26 éve Veletek – PC Dome / PlayDome

Ismertető/teszt

Beyond a Steel Sky teszt – Acélos visszatérés

Huszonhét esztendő nagyon sok idő, sikerülhet ilyen távlatból sikeres folytatást írni egy játéknak?

Írta: m_anger

A kilencvenes évek elején eredeti játékot vásárolni idehaza legalább olyan úri passzió volt, mint manapság a gyűjtői változatok beszerzése – az ember nagyon meggondolta, és csak a szívének kedves darabokra tudott áldozni. Nem akarom az akkori viszonyokat legitimizálni, de nagyon más idők voltak. Az én (kezdő)fizetésemből egy, vagy esetleg kettő játék jött ki, ami mondanom sem kell, mennyire opció, tekintve, hogy a hónapban még meg is kellett élni valahogy (és akkor arról még nem is beszéltünk, hogy megvásárolni is csak bajosan lehetett ezeket itthon). A gyűjteményemben szerencsére így is akad egy-két szép darab a korszakból, de sajnos a Beneath a Steel Sky nincs köztük.

Beyond a Steel Sky teszt – Acélos visszatérés

Pedig a játék egy nagyon vonzó, az előzményeket taglaló képregénnyel érkezett, amelyet ugyanaz a Dave Gibbons rajzolt, aki pár évvel korábban a Watchment. Óriási mák volt viszont, hogy pont szerencsésen hozzájutottam az Amiga Format azon számához, amelyhez szintén ingyenesen mellékelték a mai szemmel kissé nevetséges, mindössze nyolcoldalas kiadványt – így nem maradtam ki az élményből. A játék egyébként a Commodore masináján 14 vagy 15 floppyn terpeszkedett, ami talán a rekordot jelenti a platformon méretileg, de a renderelt hatású intrót sokszor megnéztük, pedig addigra már bőven mutatott látványos dolgokat a kis masina.

De hiába volt a BaSS sikeres, a Revolution Software ezt követően kicsit más irányba evezett, és mivel a Broken Sword még nagyobb siker lett, maradtak is ezen a nyomvonalon majd’ húsz esztendőn át (a kevés kivételt mindössze az In Cold Blood és a Gold and Glory: The Road to El Dorado, valamint a soha meg nem jelent Good Cop, Bad Cop jelentette).

Beyond a Steel Sky teszt – Acélos visszatérés

Robert Foster kalandjának folytatása időről időre felmerült ugyan, de soha semmi konkrét nem hangzott el az évek alatt. Emlékszem, a kétezres évek végén, mikor sikerült interjúra fognom Charles Cecilt Lipcsében a Games Conventionön, akkor is csak rejtélyesen mosolygott a nem létező bajsza alatt, mikor a régi játékokra terelődött a szó: „Hát igen, milyen jó is volt az a Virtual Theatre rendszer, folytatni kellene nemdebár?”.

A konkrét első hírekig azonban egészen 2012 őszéig kellett várni, amikor is a Beyond a Steel Sky 2 olyan módon lett belengetve, hogy ha a Broken Sword 5: The Serpent's Curse Kickstarter kampánya eléri az egymillió dollárt, akkor legközelebb majd azzal foglalkoznak. Nos, elérte, de egészen 2019-ig húzódott, hogy ténylegesen be legyen jelentve a Beyond a Steel Sky, hogy aztán egy év múlva meg is jelenjen – szokatlan módon előbb Apple Arcade-re, majd kisvártatva PC-re is. A konzolosok viszont rosszabbul jártak, ugyanis nekik egészen mostanáig kellett türelmesnek lenni. A hosszúra nyúlt bevezetés után tehát nézzük is meg, hogy hogyan sikerült a kaland!

Beyond a Steel Sky teszt – Acélos visszatérés

Mivel közel három évtized távlatából a videojátékpiac is alaposan megváltozott, így nem 2D, hanem 3D játékot kapunk, ahogy a point-and-click sem igaz már rá (legfeljebb lélekben). Így sem open world a leosztást (ami egy kalandjátéknál nem is baj), több helyszínen tevékenykedhetünk, amelyek közt az utazást némi töltögetés töri meg (de abszolút nem vészes módon). A látványt és a grafikát cel-shaded irányba vitték el, aminek az értékelése valószínűleg szubjektív feladat. Részemről nagyon furcsa volt elsőre megszokni, de egyrészt mindenki máshogy vizionálta, hogy mi rejlik az eredeti pixelhalmazai mögött (hasonlóan, mint egy jó könyvnél, itt is a képzelet dönt), másrészt érthetően anyagi megfontolás is állhat a döntés mögött.

Mondanám, hogy a történetben minden ott folytatódik, ahol abbamaradt, de nem. A szereplőknél ugyan csak tíz év telt el, de így is rengeteg minden változott. Robert a sivatagban él, egy ahhoz hasonló nomád törzsnél, mint ahol született. Ha nem jelenne meg egy hatalmas és titokzatos robotkutya (?), és rabolná el a már csaknem fiaként kezelt Milót, akkor valószínűleg közelébe se szagolna Union Citynek. Márpedig a nyomok oda vezetnek.

Beyond a Steel Sky teszt – Acélos visszatérés

A város nagyon megváltozott a legutóbbi kaland óta, de pozitív értelemben. Az egykori (örök?) barát, Joey szép munkát végzett, és egészen felvirágoztatta a helyet. De vajon ez milyen áldozatokkal járt? A helyiek furcsa szokásait és szociális rendszerét látva van ok a csodálkozásra is, de persze a legfőbb feladat a kisfiú megtalálása. Az előzmények ismerete nem feltétlenül szükséges az új részhez, de azért az 5-6 perces képregényes intro igyekszik dióhéjban azt is összefoglalni (már amennyi a megértéshez kell).

S hogy mikor válaszolok arra, hogy tulajdonképpen megérte-e a várakozást? Most. Mint oly sokszor, itt is két oldala van az éremnek, nézzük először is azt, ami jól sikerült. Érdekes és leköti az embert a sztori, szellemesek és jól megírtak a dialógusok, pár új karakter pedig kifejezetten vicces (és a Revolutionre oly jellemző). Foster és Joey párosa is hozza a szintet, évtizedes távlatból is újra egymásra találnak – az atmoszféra tehát ott van.

Beyond a Steel Sky teszt – Acélos visszatérés

Vegyük viszont akkor a negatívumokat is. Mint említettem, a grafika megítélése egyéni lesz mindenkinél, amellett azonban nehezen lehet elmenni, hogy némelyik karaktermodell kifejezetten gyengére sikeredett. Még főhősünk, Robert ábrázata is néha olyan a bevilágítás miatt, mintha a maszkmester egy zombifilm forgatásáról szabadul volna el ráérő 5 percében. Emellett sajnos a látványt tovább csúfítja, hogy bizonyos tárgyak textúrája rendkívül alacsony felbontású, ami rendesen kizökkenti az embert, és még ennek ellenére is gyakran előfordulnak teljesítménybeli problémák (értsd: szaggató képernyő scroll) és kisebb grafikai glitchek (például Robert köpenyének széle néha önálló életet élt).

A játékmenet alapvetően hozza az elvárt szintet, de azért akadnak bőven picit ódivatúbb fejtörők, például a pajszer annyira sokszor jelenti a megoldást, hogy Gordon Freeman is megirigyelné. A klasszikus tárgyhasználatra épülő feladatok mellett lehetőségünk lesz hackerkedni is, ám ezek a részek kicsit túl egyszerűre sikeredtek (rendszerint csak két dolgot kell kicserélni egy folyamatábrán és kész), és egy idő után kissé unalmasak is.

Beyond a Steel Sky teszt – Acélos visszatérés

A dialógusrendszerrel (kérdezz-felelek) az esetek többségében nincs baj, de azt azért néha nehéz eldönteni, hogy mit érdemes újra megkérdezni (elvileg dőlt betűvel jelzi a játék, amire már nem érdemes időt pazarolni, de sokszor így is feleslegesnek éreztem egy-egy lehetőséget). Szerencsére elakadni viszont nagyon nem lehet, hiszen egy elég jó hintrendszert építettek be a fejlesztők. Több lépcsőben kaphatunk tippeket, hogyan is kellene tovább haladnunk, ezeket azonban nem lehet csak úgy halmozni, ha továbbra is el vagyunk akadva, kérhetünk újabbat, de csak fél perc elteltével.

A régi nagy klasszikus folytatása, vagyis a Beyond a Steel Sky kicsit felemásra sikeredett. Azt mondanám, hogy az első rész és a műfaj rajongóinak kötelező darab, de az elvárások mezején lehetnek meglepetések (főleg a kinézetet illetően). Maga a játék és a történet abszolút pozitív húrokat pendítenek, de pár apróbb technikai probléma és néhány egyszerűbb feladvány bizony árnyalni fogja a képet. A múltidézés azonban remekül sikerült, így ha valaki megbocsátóbb (mondjuk mert elfogult, mint én is), akkor egészen jól érezheti magát a végigjátszás közben. Egy pillanatra még a cég első játéka, a The Lure of the Temptress is kameózik egy poszter erejéig – ki tudja, talán ez egy utalás arra, hogy mivel foglalkoznak majd legközelebb a Revolutionnél (én örülnék neki)?

A tesztpéldányt a játék kiadója biztosította.

Kattints, ha érdekesnek találtad a cikket!

Pozitívumok
  • A hangulat a régi
  • Szellemes és jól megírt dialógusok
  • Hintrendszer
Negatívumok
  • Pár csúnyább textúra és karakter modell
  • Ódivatúbb fejtörők
  • A hackelés folyamata túl egyszerű és repetitív

További képek

  • Beyond a Steel Sky
  • Beyond a Steel Sky
  • Beyond a Steel Sky
  • Beyond a Steel Sky
  • Beyond a Steel Sky
  • Beyond a Steel Sky
  • Beyond a Steel Sky
  • Beyond a Steel Sky
  • Beyond a Steel Sky
  • Beyond a Steel Sky
  • Beyond a Steel Sky
  • Beyond a Steel Sky
  • Beyond a Steel Sky
  • Beyond a Steel Sky

Beyond a Steel Sky

Platform:

Fejlesztő: Revolution Software

Kiadó: Microids

Megjelenés:
2020. június 26. Mac, iOS
2020. július 16. PC, Linux
2021. november 30. PS4, PS5, X1, XSX, Switch

» Tovább a játék adatlapjára

m_anger

m_anger
Ami a nyolcvanas években kölyökként csak álom volt (videojátékokkal dolgozni), az mára valóság. Munkaidőben fejlesztőként, szabadidőben kritikusként. Játék az élet?

HOZZÁSZÓLÁSOK

Még nincs hozzászólás, légy Te az első!