26 éve Veletek – PC Dome / PlayDome

Ismertető/teszt

Chernobylite teszt – Egy titokzatos anyag és anya nyomában

A csernobili túlélőjáték ma két és fél év után elhagyta korai változatát.

Írta: GeryG

Amióta a S.T.A.L.K.E.R. nagy nehezen megszületett és mi betehettük a lábunkat egy szabadon bejárható csernobili lezárt zónába, játékosok milliói várják, hogy újra visszatérhessenek oda. Míg a S.T.A.L.K.E.R. 2-re vártunk, próbálkozások jöttek és mentek, de ezek egyike sem tudott igazán megragadni, sőt, van olyan, ami 2015 óta rostokol early accessben és nagyon úgy fest, hogy itt is fog maradni örökre. Ugye Survarium?

Chernobylite teszt – Egy titokzatos anyag és anya nyomában

Ám aztán 2019 elején a pszichothriller Get Even fejlesztője, a The Farm 51 stúdió bejelentette, hogy ismét visszatérnek a lezárt zónába (mivel korábban készítettek egy máig be nem fejezett VR-élményt, amely Csernobilba repítette a játékosokat), készül a Chernobylite. Elsőre a cím elég furának hatott, de a látottak alapján a többihez képest egy jóval összeszedettebb projekt bontakozott ki. A korai változat még abban az évben meg is jelent, hogy aztán két és fél évet töltsön ebben az állapotban. De szerencsére a stúdió több más fejlesztésével ellentétben ez nem ragadt meg ebben a stádiumban, ugyanis mától már a teljes és végleges Chernobylite érhető el a Steamen.

A sztori természetesen az 1986-os atomkatasztrófa helyszínén és annak közvetlen környezetében játszódik, csak épp nagyjából napjainkban. Olyannyira komolyan gondolták a készítők, hogy a felrobbant reaktor közelébe merészkedhetünk, hogy a játék rögtön a Vlagyimir Iljics Lenin erőmű tövében veszi kezdetét kalandunk. Mivel hősünk, Igor nem egy katona, főleg nem egy sztalker, hanem csupán egy egyszerű mérnök, a lezárt zónába két zsoldos oldalán érkezünk meg. Mivel a környéken erős a katonai jelenlét, akik általában előbb lőnek, aztán nem nagyon kérdeznek már semmit. A célunk belopódzni az erőműbe egy régi szervizaknán keresztül, majd megközelíteni előbb a vezérlőtermet, végül egyenesen a felrobbant reaktort is. Utóbbi elég merész elképzelésnek tűnik, de szükséges, ugyanis Igor barátunk épített egy gépet, amin már harminc évvel korábban is dolgozott. Ez képes megnyitni a kaput a dimenziók között, csakhogy ehhez olyan mennyiségű energia szükséges, amit akkoriban még lehetetlen volt előállítani. Itt jön a képbe a felrobbant reaktor, ott ugyanis egy új anyag, a játék címét is kölcsönző csernobilit burjánzik. Ez a zöldes-fekete kristály olyan energiaforrás, ami működésbe hozhatja az immár pisztoly méretű és formájú masinát.

Chernobylite teszt – Egy titokzatos anyag és anya nyomában

És miért is van szükség a dimenziók közti bóklászásra? Mert Igor felesége, Tatyana a katasztrófa után nyomtalanul eltűnt a zónában, és hősünk azóta sem tudja, hogy mi történt vele. Időnként ijesztő látomásai vannak róla, amelyek vissza vezették a zónába, most pedig itt az idő, hogy felkutassa egykori szerelmét. Vagy legalább kiderítse, hogy mégis mi történt harminc évvel korábban. A Chernobylite ezt egy túlélő elemekkel alaposan és némi akcióval már visszafogottabban meghintett kalandjáték formájában tálalja. A játékosok tehát Igor bőrébe bújhatnak, aki az egyik életben maradt zsoldos társaságában kibérel egy régi raktárépületet a zóna területén. Az üres és romos épület szolgál innentől a csapat (mert azzá válunk idővel) főhadiszállásaként és egyben otthonaként is. Éppen ezért a játék egyik alappillére a bázis fejlesztése, berendezése és apránként kicsinosítása.

Ágyakat és más bútorokat kell elhelyeznünk (gyakorlatilag bármit bárhová), gondoskodnunk kell az áramellátásról, a szellőzőrendszerről, illetve különféle barkácsállomásokat és laborberendezéseket is telepíthetünk. Ezek egy része csak passzívan javítja a csapat morálját, egészségét vagy pihenését, de több közülük konkrétan használható. A fegyverállomásokon lőszert gyárthatunk vagy megadott fegyvereket javíthatunk, fejleszthetünk.

Chernobylite teszt – Egy titokzatos anyag és anya nyomában

Sajnos a Chernobylite egyik gyenge pontja valójában egy jól átgondolt rendszer, ez pedig a küldetések rendszere. Itt sajnos ne számítson senki szabadon bejárható zónára, helyette zárt pályákat kapunk. Minden nap egy küldetésre indulhatunk egy adott pályára, illetve a csapat többi tagját is elküldhetjük feladatokat teljesíteni. Ilyenkor mindig mutatja a játék, hogy mennyi esélye van az illetőnek az adott küldetést teljesíteni. A pályák szerencsére elég nagyok és a felépítésük is elég autentikus. Tényleg magány és pusztulás árad minden romos épületből, az elhagyott járművekből és a mindenfelé heverő lomokból.

A küldetések mindig egy vagy két fő feladatból és időnként felmerülő mellék feladatokból áll. De minden alkalommal célszerű menet közben töviről hegyire átfésülni a terepet ellátmány és hasznosítható kacatok után. Mert kb. csak így juthatunk ezekhez, márpedig ezek nélkül sem a bázist nem tudjuk majd fejleszteni, sem a felszereléseinket. Azt viszont sehogy sem sikerült megértenem, hogy egy sörétes puska visszarúgását hogyan lehet csökkenteni azzal, ha három borókabogyót és két gombafejet hozzáadunk. Mert a craftrendszer bizony ilyen erőforrásokból dolgozik, totál logikátlan az egész…

Chernobylite teszt – Egy titokzatos anyag és anya nyomában

Eleinte élelmet is csak a pályákról tudunk gyűjteni, márpedig minden nap ennünk kell és a többieket is etetnünk kell. Különben hamar oda az erejük és a hozzánk való hűségük is. Aztán egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy lelépett a banda fele. Szerencsére idővel a bázison is termeszthetünk növényeket és állíthatunk elő élelmet, ami sokat javít a helyzetünkön, innentől már kevesebbet kell a gyűjtögetés ezen részére időt fordítanunk. Ez már csak azért is fontos lehet, mert a pályákon általában mindig belefutunk másokba. A békés, de rém simlis vándorkereskedők nem sok vizet zavarnak, ám a katonák már veszélyesek tudnak lenni.

És Igor még mindig nem egy revolverhős, így a tűzpárbajok bajossá válhatnak. És akkor már a radioaktív sugárzástól mutálódott vagy született vagy ki tudja, honnan származó lényekről még nem is beszéltünk… Marad inkább a lopakodás és legfeljebb az orvtámadás, az hatékonyabb. Viszont a karakterfejlődési rendszer nagyon ügyes. Nem csak XP-t gyűjtünk és eldöntjük, hogy akkor mostantól 25%-kal ügyesebben lopakodunk. A társainktól kell edzéseket vennünk, konkrét feladatokban javítani az adott képességet. Ez nagyon ötletes.

Chernobylite teszt – Egy titokzatos anyag és anya nyomában

A Chernobylite grafikáját szokni kell. Nem arról van szó, hogy csúnya lenne, de szépnek se igazán nevezhető. Olyan átlagos vagy inkább egy picit átlag alatti. Olyan kopott az egész, ami persze a csernobili hangulathoz nagyon illik, de ettől még valamiért a nyomasztó megjelenítés hamar el tudja venni az ember kedvét a folytatástól. Cserébe szerencsére az optimalizáció jól sikerült, ingadozás nélkül és ami fő, különösebb grafikai hibák nélkül fut a játék. A hangok is rendben vannak, a karakterek kellő akcentussal törik az angolt. És ami még jobb, hogy van magyar felirat is, ami ugyan itt-ott egy picit furán van megfogalmazva, de azért piros pont.

A Chernobylite összességében jól sikerült. Nem lesz egy világmegváltó csoda és nem fogunk róla úgy beszélni tíz év múlva, mint anno a S.T.A.L.K.E.R.-ről. De amíg annak a folytatására várunk, ez mindenképpen megérdemel egy próbát.

A tesztpéldányt a játék kiadója biztosította.

Kattints, ha érdekesnek találtad a cikket!

Pozitívumok
  • Érdekes, de kissé lassan kibontakozó sztori
  • Komolyan oda kell figyelni a csapat és a bázis menedzselésére
  • Ötletes a karakterfejlődési rendszer
  • Magyar fordítás
Negatívumok
  • A szabadon bejárható zóna helyett csak zárt pályákat kapunk
  • Ahova ráadásul rendszeresen vissza-vissza kell térni, ami idővel unalmassá válik
  • Nehéz megszeretni a szereplőket, ezzel sokat csorbul a hangulat is

További képek

  • Chernobylite
  • Chernobylite
  • Chernobylite
  • Chernobylite

Chernobylite

Platform:

Fejlesztő: The Farm 51

Kiadó: All in! Games

Megjelenés:
2021. július 28. PC
2021. szeptember 28. PS4, X1
2022. április 21. PS5, XSX

» Tovább a játék adatlapjára

GeryG

GeryG
2010 végén csatlakozott a PC Dome cikkírói csapatához, pár hónappal később pedig már hírszerkesztőként is tevékenykedett. Már több mint 17 ezer írásos anyag fűződik a nevéhez a magazinban, amivel a képzeletbeli dobogó csúcsán áll.

HOZZÁSZÓLÁSOK

Még nincs hozzászólás, légy Te az első!