
Kedvelem a mechanikus billentyűzeteket. Van egy adag retro érzés is velük kapcsolatban, mert az első billentyűzetem is ilyesmi „csattogós” volt, de játékhoz jobban szeretem – valahogy precízebbnek érződik, noha ezt sokkal nehezebb igazán látványosan demonstrálni, mint mondjuk egy jobbfajta egér esetében. Persze lehet jó gumidómosat is készíteni (a munkahelyemen egy Microsoftot nyüstölök, amely már sok éve teljesít nálam szolgálatot), illetve laptopoknál is erősen kuriózum az ollómechanikától való eltérés – de játékra szerintem a mechanikus a legjobb mind kényelmi, mind technikai szempontok miatt. És most az asztalomra került az AOC üdvöskéje, a GK500, így hát a kérdés adott: a rendkívül kecsegtető árcédulán kívül mit tud még mutatni?
Első meglepetésem az enyhén érdes tapintású kupakok voltak. Nem emlékszem, hogy sima felületűn kívül volt-e dolgom mással, de egész kellemes, és mintha kicsit jobban „fogná” az ujjaimat, nem csúszkálnak rajtuk annyira. Ha már a külsőségeknél tartunk: természetesen van itt szivárvány fotonágyú sokféle mintával, illetve egy mágnesesen felcsattanó csuklótámasz. Ez utóbbit talán szerencsésebb lett volna valami puhább anyaggal bevonni, mert ez így kicsit kényelmetlen – bár még mindig jobb, mint nélküle (de ez amúgy is egyéni preferencia kérdése). Maga a készülékház pedig felül alumínium, alul műanyag, és persze nehéz – nem egykönnyen lehet megborítani csata közben.

A kezelőszoftver itt is a G-Tools, és persze ahogy azt már a GM500-nál írtam, minden ezt támogató AOC perifériánkat kezelhetjük vele, és természetesen a fényorgonákat is szinkronizálhatjuk egymással. Ami viszont nagyon meglepett: a GK500-nál is állítható volt az USB polling rate! Játékos pockoknál ez teljesen természetes ma már, billentyűzetnél viszont én most láttam először – és ez nem placebo, tényleg harapós tud lenni tőle. A szokásos Overwatch-meccseim alatt bizony bitang gyorsan reagált a tasztatúra minden gombnyomásra.

A kupakok alatti kapcsolók amúgy Outemu márkájúak – talán nem annyira örvendenek köztiszteletnek, mint a Cherry MX vagy a Gateron, de a nagyon kedvező áruk miatt is tud a GK500 ilyen olcsó lenni, és különösebb baj amúgy sincs velük (talán csak annyi, hogy kicsit kevésbé tartósak a nagyobb nevű konkurenciánál: 50 millió leütést garantál az Outemu, míg a Cherry általában 100 milliót).

Őszintén szólva nagyon kellemes meglepetés volt számomra az AOC GK500. Húszezer forintos árához képest jó minőségű cuccot kapunk: rendesen össze van rakva, és az anyaghasználat sem kifogásolható különösebben. Az, hogy állítható az USB „sebessége”, szokatlan, de remek dolog. A GM500-zal párosítva pedig egy meglepően költséghatékony és remek párost alkot.