Egy újratöltődő pajzsrendszer lesz a segítségedre, amely alapjáraton három részre tagolódik, és ha ez elfogy, a következő találat végzetes lesz. Csigalassan töltődik vissza a dolog, így érdemes nem erre feltenni az életed, kivéve, ha sokat nyüstölsz egy adott pályát (erről később).
A Natsuki Chronicles képi világa elnagyolt, az effektek nem valami szépek, inkább a célnak megfelelnek (a láva és robbanások például cefet csúnyák). Az űrhajónk és a szembenálló gépek és főellenségek jól festenek, a pályák is változatosak. Néha a jobbról balra haladást felváltja egy ereszkedés a mélybe, vagy egy csapóajtókkal teli szegmens lassítja le a dolgokat. A főnökök nagyon gonosz módon harcolnak, és a legelső könnyű nehézségi szinten is elásnak a föld alá hamar. A jó hír pedig, hogy ezen felül még három szinten növelhető az idegrendszereden táncoló skála, amelyek közül örültem, ha normálon be tudtam fejezni az egészet (meg az elején pár szintet nehezebb módban).
Nagyon tetszett, hogy az arzenálunk sokrétű; egy tucat különféle fegyvert állíthatunk be játékstílusunknak megfelelően. Akad itt klasszikus tűzerő, lézersugár szélesebb és koncentráltabb kivitelben, oldalágyúk, energiagyűrűk és még sok más. Ezek sorban fognak megnyílni, ahogy léped a szinteket, a teljesítményedtől függően pedig az elnyert kreditekből fejlesztheted magasabb szintre is akár a mordályokat. Minden pálya egy tanulmányi útnak is betudható, így egy külön rendszerben az is szintet léphet, aminek a jutalma egy extra pajzs lesz (ezek már nem töltődnek vissza sajnos). Így igazából nagyon sokszor újrapróbálva, és akár tizensok extra pajzzsal nekivágva javulnak az esélyek. Sajnos a tanulmányok nehézségi szintekhez kötöttek, így a könnyű vagy normál módban felhalmozott javakat nem vihetjük át a nehéz vagy extrém kihívásokra. Egyedül pénzünk és a már megnyitott fejlesztések lesznek elérhetőek, így picit frusztráló lehet magasabb beállításon kifarmolni a védelmet.
A történet után egy arcade játékmódban is szórakoztathatjuk magunkat, ahol mindig mezítláb kezdünk, majd egy életből kizárólag power-upok felszedegetésével váltogathatjuk és fejleszthetjük eszközeinket. Minden bekapott találat büntet is, így ha gyorsan és a legnagyobb tűzerővel szeretnénk haladni, akkor nagyon észnél kell lennünk. Eredményünket feltölthetjük online, így versengve a többi pilótával.
Egy átlag gamert pár órára lekötheti a Nakatsuki Chronicles, de a nehézsége végett és hosszútávon csak a stílus szerelmesei fogják élvezni. Így az induló áron inkább csak nekik éri meg bezsákolni ezt a remek lövöldét.
