Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Ismertető/teszt

Grand Theft Auto: The Trilogy - The Definitive Edition

Grand Theft Auto: The Trilogy – The Definitive Edition teszt

Méltó felújítás helyett kínos visszaemlékezés.

2021.11.19. 14:00 | szerző: B_Renato97 | Ismertető/teszt

2001. október 22. – Ekkor jelent meg a mostanra már történelmi jelentőségű címmé avanzsálódott Grand Theft Auto III. Az új évezred elején már bőséggel készültek a 3D-s játékok, de ez valami egészen más szint volt. Claude főszereplésével egy igazi gengsztersztorit élhettünk át. Fantasztikus élményt jelentett a videojátékokért rajongó egyének számára, így nekem is meghatározó cím volt az életemben.

Grand Theft Auto: The Trilogy – The Definitive Edition teszt
Grand Theft Auto III - The Definitive Edition

Az elképesztő hangulatot és az élő, lélegző várost nagyon nehéz volt überelni, mégis megtörtént a csoda. Jött, látott és győzött a Grand Theft Auto Vice City 2002-ben, amikor is a véres neonfénnyel átitatott hangulat rabul ejtette a játékosokat. Az igazi nagy újítás azonban 2004-ben jött, amikor is kiszabadulhattunk a megszokott környezetből, és az egy nagyobb városból hirtelen lett három. A Grand Theft Auto San Andreas minden eddiginél nagyobb népszerűségre tett szert. Az autó tuningolástól elkezdve a bandaháborúzáson át a kaszinózásig rengeteg új lehetőség tárult elénk. Ekkor még nem jöttek futószalagon az open world játékok, így igazi újdonságként hatott a végletekig kidolgozott világ, valamint a rengeteg tennivaló a fő sztorin kívül.

Mindhárom cím meghatározónak számított, sőt még most is annak számít, ezért a Rockstar úgy döntött, a 20. évfordulós megjelenés kapcsán kiadnak egy remaster verziót. A kollekcióban mindhárom legendás játék felújított változata megtalálható. Három legendás cím egy áráért? Ez elég jól hangzik, nemde?

Grand Theft Auto: The Trilogy – The Definitive Edition teszt
Grand Theft Auto Vice City - The Definitive Edition

A tesztelés alatt a megjelenések sorrendjét követtem, ezért elsőnek a néma főhősünk kalandjaiba vetettem bele magam. Mondanom sem kell, hogy már a bevezető alatt teljesen az uralmába kerített a nosztalgia. Szinte azonnal szemet szúrt, hogy eltűnt az a jellegzetes mocsok a képernyőről. Értem én, hogy az új OLED TV képe nagyon szép, de meg kell hagyni, hogy a ködös időjárás és a szürkés képvilág immáron a múlté. Nekem speciel ez hozzátett Liberty City világához, de ez a túlzott tisztaság és a sok színes tárgy kissé stílusidegennek hatott.

A legnagyobb pozitívum, ami a többi részre is igaz, hogy a küldetésekhez és a történésekhez nem nyúltak hozzá a fejlesztők. A felújítást végző Grove Street Games társaság még a fizikai motort is hagyta úgy ahogy van, csupán áttették az Unreal Engine 4-be. Igazán aranyos tőlük, hogy az idegesítő hibákat, bugokat is átmentették, így az élmény tényleg olyan lehet, mint régen. Ez a hozzáállás egyébként mindhárom játék esetén maximálisan érvényes, így ha ismertünk valamilyen bugos részt a játékban, akkor az jó eséllyel nem lett orvosolva az évek alatt. A már unalomig ismert „világból kiesős” hiba is előfordult nálam, a gép pedig egy könnyed hibakóddal és játék bezárással nyugtázta a dolgot. Valahol elég szánalmas, hogy egy 20 éves játék újrakiadása kapcsán még mindig a frusztráló bugokról kell beszélnem.

Grand Theft Auto: The Trilogy – The Definitive Edition teszt
Grand Theft Auto San Andreas - The Definitive Edition

A negatív hangvételű kitérő után vissza is kanyarodnék a GTA III-ra. Lehet (sőt biztos), hogy kisiskolás koromban nem feltétlenül kellett volna egy ilyen játék előtt ülnöm, de szerencsére túlzottan káros hatása nem lett a dolognak, még csak agresszívnak se mondanám magam. Nem tudom titkolni, hogy baromira élveztem újra belevetni magamat egy velejéig romlott város mindennapjaiba. Az egyetlen kérdés a fejemben, hogy ha mindezt egy régi CRT TV-n tenném, a PlayStation 2 kontrollerjét szorongatva a kezemben, akkor vajon mit érznék? Lehet, hogy nem a külcsín számít, hanem maga az élmény és a játék? Mindegy is, inkább nem boncolgatom tovább ezt a gondolatfoszlányt, mert legbelül úgyis tudom rá a választ.

Az első 3D környezetben játszódó GTA maradt olyan amilyen. Frappáns sztori, brutalitás, autózás és minden, ami kell. A plusz igazából a borzalmasra sikerült időjárási effektek, a 4k textúra és az új világítási rendszer, ami egyébként tényleg szuper lett. A karakterünk kezelése is egyébként lényegesen könnyebb, mint anno volt. Az analóggal mostmár tudunk fordulni, nézelődni, sőt konkrétan célozni is lehet akárcsak a kiadó újabb játékainál. Ezek mind hasznos dolgok és a tárcsás GTA V-szerű fegyverválasztás is ötletes megoldás, de a fel-feltörő hiányérzetet ezek aligha tudták csillapítani.

Grand Theft Auto: The Trilogy – The Definitive Edition teszt
Grand Theft Auto III - The Definitive Edition

Az első sziget feloldása igazából néhány óra alatt megvolt, ami az újabb Grand Theft Auto epizódok után kissé meglepett. A küldetések rövidek, és nehézséget se okoztak, úgyhogy tovább is álltam, az egyik nosztalgiavonatról átszállva a másikra. Jöhetett a Miami bűnöktől túlfűtött városát imitáló Vice City, ahol az RC-helikopteres küldetés már jobban megizzasztott. A zene és a város azonnal ütött. A pálmafák alatt repesztettem a sportkocsival, és jééé, itt már motorok is vannak. Ha nem is volt óriási nagy az előrelépés az előző részhez képest, azért azt meg kell hagyni, hogy a hangulat teljesen más. A sztori még tökéletesebb, és a lehetőségeink is bővültek a játékon belül.

A felújítás kapcsán ebben az esetben sem tudok lehengerlő dolgokról beszámolni. Hiába a tengerpart, ha a mellkasig érő vízben azonnal hullává változik szeretett gengszterünk. Mászni továbbra sem tudunk értelmesen, hiszen ebben a részben még nem volt megoldva a vaulting szisztéma. Továbbra is marad a szép bevilágítás, a remekül tükröződő kocsi és az opcionálisan bekapcsolható performance mód, amit egyébként rendkívül bénának tartok.

Grand Theft Auto: The Trilogy – The Definitive Edition teszt
Grand Theft Auto Vice City - The Definitive Edition

PlayStation 5-re kaptam a tesztpéldányt, és csak most a tesztírás közben jöttem rá, hogy az újgenerációs konzolokra lett a legjobban optimalizálva a Definitive Edition. Nintendo Switchen konkrétan nem tudja tartani a gép a 30 képkockát. A sima PS4 és Xbox One konzolon maximum 30 fps, amit tud, de azért ott is hajlamos beesni a framerate. Xbox One X és PlayStation 4 Pro gépen pedig opcionálisan választható a performance mód, de sok köszönet nem lesz benne. A fix 30 fps legalább megvan. Az új gépeken ilyen szempontból egész jó a helyzet, itt csak annyit nem értettem, miért nem alap a 60 fps, és miért kell egy 20 éves játékon ennyit szenvednie egy zsír új hardvernek. A PC-t inkább nem is említem, hiszen ott csoda, ha éppen működik a launcher (Cyberpunk, te vagy az?).

Morcosnak tűnök? Az is vagyok, miközben egyébként elég ambivalens a dolog, hiszen gyermeki mosollyal az arcomon repesztek egy robogóval a Malibu Club felé, hogy felvegyem az újabb missziót. A parádésan hangulatosra összerakott Grand Theft Auto Vice City nem az újrakiadás érdeme. A játék ezelőtt is bármikor lekötött volna, így inkább a változtatásokra koncentráltam, amiből nem sok van, és azok is felemásak. Algoritmusok által feljavított textúrák vesznek körbe, és néhány zeneszámmal kevesebb hallgatható, amikről időközben lejárt a licenc. Ez így nem túl bíztató, de legalább az éjszakában jól néznek ki a neonfények.

Grand Theft Auto: The Trilogy – The Definitive Edition teszt
Grand Theft Auto San Andreas - The Definitive Edition

Időközben pedig letöltődött a meglepően sok helyet foglaló Grand Theft Auto San Andreas is. Több mint 22 GB, szinte hihetetlen, hogy az alapverzió egy darab DVD korongra ráfért. Mindegy is, kár ezen rugózni, vélhetően CJ 4K-s feje túl sokat foglal. A betöltési idők viszont nagyon rendben vannak. Mindössze pár másodpercet kell várni, és már mehet is a bringázás Los Santos utcáin. Anno a legtöbb időt San Andreas államban töltöttem el, így konkrétan olyan érzés volt, mintha hazatértem volna. Egyértelműen látszik, hogy itt néznek ki a legjobban a karakterek, az autók és a város is. A sztori is már kellően hosszú, és jól esett újra végigszenvedni a nehezebb küldetéseket.

Ha az élményt nem akarjátok elrontani, akkor annyi tippet azért adnék, hogy repülőre ne szálljatok. Amint a házak fölé ér a gép, egyből a szemünk elé tárul a három város, és ezzel együtt az egész térkép. Így sajnos az összes báját elveszítette a szememben. A távoli köd miatt mindig nagyobbnak hittem, mint amekkora, de most rá kellett jönnöm, hogy ez egyáltalán nem grandiózus méret. Mielőtt teljesen kedveszegett lettem, gyorsan kiugrottam a gépből, és folytattam a sztorit ott, ahol abbahagytam. Zseniális poén volt tű élesben látni Big Smoke emberes rendelését, és a vidéki kannabiszültetvény felégetése is egészen élvezetesre sikeredett.

Grand Theft Auto: The Trilogy – The Definitive Edition teszt
Grand Theft Auto III - The Definitive Edition

Miközben az utolsó felújított részt toltam, arra jöttem rá, hogy a Grove Street csapata tényleg szó szerint vette a Definitive Edition kifejezést. Modern köntösbe átültetett textúrákat kaptunk, újradolgozott világítási rendszerrel és gyors töltési időkkel. Noha az optimalizálásra annyira nem figyeltek oda, a kollekció végül is nem egy átverés, mint ahogy azt sokan állítják. A porig alázó, cég irodáját felgyújtani kívánó kommenteket is túlzásnak érzem, de a csalódottság bennem is megvan. Sokkal többet érdemelt volna ez a három meghatározó cím, mint amit végül kapott. Extra tartalom igazából zéró, és már eleve gyanús volt, hogy a játékmenettel kapcsolatos videók nem kerültek napvilágra a megjelenés előtt.

Grafikai szempontból tényleg csak a kötelezőt kaptuk, mintha egy hülyére modolt PC-s verziót futtatnánk. A dühítő az egészben, hogy legalább az irritáló hibákat és összeomlásokat kezelték volna. Igazából minden egy az egybe átkerült a régi verziókból egy kicsit feltupírozva. Öröm az ürömben, hogy a csalások is átkerültek, azzal még most is jól eltudtam szórakozni, hogy ne csak fanyalgás legyen a vége.

Grand Theft Auto: The Trilogy – The Definitive Edition teszt
Grand Theft Auto Vice City - The Definitive Edition

Mindent összevetve jól szórakoztam a Grand Theft Auto – The Trilogyval, de ez inkább a játékok érdeme, mintsem a Definitive Edition hozománya. Az árazást egyáltalán nem érzem indokoltnak, egyszerűen nem tudom elhessegetni a gondolatot, amit az újabb rókabőr kapcsán érzek. Nem felejtem el a pillanatot, amikor hajnalig nyomtuk a haverokkal a PS2-n. Ezeket a játékokat már platináztam PS3-on, toltam PS4-en, sőt még telefonon is. Ez alapján nem tartom kizártnak, hogy PS7 konzolon is a Ballas tagokkal kerülök majd összetűzésbe Los Santos 16K felbontásra felhúzott utcáin.

A játék indítása előtt még azon morfondíroztam, hogy miért nem inkább a Liberty City Stories és a Vice City Stories játékokat mentették ki nekünk a PS2-PSP érából, de most így már nem is sajnálom. Inkább leporolom a régi gépet, és autentikus keretek között tolom majd a bűnözést. A remaster és a kiadó körüli botrányt kissé túlkapás szagúnak gondolom, de a megrögzött rajongók csalódott érzelmeit teljesen átérzem. ■

értékelés

Grand Theft Auto: The Trilogy - The Definitive Edition

Grand Theft Auto: The Trilogy - The Definitive Edition
Pozitívumok
  • 4K 60 fps az új konzolokon
  • Másodperces töltési idők
  • A hangulat 20 év után is óriásit üt
Negatívumok
  • Szinte semmilyen bugjavítás nem történt
  • Régebbi konzolokon a 30 fps sem garantált
  • Továbbra sem tud úszni Claude és Tommy

A tesztpéldányt a játék hazai forgalmazója, a Cenega Hungary biztosította.

Grand Theft Auto: The Trilogy – The Definitive Edition tesztGrand Theft Auto: The Trilogy – The Definitive Edition tesztGrand Theft Auto: The Trilogy – The Definitive Edition tesztGrand Theft Auto: The Trilogy – The Definitive Edition tesztGrand Theft Auto: The Trilogy – The Definitive Edition tesztGrand Theft Auto: The Trilogy – The Definitive Edition tesztGrand Theft Auto: The Trilogy – The Definitive Edition tesztGrand Theft Auto: The Trilogy – The Definitive Edition tesztGrand Theft Auto: The Trilogy – The Definitive Edition tesztGrand Theft Auto: The Trilogy – The Definitive Edition tesztGrand Theft Auto: The Trilogy – The Definitive Edition tesztGrand Theft Auto: The Trilogy – The Definitive Edition tesztGrand Theft Auto: The Trilogy – The Definitive Edition tesztGrand Theft Auto: The Trilogy – The Definitive Edition tesztGrand Theft Auto: The Trilogy – The Definitive Edition tesztGrand Theft Auto: The Trilogy – The Definitive Edition tesztGrand Theft Auto: The Trilogy – The Definitive Edition tesztGrand Theft Auto: The Trilogy – The Definitive Edition tesztGrand Theft Auto: The Trilogy – The Definitive Edition tesztGrand Theft Auto: The Trilogy – The Definitive Edition tesztGrand Theft Auto: The Trilogy – The Definitive Edition tesztGrand Theft Auto: The Trilogy – The Definitive Edition tesztGrand Theft Auto: The Trilogy – The Definitive Edition tesztGrand Theft Auto: The Trilogy – The Definitive Edition tesztGrand Theft Auto: The Trilogy – The Definitive Edition tesztGrand Theft Auto: The Trilogy – The Definitive Edition tesztGrand Theft Auto: The Trilogy – The Definitive Edition teszt
Grand Theft Auto: The Trilogy - The Definitive Edition
További hírekért és cikkekért ugorj a játék adatlapjára:
Grand Theft Auto: The Trilogy - The Definitive Edition

hozzászólások (2)

jawsika
jawsika 2021.11.19. 23:17
Megnéztem egy videót, amiben repülővel átrepült valaki a Vice City meg a SA mapon. Tényleg kár volt, illúzióromboló. Főleg a VC azzal a kvázi tizenegy utcájával. :D
Pyrogate
Pyrogate 2021.11.21. 10:12
Nekem Game Passal (xbox) ingyen volt az SA.
Szerintem kurvajó nosztalgia, az irányítás lett jobb, meg a talán kevésbé balta a grafika. Nekem se szaggatni nem szokott, se bugok sincsenek igazán (bár egyszer lezuhant elém egy repülő, de szerencsére egy csomó emberre, akiknek sok pénze szétszóródott, a játék elején ez életmentő).

Az tény, hogy fizetni érte hülyeség.
(Mondjuk én a mai napig havi rendszerességgel nyomom az V onlinet)
ajánlott olvasnivaló