Mondanom se kell, mindig nagy öröm, ha magyar fejlesztésű játékról számolhatunk be, a Neon Wings: Air Race pedig egy ilyen alkotás. Ráadásul ahogy korábbi hírünkben írtuk, nem ez az első alkotása Fűbenalvónak: egy kaland- és egy logikai játék után most versenyre hív minket. Lássuk!
A Steam áruházi oldalon olvasható leírás/kedvcsináló a Mario Karthoz hasonlítja a Neon Wingset, nekem viszont inkább a Wipeout, Hi-Octane, Slipstream 5000, Star Wars Episode I: Racer játékok ugrottak be az első köreim alatt. A különbség gondolom onnan jön, hogy ha csupán az alap játékmechanikát nézzük, akkor tényleg a Mario Kartig lehetne visszavezetni az ihletforrást; viszont ha a kivitelezést is figyelembevesszük, akkor már (talán ;-) ) nekem is igazam lesz. A lényegen persze ez mit sem változtat: ebben a játékban futurisztikus repülőkkel kergetjük egymást a neonkék fénnyel kijelölt pályákon.
Az emlegetett régebbi játékokkal ellentétben itt a pályának nincs saját gravitációs vonzása, mivel csupán fény, így plusz kihívásként jelenik meg a pálya vonalának térben követése, amit még pluszban picit megbolondít az is, hogy ha a fény „tetejéhez” minél közelebb megyünk, annál gyorsabbak vagyunk. Viszont az esetlegesen használható rakéták is elsősorban a pályafényt követik, ergo kicsit kockázatosabb így repülni. Persze nem minden versenymódban vannak fegyverek, de magának a pályának a követése is kihívást jelent, kell némi idő, míg belerázódunk.
A tartalomra nem lehet különösebb panaszunk, korrekt a felhozatal: 12 járgány, 11 pálya, négyféle versenytípus, 5 bajnokság, cicomázási és fejlesztési lehetőségek – a hangárban pedig opcionális minijátékok, single player, multiplayer 6 főig: van miből választani. A power-upoknál remek ötlet a Portal: ez ugyanis a következő checkpointhoz teleportálja a rajta áthaladó játékosokat, amíg nyitva van – tehát nem csak minket, hanem mindenkit. Cseles... :-D Ami pedig a gépi ellenfeleket illeti: kicsit nehéz legyőzni őket még könnyű fokozaton is eleinte; de mint már említettem, ha belejövünk, verhetőek, és mehet feljebb a nehézség.
Ami pedig a kivitelezést illeti, nincs különösebb ok a panaszra. Neonfényes-retró-minimalisztikus, de nagyon jól áll neki – ráadásul szinte egy krumplin is elfut. A zene tökéletesen illeszkedő instrumentális szintipop, hang ugyan nem sok van benne, de ami van, az simán ellátja feladatát. Az irányítás is egész jó, ha egyszer megszoktuk – gamepad viszont mindenképp kelleni fog, bevallottan nincs billentyűzetre optimalizálva a játék!
Megéri kb. egy Big Mac menü árát ez a játék? A stílus rajongóinak mindenképpen – csak egy kis türelem kérdése a megszokás. Mindenki másnak ott a demó, hogy kipróbálja – de nekik is ajánlott. Nem akar több lenni a Neon Wings: Air Race, mint aminek látszik (ezt nagyon becsülöm benne), és remek szórakozást tud nyújtani.
