Amikor tavaly kipróbálhattam korai hozzáférésben a King Arthur: Knight’s Tale-t, a tapasztaltakkal szinte maradéktalanul elégedett voltam. A játék a Neocore King Arthur szériájának újabb felvonása/spinoffja, ám szemben az előző részekkel, ez egy körökre osztott taktikai szerepjáték, az XCOM széria stílusában, története tekintetében néhány nagyon egyedi csavarral.
Mordredet irányíthatjuk benne, Arthur király nemezisét, aki Avalon földjén ébred, miután a végső csata során Arthurrel halálos sebet ejtettek egymáson. A kocka azonban más tekintetben is fordult: az Arthurt szállító hajót egy sötét erő elragadta a partoknál, annak legénysége és utasai így, élükön a királlyal, borzalmas, rémálmokba illő teremtményekként szálltak partra. Mordreden a sor, hogy ezúttal a jók oldalán szövetségeseket gyűjtsön maga köré, és harcba szálljon az önmagából kifordult Arthurrel.
A játék a körökre osztott harcrendszer mellett nagyon erős városmenedzselős elemekkel és számtalan elágazó döntési lehetőséggel is rendelkezik. Rajtunk áll, hogy Mordred milyen utat választ majd útja során: egyrészt lehet elvetemült zsarnok, vagy a bűneit megbánó, igazságos uralkodó, aki próbál Arthur nyomdokaiba lépni. Választhatja a kereszténység hirdetését Avalon földjén, vagy foggal-körömmel küzdhet az ellen a régi hitvilág megőrzése érdekében.
Ezek a döntések pedig nem maradnak következmények nélkül: Mordred összesen közel 30 ikonikus karaktert toborozhat seregébe, akiknek halála a küldetések során permanens, ráadásul döntéseink is befolyásolhatják, hogy mennyire maradnak hűségesek hozzánk. Ha például nem az igazság és becsület útját követjük, hiába találkozunk Arthur feleségével, Guinevere-rel, nem fog csatlakozni hozzánk, ellenben ha teljesen elkötelezzük magunkat az ősi hitvilág iránt, még Morgan La Fey is az oldalunkon harcol majd.
Egy speciális preview buildnek hála, amit a Neocore még februárban biztosított számunkra, kipróbálhattuk a játék második fejezetét is (pár extra mentés mellett, amelyek révén ide-oda ugrálhattunk az első két fejezet egyes küldetései között), és farkasszemet nézhettünk a sötét erők által meggyalázott Pellammel, a Halászkirállyal is. A játék továbbra is fantasztikusnak ígérkezik, a fejlesztők pedig időközben jelentős mértékben bővítették a választható nehézségi fokozatok számát is, így ha nem szeretnénk túl sokat aggódni taktikák és egységmenedzselés miatt, hanem pusztán a történetre vagyunk kíváncsiak, akár egy annyira leegyszerűsített, történetcentrikus módot is választhatunk, amelyben egységeink alig sérülhetnek.
A preview változatban még belefuthattam egy-két bugba, de mivel még mindig van idő a március április végi megjelenésig, ezek pedig szinte elhanyagolhatónak érződtek a teljes összkép mellett. Nagyon úgy fest, hogy a Knight’s Tale már rögtön év elején az idei RPG-felhozatal egyik legerősebb darabja lehet. A megjelenést követően pedig természetesen olvashatjátok majd tesztünket a teljes változatról.
