26 éve Veletek – PC Dome / PlayDome

Ismertető/teszt

Monster Hunter Rise teszt – Újítások és ötletek kavalkádja

A széria legújabb darabja megjelent PC-n is. És ez már trendet mutat...

Írta: Puddle

A Monster Hunter széria, bár 2004-ben született, a nyugati piacon sokáig igen gyengén teljesített. A japán játék az ázsiai országokban egyértelműen közismertnek mondható, nálunk az igazi lendületet a 2018-as Monster Hunter World hozta csak el neki. Én is ezzel a címmel találkoztam először, és csupán a véletlennek köszönhető, hogy egyáltalán kipróbáltam, ami drámaian fogalmazva megpecsételte a sorsomat, és elindított egy kellemes addikció útján. Ez a függés 1500 játékkal töltött óra után sem hagyott abba, és amikor megtudtam, hogy a sorozat következő darabja, a Monster Hunter Rise eleinte csak Switchen lesz elérhető, már be is szereztem a konzolt. Pedig csak egy évet kellett volna várnom, hogy a Rise megjelenjen számítógépre is. Ezért már a PC-s verziónak egy kisebb ismereti előnnyel tudtam nekikezdeni.

Monster Hunter Rise teszt – Újítások és ötletek kavalkádja

De milyen játék ez a Monster Hunter? Erre a kérdésre nem nehéz válaszolni, a cím elég jól leírja. Minden játékban, így a Rise-ban is egy vadászt alakítunk, aki kisebb-nagyobb, vagy akár gigászi szörnyekre vadászik, hogy aztán darabjaikból újabb fegyvereket és ruhákat készítsen magának, amivel még nagyobb és gigászibb szörnyek ellen is fel tudja venni a versenyt. Maga a játékmenet abból áll, hogy összekészítjük felszerelésünket, fegyverektől kezdve az életerőitalokon át a csapdákig mindent, majd felkeressük a különböző pályák egyikén a célpontot, és addig verekszünk, amíg az egyikünk ki nem fekszik. Ha a szörny dobta fel a talpát, akkor összeszedjük a maradványait, és irány a kovácsműhely. Ha mi, akkor a segítőtársunk, egy félhumanoid macskaszerűség (Palico) visszavonszol a táborhoz, és kezdhetjük elölről a kört.

Ettől a formulától a Monster Hunter Rise sem tér el, bár bizonyos újdonságokat behoz a képbe, míg emiatt más elemektől meg kell válnia. Itt fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy senki ne számítson a játék neve mögött a World folytatását keresni, mert ez két különböző játék, és két különböző megközelítési módja a szériának. A Rise erőssége a harcban rejlik, és maga a vadászat emiatt a háttérbe szorul. Amint megérkezünk egy pályára, egyből látjuk az összes szörny tartózkodási helyét és útvonaltervét, így nem kell nyomok után kutatni. Már nemcsak a fent említett Palico jön velünk, hanem egy nagyra nőtt kutya is, Palamute, akinek a hátán lovagolva versenyautó módjára szelhetjük keresztül a havas hegyeket, mohával befedett romokat vagy lávától forró barlangok belsejét.

Monster Hunter Rise teszt – Újítások és ötletek kavalkádja

De nem csak ez teszi pörgősebbé a közlekedést és a gyűjtögetést: míg az előző játékban világító bogaraink a nyomok megtalálásában segítettek, addig itt a wirebugok elég erősek ahhoz, hogy csúzliként használva kilőhessük magunkat a levegőbe velük. Már-már Pókembernek éreztem magamat, ahogy karakterem pörgött-forgott, ugrált a levegőben, hegyek oldalába kapaszkodva pihent, hogy a pálya legeldugottabb, legmagasabb helyeit is meghódítsa újdonsült barátaival. A Zelda felmászásmechanikáját is kölcsönkérte a Rise, gyakorlatilag bármilyen felületre fel lehet kapaszkodni, csak mászás közben a staminánk fog folyamatosan csökkenni.

Vadászunk ezen új eszközöknek köszönhetően pillekönnyűnek érződik, mind mozgásban, mind harcban. Mert maguk a bunyók is felgyorsultak a wirebugoknak köszönhetően. Mind a 14 választható fegyvertípus kapott 6-6 cserélhető mozdulatot, amelyek között vannak olyanok, amelyek teljesen új játékstílusokat tesznek lehetővé. Bár sajnos nem minden képesség egyenrangú, az ötlet az lett volna, hogy szörnyenként kell váltogatni a megfelelő mozdulatokat, de bizonyos opciók egyértelműen erősebbek, mint társaik. Tehát a wirebugokat mozgásra is lehet használni, harcra is, valamint egy teljesen új mechanikára: szörnyek irányítására.

Monster Hunter Rise teszt – Újítások és ötletek kavalkádja

A Monster Hunter játékokban lehetőség volt meglovagolni az ellenfeleinket, és ha azok nem ráztak le minket a hátukról, akkor egy időre elzuhantak. A Rise-ban ha elég sok sérülést kapnak be a bogaraink által elérhető ütésektől, akkor hátukra pattanhatunk, és most először irányíthatjuk is őket. Ez általában két dolgot jelent: vagy megállás nélkül a falnak vezetjük őket, hogy kapják azokat a nagy sebzéseket, vagy kereshetünk egy másik delikvenst is, hogy egymásnak ugorjanak.

Ezen kívül a Monster Hunter Rise nagy újítása a Rampage mód. A sztori (bár ki játszik MH-t sztori miatt?) a Kamura nevet viselő falu körül forog, amit a Rampage, vagyis hordák támadása fenyeget. Ebben a játékmódban találkozik a villámgyorsra pörgetett MH harcrendszere a tipikus tower-defense műfajával. A falu kapuja előtt kialakított védősáncra építhetünk ostromgépet, ágyút, minigunt, hogy azokat a városlakók vagy mi üzemeltessük a ránk zúduló fenevadak ellen. Ez az új játékelem számomra nem volt nagy durranás, szerintem túl könnyűre sikeredett, és itt eléggé meglátszik, hogy a Switch nem egy erős konzol. Értem ezalatt azt, hogy például a szörnyek ahelyett, hogy elpusztulnának, egyszerűen csak semmivé foszlanak életerőpontjaik nullázódása után. Maga a játékmód lett kicsit visszafogva, így a PC-s megjelenéssel sem lehetett ezen segíteni.

Monster Hunter Rise teszt – Újítások és ötletek kavalkádja

De ha már szóba került a Switch, beszélnem kell a grafikáról is. Annak részletessége láthatóan nem ér fel a Monster Hunter Worldéhez, és a környezet is „sivárabbnak” hat a technikai limit miatt. Ezen sivárság viszont jól van kompenzálva a játékmenettel, hiszen pont ez teszi lehetővé a pályák átrepülését, a szabadabb és gyorsabb mozgást, a Palamuton lovaglást. A számítógépes verzióban kaptunk egy normális options menüt, és a textúrák is magasabb felbontásúak. Bár a Nintendo konzolján sem futott rosszul a játék, a stabil magas fps és a választható felbontás be kell látnom, tudott dobni az élvezhetőségen. Ráadásul nem tapasztaltam semmiféle technikai problémát, bár mivel minden számítógép más, ez nem azt jelenti, hogy nem is lehet.

Mint már fentebb írtam, a Rise a harcokban jeleskedik. Nem azt a taktikusabb és lassabb rendszert követi, mint elődjei, hanem megállás nélkül pörög. De ez a pörgés látszik a pályadesignon, a szörnyek mozdulatainak kidolgozásán, a grafikán magán is. Szegény ellenfeleink ugyanúgy törnek, kapálóznak, repülnek, ugranak, mint eddig. Gyorsabb a mozgás, gyorsabbak az ütések, a pályák átszelése, a gyűjtögetés, minden.

Monster Hunter Rise teszt – Újítások és ötletek kavalkádja

A Monster Hunter Rise PC-s megjelenésével biztosra mondható, hogy a Capcom végre nem konzolexkluzív címként tekint többé az MH szériára. Ha a pletykák igazak, akkor a nyáron megjelenő kiegészítő egyidőben rajtol majd minden platformon. A Sunbreak nemcsak új szigetre hajóz el bennünket, hanem elhozza majd a szokásos G-rankot is, azaz az igazi endgame-et és nehézségi szintet. Addig is a Capcom jól bevált módon folyamatosan bővíti a játékot eventekkel, teljesen díjmentesen. Bár egy éve a Rise igazi végjátékát kicsit keveselltem, hiszen el vagyok kényeztetve a World 3 évnyi tartalmával, a PC-s verziónak nem hiszem, hogy félnie kell a kifulladástól, hiszen a horizonton már látszik a folytatás is. De addig is, vadászatra fel!

A tesztpéldányt a játék hazai forgalmazója, a Cenega Hungary biztosította.

Kattints, ha érdekesnek találtad a cikket!

Pozitívumok
  • Felpörgetett, izgalmas harcok
  • A mozgást és közlekedést a wirebugokkal teljesen megváltoztatták
  • Meglovagolhatjuk a szörnyeket
  • Nagyon jó és vicces fegyver- és páncéldesign
Negatívumok
  • A fegyverek wirebug mozdulatai néhol nem eléggé kiegyensúlyozottak
  • A Rampage küldetések nem elég nehezek

További képek

  • Monster Hunter Rise
  • Monster Hunter Rise
  • Monster Hunter Rise
  • Monster Hunter Rise

Monster Hunter Rise

Platform:

Fejlesztő: Capcom

Kiadó: Capcom

Forgalmazó: Cenega Hungary

Megjelenés:
2021. március 26. Switch
2022. január 12. PC

» Tovább a játék adatlapjára

Puddle

Puddle
Ötéves lehettem, amikor először lestem meg apukámat, ahogy a Warcraft 3-mal játszik, és azóta odavagyok a videójátékokért. Amellett, hogy rá vagyok kattanva a roguelike és RTS játékokra, mindig is kerestem a videojátékok esztétikájából fakadó művészeti értéket.

HOZZÁSZÓLÁSOK

Még nincs hozzászólás, légy Te az első!