Az idejét se nagyon tudom, mikor volt utoljára olyan, hogy a lassan három évtizede uralkodó Football Manager (leánykori nevén Championship Manager) érdemi kihívóval nézett volna farkasszemet. De úgy tűnik, az idei egy ilyen év, ahogy a Juventus egyeduralma is idén tört meg, úgy a Football Manager is idén kap új kihívót. Elég bátor vállalkozásba fogott a Winning Streak Games stúdió és a THQ Nordic kiadó, ugyanis olyan műfajban próbálnak meg érvényesülni, ahol sok-sok éve monopol helyzetben van az aktuális király. De vajon az általuk készített We Are Footballnak van-e esélye labdába rúgnia mellette?
A We Are Football tehát egy focimenedzser játék, ha esetleg a fentiek után még nem lett volna egyértelmű. Ami rögtön az első indításkor feltűnik az FM-veteránoknak, az a design, amit össze sem lehet hasonlítani a nagy öreggel. Míg az FM szinte már teljesen elveszítette játék jellegét, és inkább hasonlít egy számviteli szoftverre a sok számadattal, menüvel és grafikonokkal, addig a WAF picit olyan, mint a néhai FIFA Manager volt: színes, fiatalos, és éppen ezért egy árnyalattal kevésbé érződik profinak. Ugyanakkor érződik a fejlesztők szándéka, hogy amit lehet, egyszerűsítsenek, mert azt minden FM-veterán tudja, hogy egy teljesen kezdő játékos minimum megkönnyezi, mire kiismeri magát az Football Manager menürendszerében. Itt viszont igyekeztek minden egy lapra, vagyis inkább egy képernyőre felpakolni a fejlesztők. Ez pedig egy kisebb káoszt eredményez, amit azért szokni kell. Mondhatjuk, hogy a kevesebb néha több, itt is elfért volna valamilyen szisztéma szerinti elrendezés ahelyett, hogy mindent egyszerre akartak volna megjeleníteni.
Ami a játékmenetet illeti, igazán nagy panasz nem érheti a játékot, legalábbis akkor, ha valaki szemet tud hunyni a kissé elnagyolt megoldások felett. Mert a We Are Football valóban messze nem annyira részletes, mint az FM, cserébe viszont elég intuitív és könnyen megtanulható. Talán egy picit túl sok feladatot akar a játékosok kezébe adni, de ez sem feltétlenül ismeretlen érzés. A taktikázási lehetőségek kis tanulással elég jól kihasználhatók, ugyanakkor a 2D-s vagy 3D-s meccsnézet teljes hiánya miatt a megtervezett taktikánk legfeljebb szöveges tudósítás formájában köszön vissza: Jones kitesz a szélre, Hughes megiramodik, majd beíveli középre, ahol Walker visszateszi a második hullámban érkező Stokes elé, ő pedig élesen a bal alsóba zúdítja. Vagy valami hasonló.
A We Are Footballban egyértelműen megvan a potenciál, de egyelőre kicsit szétszórt, egy kicsit még csiszolatlan. Picit olyan érzés játszani vele, mint mikor valaki egy DCS World után elindítja a Battlefield 4-et, és abban próbál meg repülőt vezetni. A Football Manager egy kőkemény és aprólékos szimulátornak tűnik, míg a We Are Football egy árkád játéknak. Ami persze nem baj, mert így tizedannyi időt sem vesz el az életünkből, és kevés tanulással is hamar sikereket lehet elérni benne. Más kérdés viszont, hogy míg az FM bizony megsüvegelendő méretű és mélységű valós adatbázist tud felmutatni, megannyi teljesen licencelt csapattal és játékossal, addig a WAF e téren teljesen fiktív adatokra támaszkodik. Oké, a csapatokat meg lehet benne találni, de igazi játékosok nélkül az egész messze nem annyira autentikus élmény. Jelen állapotában a We Are Football legfeljebb olyan játéknak nevezhető, amivel jobb híján el lehet esetleg tölteni azt a pár hónapot, ami a Football Manager 2022 megjelenéséig még hátra van.
